Szigetvár ostroma és a néphiedelem: A Basa-forrás története

A veszedelem szereplőit valós személyekről mintázták, de az eposz története mitikus mondákat font köréjük.

Szigetvár, 2020. július 24. A szigetvári vár a mintegy másfél milliárd forintos turisztikai fejlesztése alapkõletételének napján, 2020. július 24-én. Megújult várkerttel, várfalsétánnyal és különleges, interaktív kiállítással is várja a látogatókat a szigetvári vár 2022. második felében. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Szigetvárt I. Szulejmán szultán (1494-1566) hada foglalta el 1566-ban, de a szultán még a végső ostrom előtt elhunyt szeptember 6-án. Halálát eltitkolták, hogy el ne kedvtelenítse a katonáit. A szívét és belső szerveit a szultáni sátorban földelték el, később díszes türbét emeltek a helyszínen, amely a XVII. század végén megsemmisült. Ezután rengeteg helyi monda keletkezett a szultáni sátor helyéről, mígnem 2016-nan egy régészeti kutatás kiderítette, hogy a Szigetvár melletti Turbékon van a ,,mitikus” hely. De nemcsak a szultáni sátorról születtek helyi mondák. Szigetvár északi határában, a vártól nem messze fakad egy forrás, amit Basa-forrásnak és Török-kútnak is neveznek, ezt már a XVII. században is ismerték. A néphiedelem úgy tartja, hogy aki iszik a forrás vizéből hamarosan találkozik az igazi szerelmével. Mi fán terem ez a néphiedelem? A mitikus helyszín Zrínyi Miklós költő és hadvezér Szigeti veszedelem című munkájának XII. Énekéből eredeztethető, de nem tudjuk miért kezdték az eposzban szereplő helyet a forráskúthoz kötni. A fennmaradt helyi monda, amely elég sajátosan keveri a történet elemeit azt állítja, hogy Szulejmán szultánnak volt egy Kumilla nevű lánya. Szépsége miatt egyaránt szemet vetettek rá a török és a magyar vitézek: Demirhám és Deli Vid a lány kegyeiért párviadalt is vívott. Ezt követően a győztes Deli elindult, hogy megkeresse a lányt, de útközben találkozott a félelmetes sárkánnyal, amellyel meg kellett küzdenie. Miután legyőzte a sárkányt, véres kardját az ivócsanakja melletti hüvelyébe csúsztatta, s Kumillát megtalálta egy kis forrás mellett. A szomjas lánynak nem volt pohara, így Deli Vid ivócsanakjával vizet merített a forrásból és megkínálta a lányt, aki belekortyolt és holtan esett össze. Deli Vid megvizsgálta a csanakot és látta, hogy sárkányvér folyt belé, amikor kardját a hüvelybe tette. Vajon valódi a monda? I. Szulejmánnak és Hürrem szultánának volt egy Kumilla nevű gyermeke, aki 1522-ben született. Neve azt jelenti, hogy ,,Nap és Hold”. Állítólag a szultán kedvenc gyermeke volt, mert nagyon hasonlított az édesanyjára. Kumillát 1539-ben adták férjhez Rüsztem pasához, házasságukból három gyermek született. Férje halála után, 1558-tól a háremet vezette, majd öccse, II. Szelim uralkodása alatt a valideszultána címet viselte, amelyet addig s ezt követően is csak a szultán édesanyja birtokolhatott. Kumilla 55 éves korában 1578-ban halt meg Isztambulban. Úgy látszik, hogy a Szigeti veszedelem szereplőit valós személyekről mintázták, de az eposz története mitikus mondákat font köréjük. Ez történt Kumillával is.

A szerző Köő Artúr tudományos segédmunkatárs

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet oldalán olvasható el.