időjárás -1°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo
Legalább százhúszezer éve ruházkodik az ember

Csonteszközök a barlang mélyéről

Ötvös Zoltán
2021.09.24. 10:10
Csonteszközök a barlang mélyéről

Egy marokkói barlangban talált maradványok arra utalnak, hogy a modern ember már százhúszezer évvel ez előtt olyan speciális csonteszközöket készített, amelyek segítségével állatokat nyúzott, majd a bőrüket feldolgozva kezdetleges ruhafélét készített.

Az Atlanti-óceán partjától alig 250 méterre található Contrebandiers-barlangból előkerült leleteket 2011-ben fedezték fel. A kutatók eredeti célja az volt, hogy az állati csontok segítségével rekonstruálják őseink étrendjét. A mintegy 12 ezer csont között azonban 62 formája arra utalt, hogy eszközként használták őket. Hosszas elemzés után a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy azokkal nem húst dolgozták fel a barlanglakók, hanem az állatok megnyúzására, majd szőrmekészítésre szolgáltak. A legrégebbi szerszámok 120 ezer, a legfiatalabbak kilencvenezer évvel ezelőtt készülhettek. A kutatók a 62 csontszerszám mellett három húsevő faj – a róka, a sakál és a vadmacska – csontmaradványain ugyanis olyan vágásokra figyeltek fel, amelyek nem a hús lefejtésére, inkább a nyúzásra utalnak. Mintha a szőrme fontosabb lett volna, mint a kis testű állatok húsa. Az antilop- és a vadmarha-csontmaradványok ellenben azt sugallták, hogy ezeknek az állatoknak nemcsak a húsát ették meg, hanem a bőrüket ruhaalapanyagként is használhatták. (A szőrméből, a bőrből és más szerves anyagból készült ruhák gyorsan elbomlanak, ezért őskori ruházatot nem találtak a barlangban.)

A Homo sapiens több mint háromszázezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, később világszerte elterjedt. 

– Feltételezzük, hogy a ruházkodás megjelenésének meghatározó szerepe volt a hidegebb élőhelyekre történő terjeszkedésének – idézte a Reu­ters.com Emily Hallett evolúciós régészt, a németországi Max Planck Embertörténeti Tudományos Intézet munkatársát, az iScience folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét. 

– A ruházat egyedülálló emberi innováció – tette hozzá Eleanor Scerri, az intézet evolúciós régésze. Úgy véli, hogy a ruhák már akkor két célt szolgáltak. Melegen tartották a viselőjét és egyúttal védték a bőrét a sérülésektől. A másik cél szimbolikus jelentőségű: már akkor kifejezhette azt, hogy a megannyi csoport közül az adott személy melyikhez tartozott.

A kutatók azt gyanítják, hogy fajunk sok ezer évvel a marokkói csonteszközök készítése előtt kezdett el ruházkodni, bár az ezt erősítő régészeti bizonyítékok hiányoznak. Egy évtizeddel ezelőtt amerikai szakemberek a tetű evolúcióját kutatva arra jöttek rá, hogy az ember már 170 ezer évvel ezelőtt is viselt ruhát, ami később megkönnyítette az Afrikából való elvándorlását. A kutatásokat irányító Floridai Nemzeti Történelem Múzeum mamutgyűjteményének kurátora, David Reed és kollégái – akik az emberi evolúció és a migrációs folyamatok jobb megérthetősége miatt vizsgálták a tetű fejlődését – DNS-tesztekkel mutatták ki, mikor alakult át genetikailag az emberi fejtetű ruhatetűvé.

Az eredményt korábban ismertető Múlt-kor.hu portál arra is kitért, hogy az emberősök jóval azután kezdtek ruhát viselni, hogy erősebb testszőrzetük egymillió éve eltűnt, ami azt jelenti, hogy sokáig éltek testszőr és ruha nélkül. A modern ember csupán az éghajlat hidegre fordulásával kezdett melegebben öltözködni, akkor, amikor a jégkorszak hatásainak volt kitéve. Az utolsó jégkorszak 120 ezer éve kezdődött, de a tanulmány azt állítja, hogy az ember az azt megelőző jégkorszakban, 170 ezer évvel ezelőtt viselt először ruhát.

A kutatók szerint valószínű, hogy a Neander-völgyiek, akik a Homo sapiens előtt hódították meg Eurázsiát, ugyancsak öltözködtek, az általuk készített, nagyjából ötvenezer éves bőrmegmunkáló csonteszközök bizonyítják ezt.

Borítókép: A különleges leletek 2011-ben kerültek elő (Emily Yuko Hallett)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.