Afrika varázslatos ékköve

Talán a génjeinkbe ivódott valamiféle ősi atavisztikus vonzalom, az egykori elveszett édenkert emléke az, ami minduntalan visszahúz bennünket ide, gyermekkori álmodozásaink mesebeli helyszínére, a fekete kontinensre.

Elefántcsorda a Krügerben

Oroszlánbömbölés a vadon holdfényes éjszakájában

A Limpopo és Mpumalanga tartományok között elnyúló terület óriási kiterjedésű. A száraz számok nyelvén kifejezve a 350 kilométer hosszú és átlagosan 60-70 kilométer széles Krüger területe 18 989 négyzetkilométert fed le; szemléltetésképp ez csaknem akkora, mint Izrael állam teljes területe. A Krüger Nemzeti Park északon Zimbabwével, keleten pedig Mozambikkal határos. 2002-ben közös államközi megállapodás eredményeként elbontották a határkerítést a három szomszédos állam között, így jött létre a mozambiki Limpopo, illetve a zimbabwei Gonarezhou és a dél-afrikai Krüger Nemzeti Parkok egyesítésével a kontinens legnagyobb egybefüggő vadvédelmi területe, a Nagy Limpopo Természetvédelmi Terület. A Krüger élővilágának változatossága szorosan összefügg a park élőhelyeinek sokszínűségével. A jellemző növénytársulások alapján az ökológusok 16 különböző területre osztják fel a Krüger Nemzeti Parkot. A vegetáció a park déli részén a legsűrűbb a rezervátumot átszelő kisebb-nagyobb folyóknak és a Drakensberg-hegység felől időnként érkező kiadós csapadékot hozó esőfelhőknek köszönhetően. Emiatt a park déli részét a sűrű bozótos és a kiterjedt galériaerdők jellemezik. 

A növénytakaró észak felé haladva ritkulni kezd, amiből fokozatosan a kenyai Keleti-Tsavo területéhez erősen hasonló félszáraz szavannás vidék képe bontakozik ki, a táj legjellegzetesebb növényeivel, a hatalmas és bizarr majomkenyérfákkal. A vízben való relatív bősége miatt a park déli részén a leggazdagabb az állatvilág, ezért sem véletlen, hogy a rövid, általában egy, vagy legfeljebb egy-két napos szafariknak is ez a vidék számít az elsődleges célpontjául.

 Ráadásul a park déli bejáratai érhetők el a legkönnyebben a Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb légikikötőjéből, a Krügerhez viszonylag közel fekvő johannesburgi OR Tambo nemzetközi repülőtérről csakúgy, mint az ország közigazgatási fővárosából, Pretoriából. Azoknak, akik viszont még ennél is sokkal vadregényesebb afrikai kalandokra vágynak, a Krüger északi részéig tartó nagy szafarik kínálnak felejthetetlen élményeket, ahol a vadon mélyén kialakított kényelmes és összkomfortos táborokban, az úgynevezett bush campekben megszállva, éjszakánként a tábortűz mellett lehet fülelni a vadon különleges neszeit és hallgatni a holdfényes szavanna mélyéről érkező oroszlánbömbölést vagy a hiénák hátborzongató kacagását. De a Krüger varázsa mindenkit megérint akár már egy egész napos szafarin is, ahol jó eséllyel könnyedén összejöhet a legendás „Big Five”, a híres afrikai „nagy ötös”, vagyis az elefánt, az oroszlán, a kafferbivaly, a rinocérosz és a leopárd. A Big Five egyébként nem a zoológusoktól, hanem a 19. század vadászaitól származó fogalom, ami az akkortájt legnépszerűbb vadásztrófeák állataira vonatkozott.

Ha egyszer eljutsz Dél-Afrikába, vissza akarsz, és vissza is fogsz térni ide!

A Krügert nem véletlenül tartják az egyik legjobb vadállománnyal rendelkező afrikai nemzeti parknak. A Krüger Nemzeti Park területéről több mint 1900 növényfajt írtak le melyek közül a legjobban elterjedtek, illetve legismertebb, tájképi jellegű növények a majomkenyérfák, az ernyőakácok vagy a Mopane-bozótok. A vadrezervátum területén előforduló 517 madárfajból 253 számít őshonosnak. A biodiverzitást jól szemlélteti a tipikus afrikai nagyvadak szinte összes itt előforduló faja és ezek magas egyedszáma is. A legutóbb 2011-ben elvégzett átfogó felmérés szerint 13 750 elefánt, több mint 37 ezer kafferbivaly, 8300 zsiráf, 28 ezer zebra, 1620–1750 oroszlán, mintegy 1000 leopárd, több mint 3000 víziló és 4500 nílusi krokodil él a Krüger vadonjában, természetesen számos egyéb más faj mellett Az antilopfélék közül az impalák a legelterjedtebbek a maguk 150 ezres egyedszámával. De valódi ritkaságokat is megpillanthatunk kis szerencsével, köztük például a nyala antilopot, vagy a hatalmas, robusztus testű jávorantilopot is. Afrikai viszonylatban a Krüger büszkélkedhet a leggazdagabb rinocéroszpopulációval, ami a kontinens területét sújtó kíméletlen illegális orvvadászat miatt – amely egyes vidékekről teljesen kiirtotta az orrszarvúakat – különösen nagy értéknek számít. Az orrszarvúakat két faj, a szélesszájú vagy fehér, illetve a keskeny szájú, vagy másik nevén a fekete rinocérosz képviseli a Krügerben. A helyi orrszarvú-populáció száma vadvédelmi okok miatt nem publikus. Amikor kora hajnalban beszállunk a dzsipekbe és nekivágunk a vadonnak, biztosak lehetünk benne, hogy akár csak egy egész napos szafarin is megérezzük Afrika varázsát és életre szóló élmények részeseivé válunk. Emiatt nagyon is igaz az a helyi szállóige, hogyha valaki egyszer eljut Dél-Afrikába, vissza akar, és vissza is fog térni ide.

Borítókép: Oroszlán a Krüger Nemzeti Parkban (Fotó: Elter Tamás)