Vigyázz, vendég jön!

Józsefvárosban aki lakáshotelt akar nyitni, januártól négyzetméterenként 1898 forint adót kell fizetnie az ­önkormányzatnak. Továbbá meg kell győznie a lakóközösséget a vállalkozás nagyszerűségéről, hiszen beleegyezésük nélkül nem adhatja ki a lakását. Az Airbnb eddigi tapasztalatai eléggé megosztóak.

Külföldi turisták a Váci utcában. „Ami Budapesten történt, az Budapesten is marad” Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az éjszaka közepén Magdi néni telefonált kétségbeesetten a Király utcai társasház közös képviselőjének, hogy a liftben pornófilmet forgatnak. A lényeget tekintve nem sokat tévedett az idős asszony, habár csak turisták voltak, akik éjféltájban megörökítették, milyen jól érzik magukat a magyar fővárosban. Hőgyes Magda viszont rossz alvó, a liftakna melletti lakásban él az első emeleten, és nemegyszer végighallgatta már, ahogy nyolcan is bepréselődnek a társasház felvonójába, amely a túlterheléstől másnap esetleg felmondja a szolgálatot, de a „szállóvendégek” akkor már messze járnak. Utánuk az özönvíz – néha szó szerint, mert az is előfordult, hogy nyitva felejtették a csapot, és eláztatták a lakást.

– Nem is kell hogy rongáljanak, elég, ha ittas állapotban jönnek haza tízen, és még kijönnek kétszer dohányozni a körfolyosóra, máris tönkretették a család pihenését – panaszolja az asszony. – De vannak, akik rugdossák az ajtót, vagy egymást hergelik: „Ide figyelj, milyen erős vagyok!” – ordítják, és letépik a korlátot.

A körfolyosós ház első emeletén Airbnb-n kiadott lakáshotel működik. Az Airbnb – AirBed & Breakfast – online piactér, amelyen szálláshelyet lehet kiadni és lefoglalni az interneten keresztül. Az eredeti koncepció szerint a szobához reggeli is tartozott, és hogy mi az airbed? Az alapítók felfújható matracokat helyeztek el a nappalijukban, és azt adták bérbe néhány éjszakára. Így nemcsak szállást kapott az utazó, hanem rögtön ismerőst is, és vele olyan tapasztalatokat, amelyeket egy helybeli segítségével élhet át az ember.

Ez már a múlté: ma jellemzően rövid távú szállásfoglalásról van szó, és a lakások többségében nem ott él a tulajdonos. Az Airbnb-t mondják lakáshotelnek vagy villámszállásnak is, de az angol kifejezést a világ 191 országában használják – több mint kétmillió hirdetés található a kiadó szobától kezdve a komplett lakásokon át a kastélyig vagy hajóig, akár még fára épített kunyhó is bérelhető néhány napra, ami jó hír az utazni vágyónak, mert kedvére válogathat a kínálatból. Pörög a piac Pesten is. A szomszédok pedig panaszkodnak, hogy éppen abban a környezetben vannak kitéve a folyamatos jövés-menésnek, ahol leginkább vágynának a nyugalomra. A helyi tulajdonosoknak fogalmuk sincs, ki és milyen céllal érkezik a házukba, egymást is alig ismerik, hiszen a lakóközösség folyamatosan változik.

Mekkora üzlet ma a lakáskiadás? Az ingatlan.com elemzése szerint kiugró emelkedéssel nyitotta az évet az ingatlanpiac, a kereslet jelentősen erősödött: ha a bérbeadást tekintjük, egy lakásra 112 százalékkal több érdeklődő volt, mint az elmúlt év azonos időszakában, az eladó lakásokra jutó érdeklődők száma pedig 84 százalékkal nőtt. A legtöbb eladó vevő is egyben, és az eladásból származó pénzből tervezi megvásárolni a következő ingatlanját. A Duna House adatai szerint Budapesten 53 százalékban befektetők vásároltak lakást, vidéken a fő vásárlási ok szintén a befektetés – nagyjából 30 százalékban. A szálláshely rövid távú kiadásának terjedését mutatja, hogy a becslések szerint az Airbnb-n elérhető budapesti férőhelyek száma szinte utolérte a főváros szállodai kapacitását.

– Budapest IX. kerület, Nagyvárad tér: jó a közlekedés, a tulajdonos 50 négyzetméteres lakásáért 140 ezer forintot is elkérhet havonta, de ha az airbnb-zést választja, ennek a többszörösét megkeresheti. Ráadásul nem kell albérlőre vadásznia, és nem kell a szerződéssel sem bíbelődnie, mert az üzletet online rendezik, és a külföldiek előre fizetnek a szállásért – mutatja be az Airbnb gazdasági előnyeit Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének (Makke) szakmai igazgatója, a Magyar Társasház Kft. vezetője.

– A rövid távú kiadás nehézsége, hogy többet kell foglalkozni az ingatlannal, és nagyobb teher a takarítás, a környezet rendben tartása. De amíg Budapest turisztikai célpont, addig keletje lesz a lakáshotelnek. Az alacsonyabb ár miatt is vonzó a magyar főváros a külföldiek számára, és sajnos van egy olyan lelkület, hogy „ami Budapesten történt, az Budapesten is marad”, sokan úgy gondolkodnak, hogy többet megengedhetnek maguknak „Kelet-Európában”. Ennek egyik következménye a belvárosi bulinegyed kialakulása – és a Király utcai lakóházak elnéptelenedése. Hiszen ki akarna ilyen környezetben élni? A családosok már elmenekültek a környékről, az egyetemisták vagy a pályakezdők pedig nem tudják megfizetni a belső kerületek ingatlanjait. A zajos élet persze vonzó a szórakozni vágyóknak, ezért ellepték a környéket a vállalkozók, és felvásárolták sorra a lakásokat. Egész emeleteket foglaltak el, tönkretették a lakóközösségeket. Mit élhetnek át azok az idős emberek, akik megszokásból maradtak?

A bulinegyed számára nincs visszaút, lakóépületeik „elestek”, mert már nem fognak visszakerülni azokhoz, akik élni szeretnének bennük. A befektetői étvágy pedig egyre nő, a vállalkozások húzódnak a Szentkirályi utca irányába, a külső kerületek felé. De vannak önkormányzatok, melyek még harcolnak a lakók nyugalmáért.

Külföldi turisták a Váci utcában. „Ami Budapesten történt, az Budapesten is marad”
Fotó: Reuters

Józsefváros fontosnak tartja a turizmust, büszke is rá, hogy az elmúlt években nőtt a kerületbe látogató külföldiek száma, de úgy véli, a vendéglátás nem mehet a nyugalom rovására. A fővárosi kerületek közül elsőként szigorította a lakáskiadás lehetőségét.

– Az Airbnb „egyéb szálláshelynek” minősül, az ilyen tevékenységek száma az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett, Józsefvárosban ­jelenleg közel ezerre tehető. Több lakóházban állandó feszültség alakult ki a szálláshely-szolgáltatók és a társasházban életvitelszerűen lakók között – mondja Soós Kata a Józsefvárosi Önkormányzat Sajtóirodájától.

– A lakosság kérésének eleget téve már 2017 végén döntött arról a képviselő-testület, hogy a lakóközösség hozzájárulása szükséges az ilyen célú tevékenység folytatásához. Majd 2018 novemberé­ben ezen ingatlanok esetében négyzetméterenként egységesen 1898 forint adómérték megállapítását szavazta meg az önkormányzat képviselő-testülete. A visszajelzések egyértelműen pozitívak, a lakóközösségi hozzájárulás szabályával sok házban éltek már. Az új adó bevezetése egyelőre nem mérhető, hiszen a rendelet 2019. január 1-jén lépett hatályba.

Budán és a vidéki városokban kevesebben választják az airbnb-zést, vagy ha mégis, az sem feltétlenül a buliról szól: többségében kulturált párok érkeznek, két nap alatt megnézik a várost, aztán hazautaznak. A Balaton mellett, a fürdőhelyeken lakáshotel helyett inkább az apartman dívik. A nyugati határ közelében, Sopronban fogászati rendelőkhöz kapcsolódnak panziók – ezek a szálláshelyek eleve ilyen céllal is épültek, akárcsak a főváros XI. kerületében az a hétlakásos társasház, mely a fogászati beavatkozásra átruccanó külföldieknek kínál szállást. Budán, a Csalogány utcában egy vállalkozó éppen azért vette fel a kapcsolatot a közeli fogorvosi rendelőkkel, hogy elkerülje a bulizós társaságokat. Ezek szerint a repülőjegy, a fogászati ellátás és a hazai szállás ára együttvéve még mindig kedvezőbb, mint Franciaországban fogat csináltatni.

– Külföldi vendégeinken keresztül kerültünk szorosabb kapcsolatba a környék fogorvosi rendelőivel – mondja Nyitrai Károly nyugdíjas közgazdász. – Nagycsaládos szülőként a gyermekeinknek szánjuk azt az ingatlant, amelyet most még kiadunk a feleségemmel. Viszonylag komoly adminisztrációs terhe van a rövid távú lakáskiadásnak, melyet a feleségem neve alatt végzünk. Az EU-s szabályozás heti egyszeri takarítást és ágyneműcserét ír elő, de mi igény szerint gyakrabban ellenőrizzük, hogy minden rendben legyen, hiszen a fogászati betegeknél szükség lehet fagyasztós hűtőszekrényre vagy jégzselére is. Vendégeink igénylik a szállodainál nagyobb területű szobát, a teljes diszkréciót és csöndet. Az internetes keresőkön főleg ünnepek vagy a Sziget Fesztivál idején találnak meg bennünket az utazni vágyók, de aki egy kicsit is kockázatosnak tűnik az értékelések alapján, annak nem fogadjuk el a jelentkezését. Ügyelünk a ház nyugalmára, érkezéskor minden vendégnek felhívjuk a figyelmét erre. Bár nem jellemző, de néhány kellemetlen pillanatot azért megéltünk már a magyarországi és a nyugati alkoholár közti különbség miatt…

Negatív példát többet találni, nehezebb is a kialakult problémát megszüntetni, ha a lakóközösség utólag kapcsol, hiszen az Airbnb jogszerűen működő vállalkozás, így hosszadalmas eljárásokkal lehet csak pontot tenni a feljelentési ügyek végére. Érdemes tehát előre átgondolni, mire bólint rá a közösség. A vállalkozóknak megvannak rá a módszereik, hogyan ébresszenek bizalmat a tulajdonostársakban, bár az üzletből akár még előnye is származhat a társasháznak. Kialakítható jó kapcsolat a lakókkal, de ennek feltétele, hogy üzemeltetőként úgy tekintsen a lakáshotelre, mintha az a saját otthona volna.

A problémás esetek nagy többségében a gyenge láncszem a közös képviselő, aki ha átlátható szabályok szerint végezné a munkáját, akkor kisebb eséllyel alakulna ki káosz a lakóközösségekben.

– Négy és fél millió ember él társasházban Magyarországon – ez a szám megközelíti a lakosság felét. Az összesen 118 ezer társasháznak kicsit kevesebb, mint a fele Budapesten található – mondja Weisz Gábor Miklós. – Óriási piacról és hatalmas vagyonról van tehát szó, miközben a társasházkezelők nagy része frusztrált személyiség. Nem arról van szó, hogy valaki hibázik; a képviselőknek sokszor sötét ügyleteik vannak: visszaosztás, fekete pénz kivétele a beruházásokból, és még ezenkívül is megkeresik őket ajánlatokkal… Itt bírni kell a feszültséget. Ne menjen mentősnek, aki nem bírja a vér látványát, ne menjen társasházkezelőnek, aki nem bírja, hogy ostromolják, naponta hívogatja az Airbnb-s, hogy figyelj, intézd már el nekem ezt és ezt. Ilyenkor visszadobom a labdát: „Gyűjtsd össze a tulajdonosok aláírását, és ha kiderül, hogy a lakóközösség támogatja a tervedet, akkor szívesen foglalkozom vele.” A társasházkezelő nem lehet gyenge ember. Szolgáltatást végez, így nem árt, ha tudja, kinek az érdekeit kell képviselnie. De a jelenlegi helyzet ellenőrizhetetlen: ha a közös képviselő megszerzi a lakók bizalmát, akár két évet is ellébecolhat. Persze hangzatos ígéretek mindig vannak. A társasházi törvény évek óta módosításra szorul, de addig is, amíg ebben előrelépés történik, jó, ha tudja a lakóközösség, nincs kiszolgáltatva: csak az elején kell a szabályokat lefektetni. A kiadást érdemes a lakóközösség hozzájárulásához kötni minden esetben. És legjobb volna ezt a feltételt évente megújítani, hiszen akkor a lakáshotel tulajdonosának is érdekében állna a nyugalom fenntartása, máskülönben nem kapna engedélyt a további működéshez.