Csonteszközök a barlang mélyéről

Egy marokkói barlangban talált maradványok arra utalnak, hogy a modern ember már százhúszezer évvel ez előtt olyan speciális csonteszközöket készített, amelyek segítségével állatokat nyúzott, majd a bőrüket feldolgozva kezdetleges ruhafélét készített.

A kutatók azt gyanítják, hogy fajunk sok ezer évvel a marokkói csonteszközök készítése előtt kezdett el ruházkodni, bár az ezt erősítő régészeti bizonyítékok hiányoznak. Egy évtizeddel ezelőtt amerikai szakemberek a tetű evolúcióját kutatva arra jöttek rá, hogy az ember már 170 ezer évvel ezelőtt is viselt ruhát, ami később megkönnyítette az Afrikából való elvándorlását. A kutatásokat irányító Floridai Nemzeti Történelem Múzeum mamutgyűjteményének kurátora, David Reed és kollégái – akik az emberi evolúció és a migrációs folyamatok jobb megérthetősége miatt vizsgálták a tetű fejlődését – DNS-tesztekkel mutatták ki, mikor alakult át genetikailag az emberi fejtetű ruhatetűvé.

Az eredményt korábban ismertető Múlt-kor.hu portál arra is kitért, hogy az emberősök jóval azután kezdtek ruhát viselni, hogy erősebb testszőrzetük egymillió éve eltűnt, ami azt jelenti, hogy sokáig éltek testszőr és ruha nélkül. A modern ember csupán az éghajlat hidegre fordulásával kezdett melegebben öltözködni, akkor, amikor a jégkorszak hatásainak volt kitéve. Az utolsó jégkorszak 120 ezer éve kezdődött, de a tanulmány azt állítja, hogy az ember az azt megelőző jégkorszakban, 170 ezer évvel ezelőtt viselt először ruhát.

A kutatók szerint valószínű, hogy a Neander-völgyiek, akik a Homo sapiens előtt hódították meg Eurázsiát, ugyancsak öltözködtek, az általuk készített, nagyjából ötvenezer éves bőrmegmunkáló csonteszközök bizonyítják ezt.

Borítókép: A különleges leletek 2011-ben kerültek elő (Emily Yuko Hallett)