Nyíltan dicsérik a forradalmat

Megindul a rendszeres műsorszórás hazánkban az első rádióleadó ünnepélyes avatásával, amelyen Vass József miniszterelnök-helyettes úgy fogalmaz: ha már repülőgépeink nem hordozhatják a magyar színeket, hadd rohanjon a magyar gondolat a rádióhullám szárnyain. A Népszövetség pénzügyi bizottsága elfogadja a javaslatainkat, s az elnök szerint a magyar viszonyok az egyre szilárdabb konszolidáció és fejlődés képét mutatják. Rakovszky Iván belügyminiszter úgy véli: nem rémlátás a bolsevizmus veszélye, amikor ismét nyíltan hirdetik és dicsérik az 1918. októberi forradalmat. Elindul a szezon a városligeti jégpályán, amelyet a külföldiek a világ legszebb ilyen létesítményének tartanak.

Az első magyar rádióleadó-állomás megnyitó ünnepségének jelentőségét nem minden lap ismeri fel, így sokan még rövidhírt sem közölnek az eseményről. A Budapesti Hírlap viszont igen, és így ír róla december 2-án: „A magyar drótnélküli telefonhírszolgálat ünnepies megnyitó hangversenyét kedden este nyolc órakor tartották meg a Telefon Hírmondó Részvénytársaság stúdiójában.” Leveldi vitéz Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója köszöntőjében rámutat arra, 

mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy az elektromos hullámokon keresztül a határokon át mindenhová eljut a magyar hang és a magyar muzsika. Elszakított véreink ezrei várják ma este a magyar szót a broadcasting útján.

Vitéz leveldi Kozma Miklós (Forrás: Wikipédia)

Demény Károly államtitkár arról beszél: „A broadcasting a magyar művelődés jelentős tényezője, amely nagy feladatokra hivatott népünk oktatása és kulturális emelése, másrészt pedig a magyar műveltség, kiváltképpen a magyar zenének és általában a magyar névnek külföldön való megismertetése terén.” 

Vass József miniszterelnök-helyettes úgy fogalmaz: „Tengerünk nincs, ami a világ nyitott kapuja lehetne számunkra. Nyíljék meg tehát a levegő végtelen birodalma előttünk, és ha már repülőgépeink nem hordozhatják odafönn a magyar színeket, hadd rohanjon a magyar gondolat a rádióhullám szárnyain.”

 Hozzáteszi: „Mi magunk is kitárjuk lelkünket a felénk hullámzó kultúrhatárokon át. Nem ijedünk és nem félünk. Nem állítunk rendőrt a gondolatok messzi vándora elé, mert bízunk abban, hogy senki az emberi tudás e gyönyörű eredményét nem kívánja nemzete lelkének megrontására fölhasználni.” 

Genf elfogadta a magyar javaslatokat – adja címül vezető hírének a Pesti Napló december 5-én. Kiküldött tudósítójuk jelenti: „Smith népszövetségi főbiztos magyarországi jelentését, amelynek vizsgálatához a Népszövetség pénzügyi bizottsága csütörtök este hozzáfogott, pénteken délelőtt 10 órakor tárgyalás alá vette. A pénteki tárgyaláson már a magyar delegátusok is részt vettek.” Mint közlik: gróf Bethlen István miniszterelnök és Bud János pénzügyminiszter részletesen előterjesztették a magyar kormány javaslatait. A lap az eredményről is beszámol: „Bár a tanácskozás teljesen bizalmas volt és az ülésről kommünikét sem adtak ki, a Pesti Napló tudósítójának sikerült jól értesült helyről megtudnia, hogy a magyar kormány javaslatait a bizottság elfogadta.” A 8 Órai Ujság a részletekbe is betekintést nyújt december 5-én. Eszerint a bizottsági tagok Bethlenék válaszait „a legteljesebb megnyugvással tudomásul vették”. 

Dubois svájci elnök méltatja „a magyar kormányt az elért sikerekért és különösen azért, hogy a szanálás betetőzéseként megvalósította a szilárd aranyértéken alapuló valutareformot”. A Wiener Allgemeine Zeitungra hivatkozva arról is írnak: a várható kedvező döntés annak is köszönhető, hogy „Magyarország a népszövetségi kölcsön felhasználásánál beigazolta, hogy nem úgynevezett fogyasztási, hanem produktív kölcsönnek tekinti, amelynek az állami és a közgazdasági életben való hovafordítása meghozza a kölcsön kamatait”. 

A bizottság svájci elnöke a december 6-i 8 Órai Ujság szerint megelégedéssel mutat rá, „hogy a magyar viszonyok, főképpen pénzügyi tekintetben az egyre szilárdabb konszolidáció és izmosodó fejlődés képét tárják fel”. 

Rakovszky Iván belügyminiszter beszámolót tart Nyíregyházán, s a december elsejei Pesti Hírlap szerint elmondja: „A kormányzat a belső rend és az államháztartás egyensúlyának helyreállítása után most az egyének boldogulásának előmozdítására törekszik.” A baloldali vádakra is reflektál, utalva Rákosi Mátyás visszajövetelére:

 „Azt halljuk ellenzéki oldalon, hogy a kormány csak játszik a forradalmak és a bolsevizmus rémével. Hogyan lehet rémlátásnak nevezni azt, amikor hazaérkezett Magyarországra az első népbiztos és szabad-e rémlátásnak nevezni ezt, amikor ismét mint nyílt programot kezdik hirdetni és dicsérni az oktobrizmust?”

 Az 1918. október végi álforradalmi puccsról így sommázza a véleményét: „Néhány kalandor ember a kezébe ragadta akkor a hatalmat, nem törődve azzal, hogy védtelenek maradnak az ország határai, hogy darabokra szaggatták sz országot, meggyaláztak, gyengévé tettek bennünket. Ezzel előidézték az ország rabságát és pusztulását.” 

Korcsolyázók a városligeti műjégpályán 1930-ban (Forrás: Fortepan)

A téli sportok, a korcsolyázás fővárosi szezonkezdéséről számol be a Pesti Hírlap december negyedikén. Azt írják városligeti riportjukban: „A váratlanul korai és váratlanul erős fagy következtében – a ligeti hőmérők kora reggel egyrészt nyolc, másrészt tíz fokot mutatnak aszerint, hogy Réaumur- vagy Celsius-pártiak – már napok óta nagyszerű jég várja a korcsolyázósport budapesti híveit. Az előjelek szerint idén kemény, tartós telünk lesz, és minden reményünk megvan arra, hogy az idei szezon jóval hosszabb ideig tartson, mint a 44 napos tavalyi.” A városligeti műjégpályán már most, december elején csúcsforgalom van. „Százan meg százan »köröznek« a katonazene pezsdítő hangjai mellett a középső betonpálya pompás jegén.” Helyzetképük szerint a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) „teljes személyzete, amely azonban, ha megtízszerezné is teljesítőképességét, sem elégíthetné ki a hosszú márványasztal előtt egymást lökdöső, taposó és túlkiabáló, mindenféle korú sportsmanek és sportladyk jogosnak vélt igényeit”. Nemzetközi viszonylatban is tekintélye, rangja van a városligeti jégpályának.

 „A világ legszebb jégpályája – mondják a külföldi vendégek. Akik ellátogatnak a Városligetbe, és nem értik, hogy miért nem alakították át már régóta a tó medencéjét úgy, hogy a nagyszerű természetes jégpálya – amelynek ideális háttere a gyönyörű vajdahunyadi várkastély – három vagy négy hónapon át mesterséges jégpályává változzék.” 

A Budapesti Korcsolyázó Egylet kalkulációi, számításai szerint „egészen bizonyos, hogy a jövő esztendőre meglesz a másfél évtized óta tervezett műjégpálya, ha nem is tervezett terjedelmében. […] Fogynak a kötvények a BKE irodájában és méltán: különösen azok jegyzik őket, akik még nem felejtették el, hogy öt évvel ezelőtt, az 1920–21-i jégszezon összesen – egy napig tartott.”