Jegesmedve született egy franciaországi állatkertben

A kicsi egyelőre nem kapott nevet, a park látogatói szavazhatnak róla hamarosan.

Egyre több bizonyíték van rá, hogy a jegesmedve állatkerti körülmények között is életképes tud lenni (a képen Hertha, a berlini Tierpark jegesmedvebocsa) Fotó: Hayoung Jeon Forrás: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Jegesmedve született a franciaországi Mulhouse állatkertjében.

Az eset ritkaságnak számít, mivel Franciaországban az elmúlt több mint 20 évben csupán öt életképes bocs született

– közölte hétfőn az intézmény, amely szerint az állat segíthet felhívni a figyelmet a globális felmelegedésre.

Az állatkert jegesmedvepárjának, Sesinek és Vicksnek a november 22-én világra jött bocsa már a második utódja.

A kicsi egyelőre nem kapott nevet, a park látogatói szavazhatnak róla hamarosan, miután kiderül, hogy a bocs nőstény vagy hím.

Sesi és kicsinye ugyanis kettesben vannak, a gondozók nem zavarják őket, még az intézmény állatorvosa sem vizsgálta meg a bocsot. A szakértő elmondta, hogy nagyon óvatosan közelítik csak meg őket, többnyire kamerán keresztül figyelik az anyát és utódját.

Hamarosan az érdeklődők is láthatják őket képernyőn keresztül.

Egyre több bizonyíték van rá, hogy a jegesmedve állatkerti körülmények között is életképes tud lenni (a képen Hertha, a berlini Tierpark jegesmedvebocsa)
Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Az elmúlt több mint húsz évben mindössze öt életképes jegesmedve született Franciaországban. Sesi és Vicks első bocsa, a nőstény Nanuq 2016-ben született, jelenleg a müncheni Hellabrun állatkertben él.

Sarkvidéki kannibalizmus: megérik-e a jegesmedvék a felnőttkort?

Korábban írtuk hétvégi Lugas mellékletünkben: A vérszomjasként ismert, olykor kedvtelésből ölő jegesmedvék jövőképe meglehetősen korlátozott. A fókákon, halakon, időnként rénszarvasokon élő hatalmas állatok sorsát a klímaváltozás pecsételte meg. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem lát szárazföldet, többségük egész életét az északi sarkvidék lassan sodródó jégmezőin tölti. A hatalmas ragadozók otthonait jelentő jégtáblák azonban rohamosan olvadnak az ember okozta éghajlatváltozás hatására. Az Arktisz közelében az elmúlt ötven évben négy Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, kétszer gyorsabban, mint a világ többi részén. Az ott élő állatok megszokott környezete sokkal drasztikusabban változik, mint hogy ahhoz ezek a lények alkalmazkodni tudnának. Az állatok számának apadása láttán az egyik ismert zöldszervezet, a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) a kihalással fenyegetett fajok közé sorolta a jegesmedvét, az éghajlatváltozás pedig kulcsfontosságú tényező ebben a folyamatban.