Az aranyból készített kicsiny gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak. A gyöngy négy rétegben egymáshoz illesztett kicsi, virágalakú aranylapokból áll.
Az önkéntes munkában segítő gyerek a Templomhegyről származó föld átszitálásánál bukkant az első Szentély korában, a babiloni fogság előtti királyság idején készített különleges aranygyöngyre.
A Templomhegynél ez az első aranygyöngy, ami előbukkant, de a Katef Hinom nevű ősi temetkezőhelyen Jeruzsálemben már találtak hasonló, bár ezüstből készített tárgyakat, valamint Izrael földjén más helyekről is előkerültek effélék a Kr. e. 12-6. század tárgyi kultúráját feltáró lelőhelyeken.
Az első Szentély idejének régészeti leletei között ritka az aranyékszer, mert akkoriban még nem finomították az aranyat, és általában jelentős százalékban ezüstöt is tartalmazott.
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
Egyelőre nem világos, hogy milyen célt szolgálhatott a gyöngy, de úgy sejtik, hogy egy ékszer része lehetett, amelyet a Szentélyben járó előkelőségek vagy vallási tekintélyek egyike viselt.
Az Izrael északi részén működő Iszlám Mozgalom 1999-ben illegális felújításokat végzett a Templomhegyen vagy Mecsetek terén, arab nevén Haram al-Sarifon, majd több mint 9000 tonna, régészeti leletekkel kevert talajt rakott le az alant fekvő Kidron-völgyben. Ezután az izraeli hatóságok a kitermelt földet elszállították egy jeruzsálemi dombra, és ott 2005 óta folyamatosan átvizsgálják a régi korok nyomai után kutatva.
