Szigetvárt I. Szulejmán szultán (1494-1566) hada foglalta el 1566-ban, de a szultán még a végső ostrom előtt elhunyt szeptember 6-án. Halálát eltitkolták, hogy el ne kedvtelenítse a katonáit. A szívét és belső szerveit a szultáni sátorban földelték el, később díszes türbét emeltek a helyszínen, amely a XVII. század végén megsemmisült. Ezután rengeteg helyi monda keletkezett a szultáni sátor helyéről, mígnem 2016-nan egy régészeti kutatás kiderítette, hogy a Szigetvár melletti Turbékon van a ,,mitikus” hely. De nemcsak a szultáni sátorról születtek helyi mondák. Szigetvár északi határában, a vártól nem messze fakad egy forrás, amit Basa-forrásnak és Török-kútnak is neveznek, ezt már a XVII. században is ismerték. A néphiedelem úgy tartja, hogy aki iszik a forrás vizéből hamarosan találkozik az igazi szerelmével. Mi fán terem ez a néphiedelem? A mitikus helyszín Zrínyi Miklós költő és hadvezér Szigeti veszedelem című munkájának XII. Énekéből eredeztethető, de nem tudjuk miért kezdték az eposzban szereplő helyet a forráskúthoz kötni. A fennmaradt helyi monda, amely elég sajátosan keveri a történet elemeit azt állítja, hogy Szulejmán szultánnak volt egy Kumilla nevű lánya. Szépsége miatt egyaránt szemet vetettek rá a török és a magyar vitézek: Demirhám és Deli Vid a lány kegyeiért párviadalt is vívott. Ezt követően a győztes Deli elindult, hogy megkeresse a lányt, de útközben találkozott a félelmetes sárkánnyal, amellyel meg kellett küzdenie. Miután legyőzte a sárkányt, véres kardját az ivócsanakja melletti hüvelyébe csúsztatta, s Kumillát megtalálta egy kis forrás mellett. A szomjas lánynak nem volt pohara, így Deli Vid ivócsanakjával vizet merített a forrásból és megkínálta a lányt, aki belekortyolt és holtan esett össze. Deli Vid megvizsgálta a csanakot és látta, hogy sárkányvér folyt belé, amikor kardját a hüvelybe tette. Vajon valódi a monda? I. Szulejmánnak és Hürrem szultánának volt egy Kumilla nevű gyermeke, aki 1522-ben született. Neve azt jelenti, hogy ,,Nap és Hold”. Állítólag a szultán kedvenc gyermeke volt, mert nagyon hasonlított az édesanyjára. Kumillát 1539-ben adták férjhez Rüsztem pasához, házasságukból három gyermek született. Férje halála után, 1558-tól a háremet vezette, majd öccse, II. Szelim uralkodása alatt a valideszultána címet viselte, amelyet addig s ezt követően is csak a szultán édesanyja birtokolhatott. Kumilla 55 éves korában 1578-ban halt meg Isztambulban. Úgy látszik, hogy a Szigeti veszedelem szereplőit valós személyekről mintázták, de az eposz története mitikus mondákat font köréjük. Ez történt Kumillával is.

Termonukleáris robbanás jöhet holnap, nem fogja tudni nem észrevenni
Esélylatolgatások, magyarázat, lehetséges dátumok a cikkben.