Körbefutja a déli kontinenst

Van-e értelme közös név – Déli-óceán – alá vonni az Antarktisz körül lévő tengereket? Van-e olyan jellegzetessége, ami egyértel­műen megkülönbözteti az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceántól? Húsz éve folyik erről a vita a nemzetközi szakmában, ám most eldőlni látszik a polémia.

Kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül Fotó: BRUSINI AURELIEN / HEMIS.FR Forrás: Europress/AFP

A Déli-óceán az Antarktisz körül áramló víztömeg, mely a hatvanadik déli szélességi körtől délre helyezkedik el. A Nyugati-szél-áramlás néven ismert jelenség nagyjából az előbb említett szélességi kör mentén futja körbe a déli kontinenst. A modern földrajztudományban az ötödik óceánként emlegetett Déli-óceán használata egyelőre nem általános, bár alaposan átrajzolta a szakmai erőviszonyokat, így a National Geographic – az idei óceán világnapra időzítve – a megnevezés támogatói közé lépett.

A magyar nyelvben tradicionálisan óceánnak nevezett három vízterület (Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendes-óceán) mellett a negyedik a Jeges-óceán. A Déli-óceán a másik négytől elté­rően nem kontinensekkel határolt, hanem az Antarktisz körüli, különállóan áramló víztömeg. Itt a víz kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül. Ez a föld legfelhősebb régió­ja. A Déli-óceán fontos szerepet játszik az éghajlati rendszerben: befolyásolja az időjárási viszonyokat, az óceáni áramlatokat, a tengeri jégtakarót, a tengerfelszín hőmérsékletét vagy épp a trópusokon lehulló csapadékmennyiséget – olvasható a Másfélfok.hu szakportálon.

Kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül
Fotó: Europress/AFP

– Két évtizede az Antarktisznak azon a részén jártam, ahol a Déli-óceán vize találkozik az északibb vizekkel. Annak idején nemcsak hajóztam a Déli-óceán peremvidékén, hanem azt mértük, vizsgáltuk, hogy aktuálisan hol van a szegélye, amit antarktiszi összeáramlási övezetnek neveznek – tájékoztatott Nagy Balázs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet docense, aki szerint fizikai, kémiai, sugárzási és áramlástani okok alapján egyértelműen indokolt a víztömeg megkülönböztetése. Nem az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánnak az Antarktisz környékéig lenyúló fagyos vizeiről van szó, hanem egy önálló ökoszisztémájú rendszerről. A hazai egyetemeken egyébként évtizedek óta öt óceánról beszélnek, de ez a szempont a közoktatásban nem ment át egyértelműen.

Az egyetemi oktató szerint a megnevezésnek egyre nagyobb a jelentősége. Amíg az Arktisz régiója állandóan fagyott vidék volt, mindegy volt, hogy minek nevezik a világ ezen részét. Azonban az intenzív olvadás miatt be­látható időn belül hajózható lesz ez a régió, feltárhatók az érintett államok partvidékeinek közelében található ásványkincsek. Újra kell fogalmazni nemzetközi – halászati, természetvédelmi, hajózási – egyezményeket, új szereplők lépnek fel, akiknek nem mindegy, hogy hol ér véget egy-egy állam felségterülete és hol kezdődnek a nemzetközi vizek. Az Arktiszhoz hasonlóan az Antarktiszon is egyre intenzívebb az olvadás, de az nemzetközi védettség alatt álló terület.

A világszerte leginkább a magazinról és a tévécsatornáról ismert Natio­nal Geographic Societyt 1888-ban alapították. Az amerikai tudós társaság tevékenységi körébe tartozik többek közt a térképkiadás is, ezért fontos esemény, hogy hivatalosan is elismerte az ötödik óceán létezését. Alex Tait, a National Geographic geográfusa szerint a tudósok már régóta számolnak azzal, hogy az Antarktisz körüli vizek különálló ökológiai régiót alkotnak, amelyet az óceán áramlata és hőmérséklete határoz meg.

Bár az új óceánt egyes nemzetközi testületek még nem ismerik el hivatalosan, a National Geographic változtatott az álláspontján. Nincs egyedül: 2021 februárjától az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal szintén hivatalosan elismerte a Déli-óceán létezését.