Több mint száz koporsót találtak egy fáraókori temetőben

További több mint száz érintetlen szarkofágnak a szakkarai nekropoliszban történt felfedezését jelentették be szombaton az egyiptomi hatóságok, akik szerint még távolról sincs vége a kincsek feltárásának a nagy fáraókori temetőben.

Forrás: Pexels

A 2000–2500 éves, gazdagon díszített, aranyozott és festett koporsót három 12 méter mély temetkezési aknában találták a híres Dzsószer-piramis melletti nekropoliszban, ugyanott, ahol szeptemberben 27, októberben pedig további 59 érintetlen, és hasonlóan jó állapotban lévő szarkofágot találtak.

A koporsók mellett találtak negyven aranyozott istenszobrot, illetve halotti maszkot is. A leletek a későkorra (i. e. 664–332) és a három évszázadon át uralkodó ptolemaioszi dinasztia (i. e. 323–30) idejére nyúlnak vissza.

A friss leleteket egy hevenyészett tárlaton mutatták be a világsajtónak a Dzsószer-piramis lábánál, ahol a meghívottak jelenlétében nyitottak fel egy koporsót, a benne talált múmiát pedig egy mobil röntgenkészülékkel át is világították.

Fotó: Pexels

Szakkara még csak az egy százalékát mutatta meg annak, amit magában rejt – mondta az egyiptomi televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatón Hálid al-Ináni régészeti miniszter, aki egy újabb nagy felfedezés bejelentését ígérte az elkövetkező hetekre, december végére vagy január elejére.

Az egyiptomi régészek egyebek közt arra számítanak, hogy megtalálják azt a koporsókészítő műhelyt, ahol a temérdek szarkofágot gyártották.

A szakkarai leleteket a három legjelentősebb egyiptomi múzeumban fogják közszemlére tenni a nagyközönség számára, köztük a gízai piramisok mellett épülő és jövőre átadandó Egyiptomi Nagymúzeumban – közölték.

Tutanhamon fáraó valódi külseje ma is éles viták tárgya

A Királyok Völgyében 1922-ben felfedezett sírkamra feltárásáig sokan még a rejtélyes fáraó létezését is kétségbe vonták. Tutanhamon azonban ugyanolyan titokzatos maradt a sírjának felfedezése után, mint amilyennek előtte ismerték. Az egyik legellentmondásosabb vita a király leszármazásának kérdése, valamint életbeli kinézete körül csúcsosodott ki.

1922 novemberében szenzációs hírt kürtölt világgá a sajtó; november 4-én, a Luxor közelében fekvő Királyok Völgyében egy érintetlen királysírra bukkant a rajzolóból lett brit amatőr régész, Howard Carter. A KV 62-es számot kapott sírkamrában talált rendkívül gazdag kincslelet, illetve a tárgyakon, valamint a sírszentély falán azonosított hieroglifák kétségtelenné tették, hogy a sírba „Ámon fiát”, az újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó fáraóját, Tutanhamont temették.

Howard Carter és kollégái rendkívül precíz munkát végeztek, még a helyszínen minden egyes leletet pontosan leírtak, leltároztak, illetve konzerváltak. Ennek tudható be, hogy a mindössze négy helyiségből álló kripta legizgalmasabb termét, az uralkodó szarkofágját, illetve holttestét rejtő sírszentély feltárását Carter csak 1925-ben kezdte el. Csaknem három évvel Tutanhamon sírjának felfedezése után, 1925 októberében nyílt fel a mészkő szarkofágba rejtett hármas koporsó 3300 évvel korábban lezárt fedele.

Tovább