Nehéz a globális felmelegedésre gondolni az extrém hidegben. A Földön valaha hitelt érdemlően rögzített legmagasabb hőmérsékletet, 54,4 Celsius-fokot idén július 9-én mérték a kaliforniai Halál-völgyben. Ez a melegrekord azonban csak pár hónappal követte azokat a hidegrekordokat, amelyeket a megelőző télen és tavasszal Ázsia- és Egyesült Államok-szerte feljegyeztek.
Amikor épp a rekkenő hőségtől szenvedünk, könnyű átélni, mivel jár a bolygónk gyors felmelegedése.
A tomboló hóviharban viszont nehezebb megérteni, hogyan okozhat a globális felmelegedés dermesztő, fagyos időt olyan helyeken is – például az USA középnyugati és déli területein –, ahol az effajta időjárás csaknem ismeretlen volt korábban.
Egy nemzetközi kutatócsoport három extrém időjárási eseményt szemelt ki az elmúlt téli szezonból, hogy az elemzésükön keresztül megértse a rendkívüli hőmérsékleti ingadozások mögött álló mechanizmusokat. Eredményeiket az Advances in Atmospheric Science folyóiratban publikálták.
A megoldásra váró általános kérdés az, hogy miért fordulnak elő gyakrabban extrém időjárási események az utóbbi pár évtized melegedő klímája mellett, és hogy vajon a sarki felmelegedési amplifikáció vezető szerepet játszik-e a folyamatban. A 2020–21-es tél extrém eseményei egyedülálló lehetőséget teremtettek arra, hogy megvizsgáljuk, milyen fizikai folyamatok és mechanizmusok irányítják ezeket a történéseket
– fogalmazott Xiangdong Zhang, az Alaszkai Egyetem időjárás- és légkörtudósa.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Hóban gázol taxihoz egy nő a New York-i Union Square-nél 2021. február 1-jén. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
