Az együttműködő viselkedést részesítik előnyben a selyemmajmok

Hőkamerával figyelték a selyemmajom arcának hőmérsékletváltozásait, melyek együtt jártak az érzelmi reakcióval.

Hőkamerával figyelték a selyemmajom arcának hőmérsékletváltozásait Forrás: Pixabay

A meglehetősen bajtársias viselkedést mutató fehérpamacsos selyemmajmok (Callithrix jacchus) ignorálással „büntetik” a nem együttműködő viselkedést – állapították meg a Science Advances című tudományos lapban bemutatott kutatásokban zürichi szakértők.

A Rahel Brügger viselkedésbiológus vezette kutatócsoport azt figyelte meg, hogy ha a majmok kihallgatják fajtársaikat, a megszerzett információ alapján pedig különbséget tesznek együttműködő és nem együttműködő egyedek között.

A vizsgálat során az állatokat egyesével vitték egy elkerített területre, a falon túlról pedig külön-külön vagy összefüggő „beszélgetésként” lejátszották nekik egy táplálékért könyörgő fiatal állat kiáltásait, egy felnőtt majomtól származó, ételt kínáló hangokat, vagy a kérésre érkező agresszív hangokat.

Hőkamerával figyelték a selyemmajom arcának hőmérsékletváltozásait, melyek együtt jártak az érzelmi reakcióval.

Arra jutottak, hogy az állatok nem izoláltan észlelik fajtársaik hangjait, hanem összefüggő beszélgetésként. Kevésbé tolerálták a nem együttműködő viselkedést, ennek megfelelően ritkábban közeledtek az olyan zajok forrásához. Előnyben részesítették a szimulált fajtársak kooperatív kommunikációját.

Hőkamerával figyelték a selyemmajom arcának hőmérsékletváltozásait
Fotó: Pixabay

A hőfelvételeken látottak alapján különösen erőteljes érzelmi reakció figyelhető meg azoknál a nőstényeknél, melyeknek nincs saját utódjuk, de egy csoporttársuk kölykének felnevelésében segítenek. Ezek az állatok mindig erősen izgatottan és idegesen reagáltak, ha egy idegen hím és egy fiatal egyed kommunikációját hallották.

Az idegen hímek hangjait nyugodtabban fogadták, vélhetően ezekre az egyedekre lehetséges párzási partnerként tekintettek Brügger szerint.

120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izraelben

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A kutatók szerint az ábrázolás, amelyet egy ősi tehénfajhoz tartozó csontba véstek, az eddig ismert legrégebbi absztrakt szimbólum a Földközi-tenger partvidékén.

A mintegy 4 centiméter hosszú bemetszéseket élesített kovakővel készítették.

A középső paleolitikumból nagyon ritkának számítanak a köveken vagy csontokon található szimbolikus ábrák.

A jeruzsálemi Héber Egyetem, a Haifai Egyetem és a CNRS francia kutatóintézet-hálózat kutatói együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a mindkét oldalán törött csonton látható hat mély, hosszú és párhuzamos metszet szimbolikus vagy spirituális jelentéssel bír.

Tovább...