Új élet reménye

A világ népessége továbbra is nő, de a növekedés üteme lassul. Az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban a legmagasabb a termékenység, míg a magas jövedelmű országokban a társadalmi reprodukcióhoz szükséges szint alatt marad a születések száma. Magyarországon a gyermekre vágyó párok 10-15 százaléka, azaz 100-150 ezer pár sikertelenül próbálkozik, ami az átlagos családmérettel számolva 300 ezer hiányzó gyermeket jelent. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium az utóbbia­kon próbál segíteni.

2020. 12. 12. 17:24
A Babyclon Animatronic baby is displayed at the Bilbao Reborn Doll Show, a trade fair featuring hyperrealist silicone and vinyl babies, known as "Reborns", in Bilbao
Élethű újszülött baba akkumulátorának töltése a spanyolországi Bilbaóban. Iránban már külön iparáguk van a gyermektelen nőknek szánt csecsemőfiguráknak Fotó: Vincent West Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindannyian ismerünk olyan házaspárt, amelynek tagjai akár évtizedeken át próbálkoztak, hogy gyermekük szülessen. Különféle programokon vesznek részt, elfogadnak bármit, csak végre utóduk legyen. Ismerőseim, András és Judit 2000-ben házasodtak össze. Három éven át próbálkoztak, sikertelenül. Végül szakemberhez fordultak, aki megállapította, hogy a feleségnél minden rendben, de András vaktölténnyel lövöldözik. Az orvos persze nem így fogalmazott, a férfi beszélt így magáról. Amikor feldolgozta az őt letaglózó eredményt, és belátták, hogy természetes úton nem jön össze a baba, az egyik meddőségi intézethez fordultak. Ott azt javasolták, kezdjenek el egy lombikbébiprogramot. A kezelés több hónapig tartott, és több százezer forintjukba került, de eredményre vezetett, mert megszületett a most 11 éves lányuk. Számos hasonló esetet ismerünk, és számos olyat is, amikor a lehető legkorszerűbb eljárások sem vezetnek eredményre. Hazánkban a meddőségi beavatkozások segítségével évente három-négyezer gyermek jön a világra, ez a teljes születésszám 4-5 százaléka.

Gond a férfiakkal

Meddőségen orvosi értelemben azt értjük, amikor legalább egy éven át tartó, védekezés nélküli, rendszeres szexuális élet ellenére sem jön létre a kívánt terhesség. Egy nőnek harmincéves koráig tízből hét-nyolc egészséges petesejtje van, ami nagyban megkönnyíti a fogantatást. Harmincöt évesen a petesejtjeinek genetikailag csak a fele egészséges, negyvenévesen tízből csupán három, 45 év felett pedig már csak elvétve találni egészséges petesejtet. Kovács L. Gábor,­ a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora szerint ennek fő oka az úgynevezett aneuploidia (a kromoszómák egyenetlen osztódása), amely a korral exponenciálisan növekszik, és osztódásra képtelen petesejteket hoz létre. Az életkor mellett számos tényező befolyásolhatja a nők fogantatását.

A Bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói kimutatták – erről a Magyar Nemzet 2017-ben írt –, hogy azok a nők, akik 160 méteren belül laknak főúttól, tehát nagyobb a kipufogógázból származó légszennyezés, 11 százalékkal nagyobb valószínűséggel küszködnek termékenységi gondokkal, mint azok, akik távolabb laknak. Egy másik tanulmány a közlekedési eredetű légszennyezés és a vetélések gyakorisága között talált összefüggést. Emellett a régebbi festékekben gyakori, úgynevezett poliklórozott bifenilek (PCB) is negatívan hatnak a termékenységre. A vizsgálatok szerint azoknál a pároknál, amelyek nagy mennyiségű PCB-nek vannak kitéve, átlagosan akár húsz százalékkal hosszabb időt is igénybe vehet a sikeres fogantatás.

Élethű újszülött baba akkumulátorának töltése a spanyolországi Bilbaóban. Iránban már külön iparáguk van a gyermektelen nőknek szánt csecsemőfiguráknak
Fotó: Reuters

Ahogy a bevezető példa mutatta, sok esetben a férfiakkal van gond. Az iparilag fejlett társadalmakban a mai fiatalemberek ondómennyi­sége csak a fele a fél évszázaddal ezelőtt élt fiatal férfiakénak.

Míg a második világháború előtt egy milliliter ondófolyadék átlagosan 113 millió spermiumot tartalmazott, ez 1990-re 66 millióra csökkent, és a folyamat azóta sem állt meg. Ezzel együtt csökkent a teljes ondó térfogata, romlott a spermiumok mozgékonysága, és közöttük kevesebb az egészséges alakú ivarsejt.

A férfiak akár életük végéig termelhetnek spermiumokat, de az életkorral arányosan felgyülemlenek azok a környezeti és genetikai hatások, amelyek megnehezítik, illetve bizonyos esetekben ellehetetlenítik a nemzést. A fertőzések, a dohányzás, alkoholfogyasztás mind negatívan hatnak a spermiumok életképességére. A spermiumok csökkenésének okai nem teljesen ismertek, de az egyik fontos környezeti hatásnak a farmernadrágok divatját tartják. A farmernadrág ugyanis állandóan melegben tartja a heréket, ami a spermiumfejlődés legnagyobb ellensége. Emellett valószínűleg egyéb életmódbeli hatások, civilizációs ártalmak is szerepet játszanak ebben az aggasztó folyamatban. Ha már egy 20-25 éves férfinél is jelentősen csökkent a spermiumszám, akkor mennyi lesz a hímivarsejtek mennyisége, amikor évtizedekkel később a 35 éves feleség és a negyvenéves férj próbálkozik először a gyermekvállalással? – teszi fel a kérdést Kovács L. Gábor.

A sikertelen teherbe esés miatt a meddőségi centrumhoz forduló hölgyek fele már negyven év felett jár, egy évtizeddel ezelőtt csak 15 százalékuk volt ebben a korban. Ugyanakkor a pécsi akadémikus szerint érdemes tudatosítani, hogy gyermekvállalás szempontjából a nőknél 22–26 év között van az ideális kor. Aki elmulasztja, annak egyre nehezebben megy a teherbe esés.

A 43 éves kor feletti sikeres beavatkozások aránya három százalék körül alakul. Van olyan európai ország (például Németország), ahol nem is engedélyezik negyven év feletti anyáknál a lombikbébiprogramot.

2013-ban az európai országok között Magyarországon és Görögországban végezték a legtöbb lombikprogramot a negyvenévesnél idősebb páciensek között.

Idén júliusban indult el 2,5 milliárd forintos állami támogatással a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium. A 2023 végéig tartó programban a Pécsi Tudományegyetem fogja majd össze a következő években a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások jelentős részét.

– Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről – állítja Kovács L. Gábor akadémikus, projektvezető. Magyarországon a gyermekre vágyó párok 10-15 százaléka, azaz 100-150 ezer pár sikertelenül próbálkozik, ami az átlagos családmérettel számolva 300 ezer hiányzó gyermeket jelent.

A Pécsi Tudományegyetemen több évtizede folyik reprodukciós kutatás, amely egyaránt kiterjedt a meddőség elméleti és klinikai kutatására. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium magjául szolgáló kutatói közösség legalább nyolc éve együtt dolgozik Pécsett. A kutatásokat tematikailag három nagy csoportba osztották: vizsgálják a reprodukciós problémák fogamzás előtti, fogamzás körüli és a megtermékenyítés utáni okait.

Kulcskérdés az idő

A fogamzás előtti jelenségek vizsgálata érinti a petesejt vizsgálatát és a sorozatos abortusz hátterében húzódó genetikai és immunológiai okokat is. Sokszor olyan szervek hibás működése okoz terméketlenséget, amelyekről nem is gondolnánk, hogy szerepet játszhatnak a szaporodásban. Ilyen a pajzsmirigy, amelynek betegségei gyakran okoznak meddőséget. Ugyancsak közismert az inzulinrezisztencia (kezdődő vagy kialakult cukorbetegség) és a meddőség kapcsolata.

A program eleme a méh- és petefészek-átültetés lehetőségének megteremtése. Ilyen még nem volt Magyarországon. E beavatkozások jelentőségét nem kell magyarázni. Képzeljünk el egy fia­tal nőt, akinél például a méhét érintő daganat miatt el kellett távolítani a szervet, és így egészen eddig semmi esélye nem volt arra, hogy gyermeket hordjon ki. Ha lehetőség nyílik a transzplantációra, akkor esetleg a beavatkozás után mégis születhet saját biológiai gyermeke.

– A transzplantációs program megvalósítása hatalmas szakmai felkészültséget és szervezettséget igényel. Gondoskodni kell a szervdonorokról, magáról a szervbeültetésről és a transzplantált beteg immunológiai védelméről, valamint a szervkilökődés megelőzéséről. Mindezen feladatokra egész orvosi és nővéri csapatot kell kiképezni, akik elegendően vannak ahhoz, hogy éjjel-nappal a transzplantált beteg mellett tudjanak lenni – tájékoztatott az akadémikus.

Meglepő, de még ma sem tudjuk, hogy pontosan mikor a legfogamzóképesebb a nő. Hiába gyűjti az emberiség a női menstruációs cik­lussal kapcsolatos tapasztalatokat évezredek óta, órára pontosan még ma sem ismerjük a termékenyíthetőség változásait – olvasható az mta.hu-n.­ Pedig ez kulcskérdés a mesterséges megtermékenyítés sikeréhez.

A fagyasztott embrióval végzett megtermékenyítést ugyanis abban a néhány órában kell végrehajtani, amikor az anya szervezete erre a legfogékonyabb.

A kutatók ezért olyan genetikai tesztrendszeren dolgoznak, amellyel meghatározható az anyaméh optimális befogadóperiódusa.

Vörös fény

A mesterséges megtermékenyítés sikere sokszor a legvalószínűtlenebb körülményektől is függ. A pécsi kutatók megfigyelése szerint például befolyásolja ezt az a fény is, amellyel a mikroszkóp alatt megvilágítják a megtermékenyített embriót (rutinszerűen a beültethetőséget az embrió mikroszkópban látható „külalakja” alapján ítélik meg). Úgy találták, hogy a rövidebb hullámhosszú fény zavarhatja az embrió fejlődését, így kidolgozták a vizsgálatok vörös (hosszú hullámhosszú) fénnyel is megvalósítható változatát. Úgy tűnik, hogy a vörös fény, illetve a fényvédett edények használata is apró innovatív lépés az eljárás hatékonyságának növelése irányába.

Feleződés

A világ országai nem készültek fel a születendő gyermekek számának csökkenésére, amely megjósolhatatlan hatással lesz a társadalmakra – idézte az euronews.hu idén júliusban a University of Washington’s Institute for Health Metrics and Evaluation kutatását, amely a Lancet folyóiratban jelent meg. Az elemzés szerint a termékenységi ráta a népesség fenntartásához szükséges 2,1-ről 1,7-re csökken globálisan 2100-ra. Ez a szám 1950-ben még 4,7 volt, de 2017-re már csaknem felére, 2,4-re esett. A kutatásban részt vevő Christopher Murray a BBC-nek elmondta, hogy számításaik alapján a Föld népessége 2064-re érheti el a csúcsot 9,7 milliárd emberrel, utána csökkenés következik, és a század végére 8,8 milliárdra esik a szám. A csökkenés mértéke nem egyforma. A világ legnépesebb országa India lesz a század végén, bár lakossága csökken. A második legnépesebb állam Nigéria lesz, a jelenlegi 200 millióról csaknem 800 millióra növekszik a lakossága. De nem ez lesz a jellemző: a világ 195 országából 183-ban csökken a termékenységi arány. Japán népessége például a jelenlegi 128 millióról 53 millióra apadhat, de a most csaknem másfél milliárd lakosú Kína népessége is 732 millióra esik 2100-ra. Magyarország lakosságszámát a jelenlegi 9,7 millióról 4,5 és 5,2 millió közé teszik a század végére. Miközben egyre kevesebb gyermek születik, egyre több idős ember él majd a Földön. Az öt év alattiak száma a 2017-es 681 millióról 401 millióra csökken a század végére, miközben a nyolcvan év felettiek száma a 2017-es 141 millióról 866 millióra nő. Christopher Murray professzor szerint ennek beláthatatlan társadalmi következményei lesznek. Olyan súlyos kérdésekre kell majd választ találni, hogy nyugdíjba vonulhatnak-e az akkori idősek, illetve ki gondozza őket, ki fizeti az ellátásukat.

– Keveset tudunk arról, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek (akikből immár hét-nyolcmillió él a világon) fogékonyabbak lesznek-e bizonyos betegségekre fia­tal felnőttkorban és középkorú életszakaszukban – mondja Kovács L. Gábor. – Ma már Magyarországon is élnek olyan emberek, akik mesterséges megtermékenyítéssel fogantak évtizedekkel ezelőtt. Több tanulmány felveti, hogy a lombikbébiprogramban született babák testsúlya kisebb, egyes genetikai eltérések, például a csípőízület fejlődési zavarai nagyobb arányban fordulhatnak elő.

A nők oktatási lehetőségeinek bővülése, a női jogok erősödése és a fogamzásgátló szerek elérhetősége is mind hozzájárul ahhoz, hogy csökken a születendő gyermekek száma. A megoldás azonban semmiképpen nem mehet szembe az eddigi fejlődéssel, vagyis a nők számára világszinten egyre jobban hozzáférhető oktatással és a fogamzásgátlással. A probléma kezeléséhez össztársadalmi, globális fellépés kell. Egyes országok különböző politikai intézkedéseket hoznak a gyermekvállalási kedv növelésére, mint az anyai vagy apai szabadság a születés után, az ingyenes gyermekgondozás és egyéb pénzügyi ösztönzők. Ám ezek az intézkedések eléggé bizonytalanok, a legtöbb ország még így sem tudja növelni a gyermekvállalási kedvet, szinte egyedüliként Svédország volt képes ilyenre, és 1,7-ről 1,9-re növelték néhány év alatt a termékenységi arányszámot.

A szakemberek szerint az lenne jó, ha minél fiatalabb korban vállalnának gyereket az emberek, de ennek ellentmond a karrierépítés vágya, a fészekteremtés nehézsége. A kormányzat próbál változtatni különböző kedvezményekkel, de mit mutatnak a statisztikák?

– A kormányzati támogató beavatkozásoknak hosszabb távon látható a hatásuk. Egyértelműen ezeknek tudható be, hogy a néhány évvel ezelőtt 1,2-re (katasztrofális mértékűre) csökkent termékenységi ráta ma újra 1,5. Persze nem mindenütt, a fővárosban például most is csak 1,1 körül van! A baj az, hogy az 1,6-es ráta is csak arra lenne elegendő, hogy ne csökkenjen tovább a népesség. A növekedéshez ennél nagyobb reprodukciós rátára lenne szükség – üzeni Kovács L. Gábor. Talán a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium egy apró építőkockát hozzá tud tenni a javuláshoz.

A korfa teteje és alja

Ha kontinensekre bontva vizsgáljuk a termékenységet – erről a KSH Korfa néven ismert népesedési hírlevele írt 2018-ban –, elmondható, hogy az ma is kiugróan magas Afrikában. Óceánia, Ázsia, valamint Közép- és Dél-Amerika termékenysége még a reprodukcióhoz szükséges szint felett van, Észak-Amerikában és Európában már nem éri el azt, tehát itt a népességszám csökken vagy rövidesen csökkenésnek indul.

Az emberek nyolc százaléka olyan országban él, ahol a nők több mint öt gyermeknek adnak életet. A 21 legmagasabb termékenységű ország közül 19 Afrikában található, jellemzően fekete-afrikai országok. A 2017-es adatok alapján Nigerben volt a legmagasabb a teljes termékenységi arányszám az egész világon. (A teljes termékenységi arányszám azt mutatja, hogy egy adott országban átlagosan hány gyermeket hoznak világra a nők.) Nigerben a nők átlagosan közel hét gyermeknek adnak életet. A világ jelenleg hetedik legnépesebb országa is Afrikában található: Nigéria az 5,5-es termékenységi arányszámával a világ egyik leggyorsabban növekvő országa.

Az emberek 46 százaléka él olyan térségben, ahol a teljes termékenységi arányszám közepes mértékű (2,1 és 5,0 közötti). A fennmaradó 46 százalék esetében a termékenység nem éri el a reprodukcióhoz szükséges szintet. Idesorolható Európa és Észak-Amerika mellett néhány dél-amerikai és ázsiai ország is. Dél-Koreában és Tajvanon például a nők átlagos gyermekszáma 1,2, de Japánban is csak 1,5. Európában egyetlen ország termékenysége sem haladja meg a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es szintet, leginkább Franciaország, Írország és Svédország közelíti meg azt (1,9). A nyugat- és észak-európai országokban a termékenység valamivel magasabb, mint a keleti vagy déli országokban. Európában Bosznia-Hercegovina és Románia (1,2) a legalacsonyabb termékenységű ország, de Spanyolország, Olaszország és Görögország értéke is alacsony (1,3).

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.