Befuccsol a külföldről indított puccskísérlet

Fenyegető levelet küldenek a Szovjetunióból a parasztság állítólagos elnyomása ürügyén. Nyugati baloldali szervezetek is támadásba lendülnek az elfogott és szerintük bántalmazott Rákosi Mátyás és társai érdekében. Bethlen István miniszterelnök cáfolja a rágalmakat és rámutat: a hazánk közrendje elleni merényletről akarják elterelni a figyelmet. Az ellenzéki blokkból kiszorítanák a személyeskedő, botrányokat okozó politikusokat. Apponyi Albert népszövetségi szereplését méltatja az egyik legjelentősebb amerikai lap, a New York World. Ötödik alkalommal rendezik meg Szent Gellért püspök vértanúsági ünnepét az emlékműnél.

Figyelemre méltó módon a nyugati baloldali szervezetek és a szovjet vezetés részéről egyaránt heves tiltakozások, támadások érkeznek a moszkvai megbízásból titokban hazaszökő és államellenes puccsra készülő Rákosi Mátyás volt népbiztos és társai érdekében. A Szovjetunióból jövő fenyegető levelet elvben Mayer János agrárminiszternek címezték, amiről a Budapesti Hírlap számol be szeptember 30-án. Eszerint a Nemzetközi Paraszttanács elnöksége, 

a szovjetek egyik szervezete „azzal vádolja ebben a levélben a magyar politikai rendszert, hogy a parasztot elnyomja, jogtalanságban hagyja, s arra kényszeríti, hogy verejtékes munkájával dologtalan heréket hizlaljon”. Azzal fenyegetőzik, hogy „harcba fogja szólítani a parasztságot a parasztsajtó szabadságáért, a parasztság földhöz juttatásáért és az ellene irányzott törvények és rendeletek megszüntetéséért.” 

Arról is írnak, hogy Bethlen István miniszterelnök fenyegető levelet kapott a Rote Hilfe (Vörös Segély – a szerző) kommunista szervezettől. Kiderül belőle: „azért vonnák felelősségre és azért fenyegetik megtorlással a kormányférfiakat, mert az elfogott Rákosi Mátyással a rendőrségen állítólag rosszul bántak, fenyítésekkel igyekeztek vallomásra bírni, amint ezt a magyarországi szocialista közlöny élénk színezéssel megírta és világgá kürtölte.” 

Rakovszky Iván belügyminiszter a szeptember 30-i Pesti Hírlap szerint kijelenti: 

a budapesti államrendőrség a perrendtartás legszigorúbb betartásával járt el Rákosiék ügyében, a bántalmazásokról és az elállított bolsevisták sérüléseiről terjesztett hírek tehát egyszerű kitalálások.” A tárcavezető leszögezi: „a Rákosi-féle mozgalom rendkívül komoly szervezkedés volt, amely ha a rendészeti hatóságok csírájában el nem fojtják, alkalmas lett volna az ország társadalmi rendjének újbóli felforgatására.

Rakovszky Iván                                                                      Forrás: Wikipédia

Bethlen István az október 2-i Pesti Hírlapban, a félszáznál is több összeesküvő kihallgatásának befejezése után arról beszél: „a bántalmazásokról szóló rágalmakat nemcsak az illetékes hatóságok cáfolták meg a legerélyesebben, hanem azok valótlanságát a független magyar sajtó is spontán elismerte. 

Nyilvánvaló tehát, hogy ennek a távirati kampánynak semmi más célja nincs, mint az, hogy Magyarország megrágalmazásával az európai közvélemény figyelme eltereltessék a dolgok lényegéről, tudniillik arról a merényletről, amely Magyarország belső békéje, nyugalma és közrendje ellen irányult.” Hozzáteszi: a kormány „igazságának tudatában méltóságán alulinak tartja, hogy ezekre a távirati tiltakozásokra választ adjon.”

 Tisztában van vele ugyanis, hogy a „józanul gondolkodó külföldi közvélemény a maguk értéke szerint bírálja el ezeket a támadásokat.” 

Gróf Apponyi Albert genfi népszövetségi szereplését méltatja az egyik legjelentősebb, a magyar származású Pulitzer József által felfuttatott amerikai lap, a New York World ― számol be róla a Magyarország szeptember 29-én. Úgy írnak: 

Mikor a legyőzött népek ügyéről szólva azt említette, hogy a nemzeteknek őszintén kell beszélniük, fülsiketítő tapsokat kapott, de amikor Közép-Európa mai helyzetéről elmondott némely őszinte igazságot, szavait nyomasztó csöndben hallgatták végig.

 A trianoni békedelegáció egykori vezetője azt javasolta, haladéktalanul tegyék meg az előkészületeket a leszerelési tárgyalások ügyében. Az amerikai lap szerint Apponyi indítványának köszönhető, hogy a Népszövetség készen áll majd a leszerelési konferenciára. 

A demokratikus blokkból kiszorítják a személyeskedő politikusokat ― ad róla hírt a 8 Órai Ujság szeptember 29-én. Mint szóvá teszik: bár cáfolni igyekeztek a blokk bomlásáról szóló híreket, köreikben mélyreható ellentétek vannak, amelyek rövidesen szakadáshoz vezethetnek. „A blokkban két áramlat küzd egymással. Az egyik áramlat, amelybe a mérsékelt demokraták és a szocialisták tartoznak, igyekszik keresztülvinni, hogy a blokk átalakuljon éspedig oly módon, hogy háttérbe szoruljanak azok a feltűnésre vágyó politikusok, akik személyeskedéssel, botrányokkal akadályozzák a komoly ellenzéki munkát.” A személyeskedést erőltetők között „Nagy Vince, Ruppert Rezső, Szilágyi Lajos és Hegymegi-Kiss Pál viszik a főszerepet, és elsősorban ők az akadályai annak, hogy az ellenzék komoly, tárgyilagos kritikával és a meggyőzés fegyverével vegye ki a részét a politikai harcból.” Az úgynevezett demokratikus blokkon belül 

„ezeket a politikusokat hibáztatják azért is, hogy a Ház összehívására indított akció kudarccal végződött, mert a blokkon kívül álló politikusok miattuk tartózkodnak minden olyan lépéstől, amely a blokknak ezzel a frakciójával egy csatasorba állítaná őket.” Ezért arra törekszenek, hogy „a személyeskedő politikusokat izolálják és velük minden közösséget megszakítva, egészen új alapra helyezzék az ellenzéki szövetséget. Reális ellenzéki programot szeretnének s azt hiszik, hogy ez a program magában véve lehetetlenné tenné a botrányhősök további szereplését.” 

Az Erzsébet híd budai hídfője fölött emelkedő Szent Gellért-szobornál rendeznek ünnepséget ― amiről a Budapesti Hírlap is beszámol szeptember 29-én. Azt közlik: „ötödik alkalommal üli meg az Országos Szent Gellért Egyesület Szent Gellért püspöknek, mint a székesfőváros védőszentjének vértanúsági ünnepét a Szent Gellért-szobornál. Az idei ünnepséget a tabáni templomban dr. Csiszárik János püspök pontifikálja a tabáni apátplébános, a diósdi plébános, valamint bencés és piarista tanárok segédletével. 

„A Szent Gellért-szobor felvonulás még eddig nem látott előkelő közönségből állt. A beláthatatlan messzeségben felvonuló seregek, csatlósok, cserkészek, díszruhás leányok, egyesületek, testületek a Szent Gellért zászló és az ezt ünneplő társzászlók alatt” érkeznek.

 „A ünnepi köntösbe öltöztetett szoborfélkörben az első padsorokban láttuk Szirmay József tábornok főudvarmestert, aki József királyi herceg és családja zászlófőpártfogók nevében, jelmondat kíséretében verte be a díszzászlószegeket.” A 8 Órai Ujság tudósítása mindehhez hozzáteszi: „K. Kamenszky Gyula dr. alapító elnök tartott hazafias, lendületes beszédet. Az ünnepség a Közmunkatanács dísztermében a Himnusz és a pápai himnusz hangjai mellett nyert befejezést.” 

Borítókép: Az Erzsébet híd budai hídfője a Hungária-forrással, balra fent a Szent Gellért-emlékmű  1928-ban ( Forrás: Fortepan/Jezsuita levéltár )