Stigma
Az ufó-/UAP-észleléseket bejelentő személyeket évtizedekig stigmatizálták: őrültnek, csalónak vagy ostobának kiáltották ki. Mindez 1953-ig nyúlik vissza: az előző év nyarán Washingtonban és környékén olyan sok ismeretlen repülő tárgyról kaptak bejelentést a hatóságok, hogy az amerikai légierő a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) segítségét kérte. A válasz a Robertson-bizottság létrehozása volt, amely úgy értékelte: az ufójelenség nemzetbiztonsági problémát nem jelent, ugyanakkor az teszi veszélyessé, hogy egy időben rengeteg bejelentés érkezhet, ami leterheli a hadsereg és a hatóságok kommunikációs vonalait.
Az amerikai légierő 1969-ig vizsgálódott a Kék könyv projektben, amelyet végül a készítőjéről elnevezett Condon-jelentés zárt le azzal a megállapítással: „Nincs itt semmi látnivaló.” Érdekesség, hogy a projekt tudományos konzulense J. Allen Hynek csillagász volt, aki ufószkeptikusként kezdte a munkáját, ám az évtizedek alatt megváltoztak a nézetei. Nem úgy a légierőé és az amerikai államé, amely tehát 1970-től a következő 57 évre tabusította és a bulvárlapokba száműzte a repülő csészealjakról szóló híreket és történeteket.
A változás
A The New York Times 2017-es cikke azért volt lényeges, mert a kongresszusi képviselők figyelmét olyan programokra irányította, amelyek közpénzből működtek a védelmi minisztériumon belül, ám kívül estek a kongresszus látókörén. A politikusok ezért vizsgálódni kezdtek. Ma már tudjuk, hogy a képviselők részletes tájékoztatást kaptak Luis Elizondótól és csapatától azzal kapcsolatban, hol és miről kell kíváncsiskodniuk. Miután a politikusok állításuk szerint meggyőződtek arról, hogy az UAP-jelenség valóban nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában, a szenátus a 2021. évi hírszerzési törvénnyel rendelkezett, hogy az UAP-okra vonatkozó információkat miként kell gyűjteni, kiértékelni, majd a kongresszus tudomására hozni. A jogszabály életbe lépése nyomán 2022 májusában meghallgatásokat is tartottak, amelyeken kiderült: a védelmi minisztériumhoz egy év alatt négyszáz UAP-észlelésről érkezett bejelentés. A részben nyilvános, jelentős részben viszont zárt üléseken számos olyan tanút hallgattak meg a képviselők és a szenátorok, akik meggyőzték őket arról: érdemes tovább vizsgálódni. 2022 júliusában a védelmi minisztérium felállított egy újabb, immár állandó ufókutató részleget. Ez lett az All-domain Anomaly Resolution Office, az AARO. 2023-ban újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a történet: az UAP kifejezés megjelent az amerikai hadsereg költségvetési törvényében. Ezt évente fogadják el, és az egyik legfontosabb jogszabály az Egyesült Államokban. A törvényszöveg tizenöt oldalon keresztül foglalkozott a UAP-kérdéskörrel. Ennek egyik legfontosabb eredménye, hogy azok a tudósok, katonák, hírszerzők, akik az amerikai kormánynál vagy annak egyik védelmi beszállítójánál szigorúan titkos UAP-programokban vettek részt, immár beszélhetnének munkájuk részleteiről a kongresszus zárt meghallgatásán.
A földönkívüliekkel kapcsolatos törvénykezés nem állt le: legkorábban 2025 őszén dönthetnek a Capitoliumon arról, hogy felülvizsgálják és nyilvánosságra hozzák a negyedszázadnál régebbi ufóaktákat.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!