A Rif-hegység varázslatos ékköve: Sefsáven

A Marokkót meglátogató magyar utazók legkedveltebb célpontjai, Marrakes, Casablanca vagy Agadír mellett jóval kevésbé ismert az ország északi részén a Földközi-tenger közelében, a Rif- hegység vadregényes lankái között megbúvó Sefsáven, az észak-afrikai ország egyik legkülönlegesebb városkája. A valószínűtlenül élénk színvilága miatt kék városként is emlegetett település Marokkó egyik legnagyobb látványosságának számít.

2025. 02. 06. 5:50

Kékben tündöklő girbegurba sikátorok között

Mind a mai napig vitatott, hogy honnan ered a városka élénk kék színe, ezzel kapcsolatban pedig több elmélet, illetve legenda is született. Az egyik feltételezés szerint a Córdobai Kalifátus 1492-ben történt összeomlása után az Ibériai-félszigetről Marokkóba menekült mórok hagyatéka a kék-fehér színezés. A másik, tudományos bizonyítékokkal nem éppen alátámasztott elmélet szerint a szúnyogok elriasztására kezdték el élénk kékre festeni házaikat a helyiek. Egy további és az előzőeknél sokkal prózaibb magyarázat viszont azt állítja, hogy az 1970-es évektől fellendült turizmus áll Sefsáven harsogó kékké válása mögött; a helyiek ugyanis a turisták idecsalogatása végett kezdték el házaikat egyre élénkebb kékre mázolni. De akármi is áll a kék szín történetének hátterében, tény és való, hogy a kékbe borult Sefsáven az elmúlt évtizedekben Marokkó egyik legnagyobb turisztikai attrakciója lett. A medina kanyargós és nem egyszer igen meredek girbegurba sikátoraiban járva azonnal elvarázsolja az utazót az arab világ egzotikus hangulata. A gyönyörűen faragott ajtóbejáratok, a délutáni napsütésben ragyogó kék-fehér házak, az apró, rácsos és virágos ablakok, valamint a sikátorok között zajló keleties nyüzsgés hatása alól senki sem tudja kivonni magát. Az egyik sikátorba bekukkantva a lemenő nap fény-árnyék játékának köszönhetően hirtelen olyan kék derengés ölel körbe bennünket, mintha csak a nem túl távoli Földközi-tenger felszíne alá merültünk volna alá. Az egyik sok évszázados mecset mellett elhaladva csilingelő gyerekhangok kántálása szűrődik ki az ódon falak közül; a mecsethez tartozó medresze, a korániskola diákjai éneklő hangon kórusban ismételgetik a szent könyv, a Korán szúráit. A kapuboltozatok alatt mindenhol árusok kínálják hangosan portékáikat, az arab települések elmaradhatatlan színfoltja a szúk, vagyis a bazár területére lépve pedig szabályosan életre kel előttünk az Ezeregyéjszaka misztikus világa. Az apró boltokban a marokkói kézműipar megannyi remeke, berber stílusú ezüst- és aranyékszerek, finoman szőtt kelmék, szőnyegek, míves bőrtáskák és népviseleti ruhák várják a vásárlóikat ezernyi más ajándéktárgy mellett. Ha kiszemelünk magunknak egy-egy portékát, a vásárlási rituálé elvárt, sőt kötelező kelléke az alkudozás nem egyszer hosszúra nyúló, ám mégis élvezetes folyamata. A zöldségesek pultjai valósággal roskadoznak az egzotikus déligyümölcsöktől, halmokban állnak a mézédes narancsok, a frissen szedett vagy aszalt és dióbéllel ízesített datolyák, a gránátalmák, megannyi más ínyencség mellett. Ehhez hasonló kaleidoszkópszerű kavalkád vár ránk a fűszeresek boltjaiban is, ahová belépve rengeteg, számunkra nem egyszer ismeretlen keleti fűszer illata bódít el bennünket. A sikátorok közt sétálva minduntalan szembetalálkozunk a berber hagyományú népviseletben öltözött helyiekkel, a jellegzetes, hosszú és kapucnis köpenyt, a dzsellabát viselő férfiakkal, továbbá a színes pomponokkal díszített szalmakalapos és csíkos szoknyás asszonyokkal. És ami talán sok európai utazó számára meglepetés: az utcák és sikátorok rendkívül tiszták, sehol sincs eldobált szemét, minden tiszta és rendezett.

Kultúra és gasztronómia

Ha kissé elfáradtunk és megéheztünk a medinában tett élménydús felfedezőutunk során, bizonyos, hogy nem fog nehézséget okozni éhségünk vagy szomjúságunk csillapítása. Sefsávenben ugyanis egymást érik a hangulatos kávézók és éttermek, ahol megízlelhetjük a messze földön híres marokkói gasztronómia olyan nevezetességeit, mint például a taginét, a csúcsos égetett cserépedényben felszolgált párolt zöldségekből és húsból álló egytálétel különlegességet, vagy a besszarát, a helyi fűszeres bablevest, amihez marha és birkahúsból készített különlegességeket rendelhetünk, olívabogyós kecskesajttal és datolyával fokozva a kulináris élményt. Az óváros tövében fekvő és a gyönyörű kék szökőkúttal díszített főtéren, a tágas Plaza Uta el-Hammamon álló teraszos Aladdin étteremben végigkóstolhatjuk a marokkói konyha megannyi nevezetességét, számos más hangulatos étterem mellett. A főtér egyébként arról kapta az elnevezését, hogy itt egyszerre két hammam azaz hagyományos arab fürdő is várja a vendégeit. Ugyancsak a főtéren áll a Kasbah, Rasid al-Ami herceg középkori erődje a Néprajzi Múzeummal együtt. A kasbah arabul erődöt vagy citadellát jelent, ami az észak-afrikai várépítészet jellegzetes formája, és ami struktúráját tekintve a 11. században alakult ki. A négyzetes alaprajzú erődítmény négy sarkát egy-egy masszív sarokbástya zárja le. A észak-afrikai Maghreb területén fennmaradt erődöket jellemzően tapasztott agyagból, illetve vályogtéglákból építették. A több szintes, apró lőrésekkel és keskeny ablakokkal rendelkező építmények a középkori arab építészet értékes műemlékei.

A Rif-Atlasz ékköve

Akár séta közben, akár egy jó ebéd vagy vacsora után sem szabad kihagyni a nemzeti italnak számító mentateát, amit egyaránt kérhetünk cukrozva vagy pedig anélkül. A mentatea szervírozásának szintén megvan a maga sajátos szertartása; az ezüstözött vagy réz fémkancsót magasra emelve bravúros ügyességgel öntik ki az apró üvegpohárba a forró és fenséges nedűt. Ha két ujjunkkal fogjuk meg a pohár felső és alsó peremét, elkerülhetjük, hogy az átforrósodott üveg megégesse a kezünket; ez az apró trükk is hozzátartozik a mentateázás háborítatlan élvezetéhez. Amennyiben frissen facsart gyümölcslével szeretnénk oltani szomjunkat, a medinában ezt is megtehetjük a fagylaltos kocsira emlékeztető guruló pult mögött álló italárusnál, aki kérésünkre gránátalmából, narancsból, vagy a kettő keverékből facsarja ki a szemünk előtt a megrendelt mézédes italt. A kék városban nemcsak nappal, hanem az esti órákban is érdemes barangolni, amikor merőben más arcát mutatja Sefsáven. A sikátorok üzleteit fényfüzérek világítják ki mindenütt, és ekkor talán még nagyobb a nyüzsgés az utcákon, mint a melegebb nappali órákban; az élet jó mediterrán szokás szerint ilyenkor bontakozik csak ki igazán. Sevsávenben, Marokkó más városaihoz hasonlóan, kiváló a közbiztonság; a turista nyugodtan sétálgathat, és ha ne adj’ isten eltévedne a sikátorok zegzugos labirintusában, biztos lehet benne, hogy a barátságos és vendégszerető helyiek azonnal a segítségére lesznek. Sefsávenben egy rendkívül gazdag történelmű és kultúrájú várossal találkozhatunk, ami nappali fényben úgy ragyog a Rif-Atlasz üdezöld lankái között, mint egy hatalmas kék drágakő.