Mindannyian ismerünk olyan házaspárt, amelynek tagjai akár évtizedeken át próbálkoztak, hogy gyermekük szülessen. Különféle programokon vesznek részt, elfogadnak bármit, csak végre utóduk legyen. Ismerőseim, András és Judit 2000-ben házasodtak össze. Három éven át próbálkoztak, sikertelenül. Végül szakemberhez fordultak, aki megállapította, hogy a feleségnél minden rendben, de András vaktölténnyel lövöldözik. Az orvos persze nem így fogalmazott, a férfi beszélt így magáról. Amikor feldolgozta az őt letaglózó eredményt, és belátták, hogy természetes úton nem jön össze a baba, az egyik meddőségi intézethez fordultak. Ott azt javasolták, kezdjenek el egy lombikbébiprogramot. A kezelés több hónapig tartott, és több százezer forintjukba került, de eredményre vezetett, mert megszületett a most 11 éves lányuk. Számos hasonló esetet ismerünk, és számos olyat is, amikor a lehető legkorszerűbb eljárások sem vezetnek eredményre. Hazánkban a meddőségi beavatkozások segítségével évente három-négyezer gyermek jön a világra, ez a teljes születésszám 4-5 százaléka.
Karácsony a pokol közepén
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész ember maradt a pokol közepén is.