Nincs jelentős hatással az időjárás a fertőzés terjedésére

A koronavírus-fertőzés terjedése szinte kizárólag az emberi magatartástól függ.

Brüsszel, 2020. október 19. Védőmaszkos emberek a fertőzésveszély elkerüléséhez biztonságosnak tekintett távolságot tartva koronavírus-szűrésre várnak a brüsszeli Cinquantenaire Parkban 2020. október 19-én. A vírusjárvány megfékezésének érdekében a belga kormány egy hónapra bezáratta a vendéglátóhelyeket és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. MTI/AP/Francisco Seco Fotó: MTI/AP/FRancisco Seco

Nincs jelentős hatással az, hogy meleg vagy hideg az idő a koronavírus terjedésére, az szinte kizárólag az emberi magatartástól függ – állapították meg a Texasi Egyetem kutatói új tanulmányukban. A koronavírus-járvány kezdetén mindenki nagy reményt fűzött ahhoz, hogy a nyári nagy melegben csökken a fertőzés terjedése, ám a nyár nem hozott általános megkönnyebbülést és a kapcsolat a Covid-19 és az időjárás között azóta is viták középpontjában áll.

Az austini székhelyű Texasi Egyetem kutatói az International Journal of Environmental Research and Public Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a hőmérséklet és a páratartalom nem játszik jelentős szerepet a vírus terjedésében.

„Az időjárás hatása csekély, más tényezőknek, mint a mobilitásnak nagyobb szerepük van. Relatív fontosságot tekintve az időjárás az egyik utolsó befolyásoló tényező” – idézte Dev Niyogit, az egyetem professzorát a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók azt vizsgálták, hogy a koronavírus-fertőzés terjedése és az időjárás milyen összefüggésben volt 2020 márciusa és júliusa között az amerikai szövetségi államokban és megyékben, más országokban, térségekben és világszerte. Vizsgálták továbbá általánosságban az emberi magatartást és azt nem kapcsolták össze azzal, milyen hatással van rá az időjárás.

Kimutatták, hogy az időjárás hatása a vírus terjedésére amerikai megyei szinten kicsi, statisztikailag 3 százalék. Ezzel szemben az emberi magatartás hatása nyilvánvaló volt. Az utazások, az otthontól való távollét a két legfontosabb tényező volt a koronavírus-járvány terjedésében, statisztikailag az előző 34 százalékban, az utóbbi 26 százalékban. A másik két fontos tényező a lakosság (23 százalék) és a városok népsűrűsége (13 százalék).

A koronavírus-fertőzés után fél évig is tarthat az immunitás

A szervezet immunsejtjei hat hónappal a koronavírus-fertőzés után is mutattak válaszreakciót egy új, kis létszámú kutatás szerint.

A kulcskérdés az volt, hogy a SARS-CoV-2 vírussal való fertőződés megvédheti-e az embert, ha másodszor is találkozik a vírussal, és ha igen, mennyi ideig tarthat az immunitás.

Azt már tudták a kutatók, hogy nagyjából tíz nappal a koronavírus-fertőzés után kezdenek el termelődni az antitestek, de úgy tűnik, idővel a számuk fogyatkozik – számolt be róla a BBC hírportálja.

Azt is felfedezték, hogy a T-sejtek, az immunsejtek egy fajtája a megfertőzött sejteket támadja meg. Ez a sejtes immunválasz az egyik kulcsfontosságú eleme lehet a védekezésnek.

A tanulmányt még nem publikálta tudományos lap, így szakértői ellenőrzésen sem esett át. A kutatást a brit Koronavírus-immunológiai Konzorcium végezte a Birminghami Egyetem, az Országos Egészségügyi Kutatóintézet manchesteri klinikája, valamint a brit közegészségügyi szolgálat (PHE) bevonásával.