A Pesti Hírlap elemzésében pedig az olvasható:
„Hogy kik állanak Károlyi gróf támadása mögött, az majd kisül. Az önkéntes miniszterelnökök jelentkezése sohasem meglepő.
Hanem azt hisszük, most korai volt a jelentkezés. […] Úgy áll ugyanis a dolog, hogy most két hivatalos fórum tárgyalja a legszélesebb alapon, egyfelől magyar politikusok, másfelől Franciaország ellenőrzése mellett a bankóhamisítást. A vádlók és vádlottak, a nyomozók, ügyészek és ítélőbírák számára ott van az újrakezdett nyomozás. A politikusok számára pedig a parlamenti vizsgálóbizottság.”
Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a február 12-i Pesti Napló szerint a T. Házban arról beszél, hogy sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint amikor a beruházások kapcsán nyilatkozott a népiskolák építéséről. Kifejti: „A pénzügyminiszter és a népszövetégi főbiztos ugyanis nagy fontosságot tulajdonítanak a népiskoláknak és az ő jóakaratuknak köszönhető, hogy 2 millió aranykoronával többet fordíthatunk ebben a költségvetési évben népiskolák céljaira, mint ahogy eredetileg tervezték. Rendelkezésre áll ebben a költségvetési évben 4 350 000 aranykorona, de biztos kilátás van arra, hogy a következő három költségvetési évben 10 millió aranykoronát fordíthatnak népiskolák építésére.” Elmondja:
3500 tantermet és 1700 tanítói lakást fognak építeni, s a következő öt évre lerakták a népoktatás nagy alapjait. Arról is beszámol: vannak területek, ahol nehéz a közlekedés az iskolákba.
„Az ilyen helyeken közigazgatási úton kötelezni fogják az autóval és fuvarral rendelkezőket, hogy a gyermekeket az iskolákba szállítsák.”
A magánalkalmazottak nyugdíjának valorizálásáról, vagyis értékük helyreállításáról szóló törvényjavaslatról tartanak ankétot a Szentháromság téri Pénzügyminisztérium épületében Bud János miniszter elnökletével – ad róla hírt a Világ február 9-én. Nyulászy Jánosnak, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) igazgatójának az „előadása nyomán beható vita indult meg afölött, hogy a valorizálási igények megállapításánál a pénz aranyértékének, avagy pedig vásárlóerejének csökkenését vegyék-e alap gyanánt. Ebben a nagyfontosságú kérdésben a pénzügyminiszter fog majd dönteni.” A Pesti Napló az aznapi későbbi fejleményekről is beszámol: „a tanácskozás délután négy órakor ért véget anélkül azonban, hogy sikerült volna a munkaadók és az alkalmazottak között a nyugdíjvalorizáció tekintetében megegyezést létrehozni”. Hozzáteszik:
„Teljes öt órán keresztül tartott a vita. Amelynek során a pénzügyminiszter nagy jóakarattal karolta fel a nyugdíjas magánalkalmazottak ügyét és igyekezett közeledést teremteni.”
Február 14-én a Nemzeti Ujság már a megállapodásról számol be. „Hosszas tárgyalások után ma végre sikerült a megegyezést létrehozni. Ma a munkaadó érdekeltségekkel tárgyalt Bud János pénzügyminiszter és a tárgyalás eredményeképpen a nemzetgyűléshez beterjesztett törvényjavaslaton két módosítást fognak tenni. Az első az, hogy a nyugdíjvalorizálás minimumát 25 százalékban állapítják meg, bizonyos csekély korrektívummal azokra a vállalatokra nézve, amelyek azt megfizetni nem tudnák.” Teleszky János volt pénzügyminiszter javaslatára fogadja el az értekezlet a másik módosító indítványt, amely szerint „öt éven belül, de csak egy ízben kérhetik az alkalmazottak a valorizálási arányszám felemelését, abban az esetben, ha valamely vállalat jövedelme mérlegszerűen tényleg javult a megnyitó mérleggel szemben. A valorizálási kulcs maximumát 50 vagy 60 százalékban fogja a törvény megállapítani.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!