Hál’Istennek nekünk másik hely adatott, mint a világtól teljesen elzárt Albánia, aminek a viszonyait sem ismertük, ismerhettük, éppen ezért a vitában sem igen tudunk részt venni, nekünk maradnak a könyvek, mint a Kettétört április, ami egy nagyon szikáran megírt regény, mégis végül mintha mitikussá válna a messzi múltban elveszejtett vendég halálával elkezdődött bosszú láncolata, a kötelesség, a hűség és a szokás tisztelete, amely mögött sírokban mérődik az idő. Negyvennégy sír, negyvennégy áldozat, és nem látszik a vége, nem látszik feloldozás.
Ismail Kadare könyve olyan világba visz, ami itt van tőlünk nem messze, mégis mintha hihetetlen messzeségben lenne. Érdemes vele menni.
(Ismail Kadare: Kettétört április. Fordította: Szántó Judit. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2000, 206 oldal.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!