Ötvenéves az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Tablók, relikviák, régészeti leletek, fotók, térképmásolatok segítségével mutatják be Szer hagyományait.

Szent Pált ábrázoló oszlopszobor-másolatok a mûemléki védelem alá került Árpád-kori Szermonostor maradványainál az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2013. augusztus 14-én. Országszerte több ingatlan mûemlékké nyilvánításáról döntött a Belügyminisztérium Fotó: MTI/Rosta Tibor

Tablók, történeti relikviák, régészeti leletek, fotók, térképmásolatok segítségével mutatja be Szer hagyományait és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ötvenéves történetét egy, a helyszínen péntektől látható kiállítás. Kiss Róbert Károly, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta, 1970. április 29-én döntött egy emlékbizottság arról, hogy történeti parkot létrehozva mutatják be Szer egyedülálló kulturális örökségét.

Nem véletlen, hogy Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkárának választása éppen erre a helyszínre esett, hiszen Szer legendája egészen a középkorig nyúlik vissza: Anonymus, III. Béla jegyzője írta le a Gesta Hungarorumban, hogy Árpád vezér és a nemesek ehelyütt tartották az első magyar országgyűlést – közölte a szakember.

A XII. században a bencések itt emelték a Dél-Alföld legnagyobb monostorát, amely több átalakításon is átesett, és maradványait csak a XIX. században rombolták le, miután betyárok tanyájává vált.

Szent Pált ábrázoló oszlopszobor-másolatok a műemléki védelem alá került Árpád-kori Szermonostor maradványainál
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A nemzeti romantika időszakában, a hely közösségi térré vált, 1897-ben Göndöcs Benedek felvetésére felépült Árpád-emlékmű, amely a következő évtizedekben búcsújáró hellyé vált. A két világháború között bővült az Árpád-liget, kút, székelykapu és egy azóta megsemmisült turulos emlékmű épült.

1945. március 29-én itt kezdődött el a földosztás, a következő évtizedekben a hely hagyományai között is ez vált hangsúlyosabbá. Erdei Ferenc kezdeményezésére 1970-ben döntöttek egy, a földosztásnak és a magyarok letelepedésének emléket állító park kialakításáról. László Gyula régészprofesszor már ekkor felvetette, hogy itt állítsák föl Feszty Árpád Magyarok bejövetele című monumentális körképét.

Feszty Árpád A magyarok bejövetele című festményének restaurálása
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Juhász Antal, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatójának vezetésével 1973-ban kezdődött el a Csongrád megye paraszti életét és népi építészetét bemutató skanzen tervezése, majd 1979-ben a kivitelezése.

Novák István 1982-ben készítette el a körképnek és más kiállítóhelyeknek is helyet adó rotunda terveit, melynek kivitelezése több mint egy évtizedig tartott. Az 1990-es években emelték a parkban Csete György, a magyar organikus építészet elindítójának tervei alapján a szintén tárlatoknak, s egy ökumenikus kápolnának is helyet adó jurtákat.

Csete-jurták az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Külön kiállításrész számol be a monostor és az egykori Szer mezőváros területén 1970-es években Trogmayer Ottó professzor irányításával indult régészeti feltárásokról, valamint a Feszty-körkép restaurálásáról. Az 1600 négyzetméteres festmény – melyből csupán 714 négyzetméter maradt éppen – helyreállítását a lengyel szakemberekből álló Ars Antiqua-csoport végezte 1990 és 1995 között.

A Szobori búcsúra várják a vendégeket Ópusztaszerre

Vasárnap rendezik a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnepen a monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete-díjat.