Őrültségnek nevezik a háború gondolatát

A katonát többé látni sem akaró puccsforradalmi hadügyminiszter, Linder Béla ismét a délvidéki köztársaság megalakításán dolgozik röplapok terjesztésével. Csáky Károly honvédelmi miniszter kijelenti: jogunk van a békeszerződések alapján követelni az általános leszerelést, majd a Ház egyhangúan támogatja egy szocialista képviselő ilyen értelmű javaslatát. Bethlen István miniszterelnök összefogásra szólít fel a nemzet becsületének megvédése céljából a frankhamisítási ügy kapcsán. Hetvenöt éves korában meghal Blaha Lujza, a nemzet csalogánya. A pénzverde épületén az utolsó simításokat végzik, hogy februárban megkezdődhessen az új pénz, a pengő készítése.

Heves vita bontakozik ki a frankhamisítási ügy felderítése kapcsán a Házban, amelynek során a Budapesti Hírlap január 20-i beszámolója szerint 

Bethlen István miniszterelnök kijelenti: „Elítélem azokat a sajtóközleményeket, amelyek egyes lapokban megjelentek, s amelyek a hazafiasság álarcában pártolják a frankhamisítókat. Ha meg akarjuk tisztítani ezt az országot, akkor nemcsak a bűnt kell megtorolni, de ennek az álhazafiságnak sem szabad teret engedni. 

(Taps az Egységes Pártban és a szociáldemokratáknál.)” Majd azt javasolja az ellenzéknek: „Fogjunk össze e pillanatban, amikor a nemzet becsületének megvédéséről van szó.”

Blaha Lujza                                                         Forrás: Wikipédia

Hosszú betegség után meghal Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, hetvenöt éves korában, amiről a lapok több oldalon számolnak be, felelevenítve pályafutásának legfontosabb állomásait. Rákosi Jenő a Pesti Hírlapban így emlékezik meg a legendás színművésznőről január 19-én: „Meghalt az ifjúság, temetjük a tavaszt. Mert az volt Blaha Lujza, benne az ifjúság testté vált, a tavasz diadalmaskodott a többi évszakon. Az ifjúság lehe (mai szóval lehelete – a szerző) szállt felénk belőle. A tavasz mosolygott le róla. Művészetének ereje, hatalma, varázsa és titokzatos bűbája ez volt. […] 

Művészetének másik titka testének-lelkének tipikus magyarsága volt. Jövése, menése, nézése, kacsintása, beszéde, dalolása, tréfája, komolysága, sírása, gyöngyöző kacagása: mind a mienk, mind igaz magyar.”

A pénzverde épülete 1930 tájékán           Forrás: Issuu.com

A Magyar Királyi Állami Pénzverde Üllői úti épületének közelgő üzembe állításról számol be a Pesti Hírlap január 19-én. Közlik: „A Hungária körúton, az Üllői út sarkán, a lovassági laktanya egyik épülettömbjének a helyén készül a pénzverde épülete. A pénzverde helyiségeinek nagy része már tető alá került és február közepén már megkezdődik a pengő készítése a Hungária körúton. Az építési munkálatok befejezéshez közelednek, a munkáskezek az utolsó simításokat végzik a fehér épületen.” 

Már elkezdték a Körmöcbányáról megmentett gépek beszállítását a pénzverdébe, amelyek a világháború befejezése óta tétlenségre voltak kárhoztatva. A Károlyi Mihály-féle 2018. október végi forradalmi puccs kitörése után sikerült Körmöcbányáról valamennyit megmenteni. 

„Eddig egy állami raktárban várták a napot, amikor megkezdhetik munkájukat. A gépek már mind a Hungária körúti épületben vannak, februárban pedig üzembe helyezik a pénzverdét, a gépek elkezdik munkájukat és az új pénz elindul útjára.”