– „Az univerzum kétszer annyi idős lehet”; „Hologramban élünk” – olvashatjuk szalagcímekben. Beszélhetünk-e paradigmaváltásról vagy csak az újságírók szeretik felkapni a különös elméleteket? — kérdeztük Kiss Lászlótól.
– Ha elvonatkoztatunk az áltudományos marhaságoktól és a gyíkemberektől, akkor azt mondhatjuk: régebben is előfordult olyan, hogy a fősodorhoz tartozó tudomány képviselői a határokat feszegető gondolatokkal rukkoltak elő. Ez iránt például a fizika mindig is rendkívül toleráns volt: a legrangosabb szaklapok máig lehoznak alternatív magyarázatokat fizikai jelenségekre, ha a szerzők a tudományos módszert használják.
– Tudna példát mondani?
– Mordehai Milgrom izraeli elméleti fizikus az 1980-as évek óta küzd azzal, hogy nem tetszik neki a sötét anyag, amelynek ugyan van tömegvonzása, egyben tartja a galaxisokat, de nem látszik. Milgrom szerint a newtoni tömegvonzás törvényét — a távolság négyzetével fordítottan arányos a fellépő vonzó erő — módosítani kell: ez a módosított newtoni dinamika (MOND) elmélete. A teória lényege, hogy a tömegvonzás kis gyorsulások esetén eltér az 1/r2-től. Ez lehet akár egy plauzibilis feltevés is: ki mondta, hogy Newtonnak minden skálán igaza van? Hiszen az einsteini általános relativitáselmélet is megmutatta, hogy vannak korlátai a newtoni fizikának a fekete lyukak közelében.
– Ez az elmélet mára bekerült a fősodorba?
– Nem, de Milgrom nem adja fel. Tizenöt évvel ezelőtt én is beleártottam magam, több ezer csillag sebességeloszlását tanulmányoztam a Sydney-i Egyetem munkatársaként. A végkövetkeztetésem, hogy az akkor elérhető mérési pontossággal nem lehet különbséget tenni a módosított newtoni dinamika és a klasszikus dinamika között. A szenzációhajhász tudományos megközelítések elszaporodásának egyik fő oka, hogy a csillagászat mai eszközei egyre inkább tesztelhetővé tesznek olyan kérdéseket, amelyek korábban a science fiction kategóriájába tartoztak.
— Tehát profitálni lehet az „elvadultabb” elméletek megjelenéséből is.
– Ezeket el szoktam olvasni, néha a Facebook-oldalamon megosztom őket „napi sci-fi” címszóval, a követőim szeretik. Ma a tudományos eredmények közlésénél nagyon fontossá vált a nyílt hozzáférésű publikálás, vagyis azok a cikkek, amelyek felkerülnek az arxiv.org preprint szerverre. Ezeket átböngészem reggelente, vadászva a magyar szerzők munkáira. A cikkek tehát a klasszikus tudományos közlés felületein jelennek meg, ahol őrült „elmélészekkel” nem találkozunk.