Ellenanyag

Kegyetlen harc dúl a járványt elismerők, illetve azt tagadók között. Míg az egyik oldal betartja az óvintézkedéseket, addig a szkeptikusok főként a közösségi médiában azt állítják, hogy a háttérhatalmak játékszerei vagyunk. Azt azonban mindkét oldalnak be kell látnia, életünk többé nem lesz a régi. A legújabb időszámítás, az újratervezés időszaka elkezdődött.

Bódy Géza
2020. 09. 12. 14:22
Protest during the coronavirus disease (COVID-19) outbreak in Berlin
Összeesküvéselmélet-hívő alufóliás tésztaszűrővel a fején tüntet a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellen Berlinben Fotó: Christian Mang Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korábban is mentek szét barátságok a politikai nézetek, az életfelfogások különbsége, netán szerelemféltés miatt, mostanra viszont a koronavírus miatt feszülnek egymásnak az elfogadók, illetve az egyre indulatosabb járványtagadók. A tavaszi ijedség, az egykori közös fegyelem a múlté. Még az azonos vallási, társadalmi oldalon állók is ostorozzák egymást a korlátozások miatt, ráadásul a szkeptikusok egyre duzzadó tábora szerint csupán kitalált történetről van szó. Nyomatékul számos világvárosban, Berlintől Párizson át Londonig százezrek demonstrálnak, hangot adva nemtetszésüknek. Itthon is rengetegen vallják, hogy a világ kormányai nem veszik figyelembe az egyéni szabadságjogokat, és állítják, hogy egy-egy döntéshozó testületnek semmi köze ahhoz, hogy ki és hogyan, illetve egyáltalán akar-e védekezni a betegség ellen. Válaszul a francia kormány a karantén idejét hét napra csökkentené arra hivatkozva, hogy a vírushordozók a tünetek megjelenését követő első öt napban adják tovább a fertőzést.

A regisztrált betegek száma világszerte már meghaladja a huszonhétmilliót, számuk folyamatosan emelkedik, akárcsak az elhunytaké.

A vírus a leggyorsabban Indiában terjed, a fertőzöttek száma négymillió fölötti. A dél-ázsiai ország hamarosan lekörözi Brazíliát, ahol jelenleg 4,1 millió betegről tudnak. Az első helyen az Egyesült Államok áll, ahol már több mint hatmillió a fertőzött – készített statisztikát a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem.

Hazánkban is nő az esetszám, ráadásul egyre több iskolában találnak fertőzöttet, akik az idősebbeket is veszélybe sodorhatják. Míg a megbetegedéses esetek átlagos életkora áprilisban még 69 év volt, ez most 31 alatti, derül ki a Szegedi Tudományegyetem tanulmányából. Azaz a mostani hullám abban is különbözik a tavaszitól, hogy akkor az esetek jelentős része intézményekhez volt köthető (kórházak, szociális otthonok), jelenleg azonban elsősorban a közösségi terjedés jellemző. Csupán egy hét alatt megháromszorozódott a koronavírusosok száma.

Összeesküvéselmélet-hívő alufóliás tésztaszűrővel a fején tüntet a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellen Berlinben
Fotó: Reuters

Szakemberek szerint ha a lakosság nyolcvan százaléka használná a maszkot, akkor a járvány nem tudna terjedni, sőt visszavonulhatna. Ám nem ez a helyzet. Elég végigsétálni az utcákon vagy a zárt helyeken, és megnézni az egymást ingerülten vizslató embereket: akin van maszk, azt azért, akin nincs, azt meg azért méregetik. Míg korábban a mindennapi élet része volt a kolera, a spanyolnátha, netán a pestis, ma az emberek nem tudják, hogyan kell ilyenkor viselkedni, mert az elmúlt pár évtized ebből a szempontból kegyes volt hozzánk. A hatvanas évek óta – ekkor sikerült a járványos gyermekbénulást megfékezni – nem igazán voltunk veszélyes járványoknak kitéve itt, Közép-Európában – mondja Bálint Botond. A szociológus szerint az utóbbi pár évben nyakunkba zúdult problémák, amelyek veszélyeztetik életformánkat, másfélék, nem ennyire rejtélyesek.

– Gondoljunk a liberálisok túlzásba vitt klímahisztijére vagy a migrációra, amely akár egy nemzedéken belül népességcserét eredményezhetett volna nálunk is. Előbbit a liberális sajtó azonnal ejtette, ahogy lett más, érdekesebbnek ítélt hiszterizáló témája. A népvándorlás pedig annyira valóságos és durva következményekkel járt, hogy azzal kapcsolatban a liberális elitek már defenzívába kényszerültek – fogalmaz Bálint Botond, aki szerint a járvány azonban új terepet teremtett azok számára, akik rombolni szeretnék az aktuális társadalmi és gazdasági kereteket. – Tudomásul kellett vennünk, hogy a valósághoz kell alkalmazkodnunk. Külső objektív kényszerek hatására megváltozhat az életünk, az életformánk, és ezt az emberek nyilván félelemmel élik meg, hiszen az ilyesfajta veszély, bizonytalanság ismeretlen volt idáig a számukra. Amikor kitör egy közvetlen személyes fenyegetésként is felfogható járvány, amelyről nem tudunk semmit, akkor az egyéni elbizonytalanodás természetes. Aztán döntést kell hozni arról, hogy a válságkezeléssel kapcsolatban bízunk-e az államban, az orvosokban, a tudományban, a tájékoztatásban, avagy nem – hangsúlyozza a szociológus.

Mint Bálint Botond mondja, mostanra, a második hullámra kissé elfáradt a társadalom, a közösségi médiában elszabadult sok őrült, akiket ezek a platformok egyáltalán nem korlátoznak közveszélyes nézeteik terjesztésében. Ezek az emberek tudatosan a közbizalom lerombolására, az állam, illetve a szakemberek iránti bizalom általános meggyengítésére utaznak a szociológus szerint. Aki úgy véli, százötven éve egy falusi javasasszony is sokkal biztosabb tapasztalattal rendelkezett a valóságról, mint a mostani rémhírterjesztők, de mégis egyre erősebb ez a tudományellenes új barbárság. Mindez beláthatatlan károkat okozhat a társadalmi együttműködésben és az emberi életekben is.

A járvány első szakaszában meglepően sokan, ötezer megkérdezett magyarból nyolcvan százalék tartotta be a korlátozásokat, és fogadta el a megelőzés miatti újfajta életmódot. Ez fantasztikus eredmény volt annak ellenére, hogy a maszkviseléssel már akkor is voltak problémák. A „vírusigenlők” felének gondot jelentett a száj és az orr eltakarása, ellenben a távolságtartás, a kézmosás, a karantén nem okozott problémát – ismerteti az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológusa annak a felmérésnek az eredményét, amelyet kollégáival készítettek. Urbán Róbert ezeket az arányokat kimagaslóan jónak tartja, ugyanis az orvosi utasításokat más betegségekkel kapcsolatban kevesebben fogadják meg.

– A tömegből azok tűnnek ki, akiken nincs maszk, aki nem védekezik, a szabálykövetők mindig elvegyülnek. Az egyetemen is azt tapasztalom, hogy a fiatalok gyakran mondják, ha elkapják is a vírust, túl lesznek majd rajta – mondja Urbán. – Pedig a mostani esetszám nem ezt mutatja, komolyabbnak látom a helyzetet.

Urbán Róbert szerint a fiatalok védekezésének alacsonyabb fokát részben az is magyarázza, hogy kevésbé tartják súlyosnak a következményeket magukra nézve. Ugyanakkor minél kevesebb iskolával rendelkezik valaki, annál szabálykövetőbb, könnyebben meggyőzhető. Míg a magasan képzettek szélesebb körből tájékozódnak, és nem minden esetben győzhetők meg a vírus létezéséről, szeretnek saját elméleteket gyártani.

– Emlékezzünk vissza, hogy mit láttunk a médiában a járvány első szakaszában: halottakat, lélegeztetőgépekre kapcsolt magatehetetleneket, szellemvárosokat, temetőket, koporsókat, sokkoló videókat és fotókat. És mit látunk most? Ezek töredékét, pedig igencsak visszatartó erővel bírtak a beszámolók és a képsorok, amelyek a betegség súlyosságára utalnak – idézi fel Urbán. – Statisztikák, száraz közlemények vannak, más egyéb nem sok. Ha az emberek nem kapnak elég információt, akkor generálnak maguknak.

A probléma nem országfüggő. Ott, ahol támad a betegség, mindkét tábor jelen van, hiába minden megelőzés. Döntéseink 90-95 százaléka érzelmen alapul, míg a vírusszakértők, a frontvonalban dolgozó orvosok, ápolók józan érveket, száraz statisztikákat vonultatnak fel. A vírustagadók ellentábora hosszasan és tudatosan érvel, mindent bevet a meggyőzés óriási eszköztárából – tudjuk meg Újszászi Bogár Lászlótól, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójától, meggyőzéstechnikai szakértőtől.

– Tudományos kísérletek igazolják: ha választani kell a lehetőségek közül, akkor az agyban ugyanaz a terület lép működésbe, mint amelyik a fájdalomérzetnél. Ha a vírus mellett érvelők nem hatnak az érzelmekre, és csupán a tényeket ismertetik, akkor elmarad a meggyőzés sikere. Ezért van az, hogy egyre többen osztják az áltudományos nézeteket, hiszen az azokat hirdetők bőven bevetik az érzelmi manipuláció módszereit – emeli ki a kutató, aki szerint a tagadók nem restek közös ellenségképet sem építeni.

– A konkrétumok helyett egyéni sztorikkal, világosan megfogalmazott, a „kisember” számára is érthető történekkel érvelnek, még akkor is, ha azok szakmailag hamisak. A komplex, bizonytalanságot sugalló szakértői nézetek miatt is egyre többen utasítják el a védőfelszerelés viselését. Ha a szakemberek a mostaninál jobban alkalmazkodnának a psziché működéséhez, biztos vagyok abban, hogy csökkenne az elutasítók, azaz a vírus- és járványtagadók száma. Akár hazánkban is – hangsúlyozza a kutató.

Sokan elbízták magukat a sikeres tavaszi megelőzés tudatában. Most azt gondolják, ha egyszer sikerült megfékezni a vírust, akkor a második szakaszban sem lesz gond. Ezért rengetegen hiszik azt, hogy nincs probléma. De a számok ezúttal mást mutatnak Tóbiás Katalin aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos szerint.

– Húszéves lányom is megfertőződött, noha az első tesztje negatív, a második pozitív lett. Karanténban vagyunk. Nem a kórházból hoztam haza, hiszen gyakran szűrnek, valószínűleg a buszon vagy a villamoson kapta el, ugyanis zsúfoltak a tömegközlekedési eszközök, nincs megfelelő távolság. A hangadó vírustagadókat szívesen végigvezetném az intenzív terápiás osztályokon, ahol megbizonyosodhatnának arról, hogy a fiatalok is megfertőződhetnek, illetve megmutatnám nekik, hogy miből áll a kezelés – így Tóbiás Katalin.­ ­– Azt pedig fel sem fogom, mi vezetett odáig, hogy tízmillió vírusszakértő országa lettünk. Az interneten a legvadabb tanácsokat, házi praktikákat olvasom, amelyek nemhogy használnának, inkább ártanak. A kórházak felkészültek, noha egyelőre az intenzív osztályon, ahol dolgozom, nem nőtt a vírus miatt kezeltek száma. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a sürgősségi betegellátó részlegen nincsenek sokan, sőt napról napra több a beteg, de felkészültünk a fogadásukra. Tévhit viszont, hogy annak, aki ide bekerül, annak fizetnie kell a Covid–19-szűrésért! Akit felvettek, azt természetesen ingyen vizsgálják koronavírusra is. Szeretném megérteni azt is, hogy mi vezetett odáig, hogy a közösségi oldalakon vírustagadó csoportok alakulnak. Aztán ha közülük megfertőződik valaki, akkor bizony megijed, ám már késő! – panaszolja a doktornő, aki szerint nem lenne jó, ha az orvosok is úgy állnának a kezelésekhez, mint ahogyan az okoskodó „Facebook-professzorok” az elfogadók táborához – azaz tele gyűlölettel.

Strand Rio de Janeiróban távolságtartás nélkül, szeptember 6.
Fotó: MTI/EPA-EFE–Fabio Motta

Nem véletlen, hogy a legnagyobb közösségi oldalon szervezkedő vírustagadók miatt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleményében tudatta, hogy távol tartja magát az utóbbi hetekben mind nagyobb publicitást elérő vírusszkeptikus csoportoktól, az azokat vezető orvosoktól, gyógyszerészektől és egyéb végzettségű önjelölt igazságosztóktól. Mint írják: „A MOK vezetése elhatárolódik dr. Pócs Alfréd ortopéd sebész, 5G elleni aktivista, valamint az »Orvosok a tisztánlátásért« egyesület vezető tagja által a Covid–19 pandémia kapcsán tett kijelentésektől, azoknak igen jelentős részét tudományosan megalapozatlannak, félrevezetőnek és hamisnak bélyegezve. Hasonló módon elhatárolódunk saját kamaránk tagjai közül dr. Tamasi József, kamaránkon kívüli, egyebek közt dr. Gődény György gyógyszerész által hirdetett összeesküvés-elméletektől, melyek a koronavírus okozta járványveszélyt a média és különböző kormányok, illetve egyéb »háttérhatalmak okozta« hisztériának állítják be, tagadják a távolságtartás és a maszkviselés tudományosan sokszorosan megalapozott fontosságát a vírus terjedésének lassításában, valamint általános oltásellenes attitűdöt is közvetítenek.” A MOK levelében az is olvasható, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban is igen kevés emberáldozattal vészelte át a Covid–19 első hullámát, ami az időben meghozott korlátozó intézkedéseknek és a magyarok (akkor) példás szabálykövető magatartásának volt köszönhető.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit szól a kamarai véleményhez Pócs Alfréd, akinek kijelentései egyre nagyobb vitát váltanak ki. Az ortopéd sebész állítja, hogy mindenkit meghallgatnak, de kiállnak az ellenérvek mellett. Éppen ezért pár hete nemzetközi konferenciát rendeztek a vírusszkeptikusok és oltásellenesek.

– Kiemelni a vírusokból egyet és azt világjárványként kezelni nem normális dolog, hiszen az egyéni ellenálló képességen múlik minden. Azt kell erősíteni. A kamara, illetve az ellenünk fordulók véleménye sántít, ugyanis nem tagadjuk a vírust, hiszen az létezik, a gond az, hogy sokan felületes adatokra hivatkoznak. Mivel a korona az influenzavírushoz tartozik, ugyanúgy kell kezelni, mint az influenzát, tehát összemossák a fogalmakat.

A betegeket kell számolni, és nem a tesztpozitívokat, hiszen a tesztek nem töltik be a funkciójukat. Állítom, hogy nagyon sok álpozitív és álnegatív eredmény születik világszerte, mert nem nyilvánvaló, hogy az, aki tesztpozitív, egyáltalán beteg volna – mondja az ortopéd sebész. Vallja, hogy a „tesztek járványának” időszakát éljük. Ezt a kijelentését azzal indokolja, hogy a 2017/2018-as influenzaszezonban itthon csupán ezernégyszáz darab tesztet végeztek, most pedig félmilliót. – Felelőtlenségnek tartom a sok kórházi ágy fenntartását, de azt is, hogy pár koronavírusos miatt miért hal meg több tízezer, más betegségben szenvedő ember. Nem tudok operálni, nincs hely, illetve kapacitás. A koronavírussal kapcsolatos oltást elutasítjuk, ugyanis állítom, hogy nem másról, mint a genetikába való beavatkozásról van szó. Mire egy oltóanyag forgalomba kerülhet, a tesztelés miatt három-öt év kell, hogy kiderüljön a hatása. Az ellenanyagot előállító cégek az estleges szövődményekért, netán halálért nem felelősek, hiszen az állam vásárolja meg a szérumot tőlük – mondja az orvos, aki szerint azért sem hatékony az oltás, mert azt többször kell egy évben beadni.

Ahogy telik az idő a vírus megjelenése óta, úgy nő a kérdések száma, hiszen alapjaiban változik napról napra az emberek élete. Sok a lemondás, nem cél a pánikkeltés, de tudomásul kell venni, nemcsak a gazdaságban, illetve a politikában, hanem a magánéletben is az újratervezés korszaka kezdődik. Az, hogy milyen lesz az eredmény, miként alakul a jövő, csak rajtunk múlik. És hogy mennyire bagatellizáljuk vagy utasítjuk el a súlyos problémákat.

Alakváltó gyíkemberek

Rengeteg az álhír, a hamis információ és összeesküvés-elmélet, amely egyre több ember halálát okozza világszerte – számol be az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene szaklap. Ezt bizonyítja, hogy a Google­ a járvány kitörése óta több mint kétszázmillió ilyen típusú reklámot távolított el felületeiről. A legvadabb elméletek közé tartozik, hogy a világot földön kívüli, alakváltó gyíkemberek irányítják. Ők a politikai háttérhatalmak vezetőinek eljuttatott parancsokkal utasítanak, hogy mit kell és mit nem szabad tenniük. A konteók közül nem hiányozhat az sem, amely Bill Gatest teszi felelőssé, hogy megalkották azt a járványt, amelynek segítségével átrendezhetik a világ gyógyszeriparát, a pénz- és gazdaságpolitikát. Érdekesség, hogy az amerikaiak 28 százaléka gondolja azt, hogy Bill Gates arra akarja használni a vakcinát, hogy mikrocsipet ültessenek be az emberekbe.

Az összeesküvések listáján előkelő helyen szerepel, hogy a koronavírust az 5G mobilhálózat terjeszti. Bosszúból tízezrek gyújtogatnak világszerte adótornyokat. Sokat olvasni arról is, ha valaki mégis „koronás” lett, akkor hatásos a léböjt, illetve a fokhagymakúra, netán az ecetes gargarizálás. A leleményes kereskedők azonnal lecsaptak a lehetőségre, immunerősítő csodaporokat, tablettákat, túlélőkészleteket forgalmaznak csakúgy, mint ahogy fellendült a bunkerépítési, illetve a jócskán túlárazott maszkok és a kézfertőtlenítő biznisze is.

A „jó tanácsok” nem maradnak következmények nélkül: egy nemrég megjelent amerikai tanulmány szerint a sarlatán ötletek miatt csupán az Egyesült Államokban áprilisig 5876 esetben kerültek kórházba, ebből nyolcszázan meghaltak, hatvanan pedig megvakultak, mert metilalkoholt ittak védekezésként. Ám addig nincs miről beszélni, míg a brit Center for Countering Digital Hate júniusi felmérése szerint a Facebook több száz, járvánnyal kapcsolatos posztot hagyott érintetlenül, figyelmeztető jelzés nélkül, hiába jelentették az átveréseket a felhasználók.

 

Oltásellenesek

A védőoltásokkal kapcsolatos kételkedés évszázadok óta jelen van. Pedig a különböző vakcinák az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente mintegy 2,5 millió halálesetet akadályoznak meg világszerte, illetve csökkentik a betegségekkel kapcsolatos kezelések költségeit. Amennyiben ezek nem lennének, még mindig százezrek életét nyomorítaná meg a gyermekbénulás, további százezrek életét követelné a fekete himlő vagy a kanyaró. Ennek ellenére rengeteg szülő elutasítja, hogy gyermekét beoltsák különféle fertőzések ellen. Csakhogy amíg ők ezt személyes döntésükként kezelik, a lehetséges következmények sokkal több embert érinthetnek. Nem véletlen, hogy a WHO tavaly kiadott jelentésében a tíz legfenyegetőbb egészségügyi veszélyforrás közé sorolta az oltásellenességet.

Az egyik legnagyobb lavinát egy brit orvos, Andrew Wakefield indította el 1998-ban, aki szerint a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kombinált vakcina az autizmus és gyomor-bélrendszeri zavarok kialakulásához vezet. Öt évvel később 79 százalékra esett vissza a korábbi kilencvenről az oltási hajlandóság, nem sokkal később pedig többen is meghaltak a vakcina hiánya miatt. A férfit végül eltiltották hivatása gyakorlásától.

Amennyiben az oltásellenesség tovább fokozódik, az mindenkire komoly veszély, nem csak a koronavírus terjedése miatt. Itthon a kanyaró elleni oltás bevezetése után – kivéve egy nagyobb fellángolást – szinte megszűnt a betegség. Az átoltottság hazánkban 99,6-99,9 százalékos, míg Európában a kanyarós betegek 87 százaléka nem kapott védőoltást a betegség ellen, „hála” Wake­field összeesküvés-elméletének.

Az idén került pont annak az oltásellenes ügynek a végére, amely hazánkban az egyik legnagyobb hírverést kapta. Hét év huzavona után gondatlanságból elkövetett emberölés miatt végül másfél év, illetve egy év felfüggesztett fogházbüntetést kapott februárban L. Csaba és felesége. A szülők hathetes gyermeke 2013-ban agyvérzést kapott, mert nem kapta meg a kötelező K-vitamin-oltást, és pár nappal később a kórházban meghalt. A vakcinát rögtön a születés után, majd egyhetesen, végül egy hónapos korban kell beadni – a szülők ehhez nem járultak hozzá, mert azt tartották, hogy a K-vitamin az orvostudomány fikciója. Az édesapa az úgynevezett Oltáskritikus Életvédők Szövetsége nevű szervezet egykori vezetője volt, közismert a „lapos Föld”-, illetve a chemtrailnézeteiről is, miszerint repülőgépekről mérgeznek bennünket.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.