A Déli-óceán az Antarktisz körül áramló víztömeg, mely a hatvanadik déli szélességi körtől délre helyezkedik el. A Nyugati-szél-áramlás néven ismert jelenség nagyjából az előbb említett szélességi kör mentén futja körbe a déli kontinenst. A modern földrajztudományban az ötödik óceánként emlegetett Déli-óceán használata egyelőre nem általános, bár alaposan átrajzolta a szakmai erőviszonyokat, így a National Geographic – az idei óceán világnapra időzítve – a megnevezés támogatói közé lépett.
A magyar nyelvben tradicionálisan óceánnak nevezett három vízterület (Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendes-óceán) mellett a negyedik a Jeges-óceán. A Déli-óceán a másik négytől eltérően nem kontinensekkel határolt, hanem az Antarktisz körüli, különállóan áramló víztömeg. Itt a víz kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül. Ez a föld legfelhősebb régiója. A Déli-óceán fontos szerepet játszik az éghajlati rendszerben: befolyásolja az időjárási viszonyokat, az óceáni áramlatokat, a tengeri jégtakarót, a tengerfelszín hőmérsékletét vagy épp a trópusokon lehulló csapadékmennyiséget – olvasható a Másfélfok.hu szakportálon.
Fotó: Europress/AFP
– Két évtizede az Antarktisznak azon a részén jártam, ahol a Déli-óceán vize találkozik az északibb vizekkel. Annak idején nemcsak hajóztam a Déli-óceán peremvidékén, hanem azt mértük, vizsgáltuk, hogy aktuálisan hol van a szegélye, amit antarktiszi összeáramlási övezetnek neveznek – tájékoztatott Nagy Balázs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet docense, aki szerint fizikai, kémiai, sugárzási és áramlástani okok alapján egyértelműen indokolt a víztömeg megkülönböztetése. Nem az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánnak az Antarktisz környékéig lenyúló fagyos vizeiről van szó, hanem egy önálló ökoszisztémájú rendszerről. A hazai egyetemeken egyébként évtizedek óta öt óceánról beszélnek, de ez a szempont a közoktatásban nem ment át egyértelműen.
Az egyetemi oktató szerint a megnevezésnek egyre nagyobb a jelentősége. Amíg az Arktisz régiója állandóan fagyott vidék volt, mindegy volt, hogy minek nevezik a világ ezen részét. Azonban az intenzív olvadás miatt belátható időn belül hajózható lesz ez a régió, feltárhatók az érintett államok partvidékeinek közelében található ásványkincsek. Újra kell fogalmazni nemzetközi – halászati, természetvédelmi, hajózási – egyezményeket, új szereplők lépnek fel, akiknek nem mindegy, hogy hol ér véget egy-egy állam felségterülete és hol kezdődnek a nemzetközi vizek. Az Arktiszhoz hasonlóan az Antarktiszon is egyre intenzívebb az olvadás, de az nemzetközi védettség alatt álló terület.
