Egymillió forint értékű rétisas fiókákat találtak a Balatonnál

A Kis-Balatonnál és Somogy megyében is egyedi jelölőgyűrűt kapott 20 rétisas fióka. A hazánkban fokozottan védett madár természetvédelmi értéke 1 millió forint – írja a likebalaton.hu.

Fióka, de nem kicsi Forrás: Varga Júlia/BfNPI

Három nap alatt összesen 20 rétisas-fészeknél jártak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a Kis-Balatonon, Észak-Somogyban és Dél-Zalában. 14 fészekben találtak sasfiókát.

– A fiókák gyűrűzése 11 fészek esetében sikerült, hármat biztonsági okokból kihagytunk – tudósít oldalán a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. – Kettőben akkora méretűek voltak a fiókák, hogy befogásuk esetén fennállt a veszély, hogy a fészekből kirepülnek, a harmadik esetében pedig a fészket tartó faágak vékonysága miatt a fa nem volt biztonságosan mászható. Összesen 20 rétisas fióka kapott egyedi jelölőgyűrűt a lábára.

Az idei költés jónak mondható. Három fiókás fészekaljjal idén sajnos nem találkoztunk a gyűrűzés során, de a lakott fészkek nagy részénél két fiókát neveltek a szülők.

A gyűrűzött fiókák kora a nagyjából 3 hetestől 7 hetesig változott.

Fióka, de nem kicsi

A rétisas fészkét olyan erdőkbe építi, ahol öreg, magas fák vannak, az emberi zavarás pedig minimális. Tápláléka elsősorban halakból vagy könnyen elejthető (fiatal, öreg, legyengült) vízi madarakból áll, de gyakran találni a fészekben mocsári teknős, nyúl, őz, vadmalac maradványokat is.

A nagy testű ragadozó madarak gyűrűzésének elsősorban az a célja, hogy az akár kézi távcsővel vagy fényképezőgéppel leolvasható azonosító révén egyedileg megkülönböztethessék a madarakat. Ennek jelentősége lehet a faj terjedésének nyomon követésében, új fészkelőpárok megjelenése esetén, valamint szerencsétlen esetben a pusztulva talált egyed azonosításában.

A teljes cikk ITT olvasható el.

Országos Sasszinkron: elkészült a legújabb sastérkép

A sasszinkront a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezte abból a célból, hogy viszonylag pontos számokkal rendelkezzünk a hazánkban telelő ragadozó madarakról, nyomon követhessük az állományuk változásait, s következtetni tudjunk az esetleges okokra is.