E. T., jelentkezz! Amerika szerint már hivatalosan is velünk vannak a földönkívüliek

Márciusban mutatták be Amerikában a The Age of Disclosure című dokumentumfilmet, amelyben 34 magas beosztású katona, hírszerző, tudós és az amerikai külügyminiszter is arról beszél: bolygónkat rendszeresen látogatják földönkívüli civilizációk képviselői, sőt eszeveszett fegyverkezési verseny zajlik technológiai megfejtésükért és igába hajtásukért. Noha a témát általában a bulvársajtó tartja napirenden, az utóbbi években több olyan jelzés érkezett, amelynek alapján az USA komolyan veszi a kérdést. Washingtonban megszülettek az első, földönkívüli technológiával kapcsolatos törvények is.

Fotó: AFP Forrás: VHB

Stigma 

Az ufó-/UAP-észleléseket bejelentő személyeket évtizedekig stigmatizálták: őrültnek, csalónak vagy ostobának kiáltották ki. Mindez 1953-ig nyúlik vissza: az előző év nyarán Washingtonban és környékén olyan sok ismeretlen repülő tárgyról kaptak bejelentést a hatóságok, hogy az amerikai légierő a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) segítségét kérte. A válasz a Robertson-bizottság létrehozása volt, amely úgy értékelte: az ufójelenség nemzetbiztonsági problémát nem jelent, ugyanakkor az teszi veszélyessé, hogy egy időben rengeteg bejelentés érkezhet, ami leterheli a hadsereg és a hatóságok kommunikációs vonalait.

Az amerikai légierő 1969-ig vizsgálódott a Kék könyv projektben, amelyet végül a készítőjéről elnevezett Condon-jelentés zárt le azzal a megállapítással: „Nincs itt semmi látnivaló.” Érdekesség, hogy a projekt tudományos konzulense J. Allen Hynek csillagász volt, aki ufószkeptikusként kezdte a munkáját, ám az évtizedek alatt megváltoztak a nézetei. Nem úgy a légierőé és az amerikai államé, amely tehát 1970-től a következő 57 évre tabusította és a bulvárlapokba száműzte a repülő csészealjakról szóló híreket és történeteket.

A változás

A The New York Times 2017-es cikke azért volt lényeges, mert a kongresszusi képviselők figyelmét olyan programokra irányította, amelyek közpénzből működtek a védelmi minisztériumon belül, ám kívül estek a kongresszus látókörén. A politikusok ezért vizsgálódni kezdtek. Ma már tudjuk, hogy a képviselők részletes tájékoztatást kaptak Luis Elizondótól és csapatától azzal kapcsolatban, hol és miről kell kíváncsiskodniuk. Miután a politikusok állításuk szerint meggyőződtek arról, hogy az UAP-jelenség valóban nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában, a szenátus a 2021. évi hírszerzési törvénnyel rendelkezett, hogy az UAP-okra vonatkozó információkat miként kell gyűjteni, kiértékelni, majd a kongresszus tudomására hozni. A jogszabály életbe lépése nyomán 2022 májusában meghallgatásokat is tartottak, amelyeken kiderült: a védelmi minisztériumhoz egy év alatt négyszáz UAP-észlelésről érkezett bejelentés. A részben nyilvános, jelentős részben viszont zárt üléseken számos olyan tanút hallgattak meg a képviselők és a szenátorok, akik meggyőzték őket arról: érdemes tovább vizsgálódni. 2022 júliusában a védelmi minisztérium felállított egy újabb, immár állandó ufókutató részleget. Ez lett az All-domain Anomaly Resolution Office, az AARO. 2023-ban újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a történet: az UAP kifejezés megjelent az amerikai hadsereg költségvetési törvényében. Ezt évente fogadják el, és az egyik legfontosabb jogszabály az Egyesült Államokban. A törvényszöveg tizenöt oldalon keresztül foglalkozott a UAP-kérdéskörrel. Ennek egyik legfontosabb eredménye, hogy azok a tudósok, katonák, hírszerzők, akik az amerikai kormánynál vagy annak egyik védelmi beszállítójánál szigorúan titkos UAP-programokban vettek részt, immár beszélhetnének munkájuk részleteiről a kongresszus zárt meghallgatásán.

A földönkívüliekkel kapcsolatos törvénykezés nem állt le: legkorábban 2025 őszén dönthetnek a Capitoliumon arról, hogy felülvizsgálják és nyilvánosságra hozzák a negyedszázadnál régebbi ufóaktákat.

 

Képünk illusztráció. Fotó: AFP / VHB

Sokasodó jelek?

A jelenlegi helyzet tehát meglehetősen bizarr. A vad állításra, hogy bolygónkat jóval fejlettebb földönkívüli civilizációk látogatják meg naponta, semmilyen bizonyíték nem került elő. A tudomány szemüvegén keresztül nézve: nincs itt semmi látnivaló. A Lugas egy korábbi interjújában Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója azt mondta: 

Én lennék a legboldogabb, ha kiderülne valamelyik ufóészlelés kapcsán, hogy idegenek űrhajója, de ebben nem hiszek. Hozzáteszem: hinni a templomban kell. Attól még, hogy valamiről nem tudjuk, micsoda, nem következik belőle, hogy egy idegen űrhajó. Ez nagy logikai bakugrás. Ha a tudomány megjelenik ezen a területen, és erre láthattunk példákat, akkor kiderülhet az igazság.

A másik oldalon egyre sokasodó tanúvallomásokat látunk. Barack Obama volt amerikai elnök egy interjúban elmondta: a UAP-jelenség létezik, és ez nem amerikai szólam. A téma avatatlan szakértői mondhatják erre, hogy akkor ezek egy másik állam, mondjuk Kína eszközei. Csakhogy a szakértő tanúk, például a pilóták elmondásából az derül ki, hogy az állítólagos „repülő csészealjak” olyan teljesítményre képesek, amire ember alkotta gép nem. 

Szó szerint nulláról tizenötezer méteres magasságban emelkedtek és ereszkedtek a tárgyak egy szempillantás alatt

– mondta David Fravor elit vadászpilóta, eskü alatt tanúskodva a kongresszus előtt. Az adatokat F–18-as vadászrepülőjének műszereiről olvasta le, és a szóban forgó incidens idején a közelben levő USS Nimitz anyahajó radarja is ezt jelezte – ha hinni lehet az amerikai törvényhozás előtt bemutatott adatoknak. A pilóták beszámolója egyértelmű: ezeket az eszközöket, ha léteznek, nem ember alkotta. Nincs látható hajtóműrendszerük, hang nélkül közlekednek, mozgásuk, sebességük, manőverező képességük látszólag ellentmond a fizika ma ismert törvényeinek, és látványra semmilyen járműhöz nem hasonlítanak, amelyet ember épített. Ezt egyébként egy vadászpilótának jól kell tudnia, ugyanis a Fravor kaliberű tiszteket úgy képzik ki, hogy harci szituációban a másodperc tört része alatt meg tudjanak különböztetni különböző repülőgépeket szabad szemmel, akár tíz mérföldes távolságból.

A nyúl ürege

Bizonyíték tehát nincs, olyan tanúk viszont garmadával vannak, akik az átlagembernél jóval szavahihetőbbek. Ráadásul az évek során egyre többen lettek. Ha az olvasó úgy dönt, hogy hisz nekik, azzal megindul a nyúl üregének mélye felé. Az ugyanis, hogy ismeretlen, fejlett űrhajók repkednek a fejünk felett, még csak a jéghegy csúcsa. Ami alant húzódik, az maga az ufófolklór, esetenként még annál is több.

A teljesség igénye nélkül: a kongresszus előtt megszólaló, hitelesnek tekintett tanúk emberrablásokról és műtétekről, valamint földönkívüli implantátumokról számoltak be. Nemzetbiztonsági tisztek felvételekkel, szonáradatokkal rendelkeznek egy az USA parti vizeiben rejtőzködő gigantikus, fekete, szigetnagyságú űrhajóról. De több megszólaló olyan, rég megcáfolt jelenségekről is beszámolt, mint a telepátia vagy a távolba látásnak nevezett képesség.

Az ufó-/UAP-témakör egyik kulcskérdése lesz: el lehet-e hitetni tömegekkel, hogy korunk sivár, varázstalanodott világa mégis valamiféle Star Wars-univerzum? Az bizonyosnak tűnik, hogy a jelenség kapcsán egy egészen rendhagyó eseménysorozat van kibontakozóban. Vagy a valaha volt legnagyobb szemfényvesztést láthatjuk, vagy pedig a történelem olyan új korszakának kezdetét, amit alig páran láttak jönni, mégis fenekestül felforgatja az életünket.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)