Hova tűnt a valódi frigyláda?

A Szent Grál mellett kétségkívül a zsidó vallás és az egyetemes kultúrtörténet egyik legmisztikusabb tárgya, az ószövetségi frigyláda tekinthető a legszélesebb körben ismert ereklyének. Egyesek kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezett, mások szerint pedig még ha valós tárgy is volt, bizonyosan megsemmisült, amikor a babiloniak Kr. e. 587-ben elfoglalták Jeruzsálemet és porig égették az első templomot. Sokan viszont abban hisznek, hogy a frigyláda túlélte a történelem viharait, és ma is létezik. Akadnak, akik azt is tudni vélik, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy alatt vagy a vatikáni katakombák mélyén, illetve a távoli Etiópiában rejtőzik a kultikus ereklye. Éppen ezért napjaink Indiana Jonesa ugyancsak vakarhatja a fejét, ha az elveszett frigyláda nyomára szeretne bukkanni – olvasható az Origó cikkében.

Mágikus erőt tulajdonítottak a „szövetség ládájának”

Amíg a Szent Grál jelentéstartalmáról számos vita zajlik, a frigyláda az ószövetségi szentírás és a bibliatörténet legrészletesebben leírt kegytárgyának számít. Érdemes már az elején leszögezni, hogy a különböző korszakokban keletkezett bibliai utalások elég egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a frigyláda valós, létező tárgy lehetett.

Benjamin West: Józsué átkel a Jordán folyón a frigyládával (1800) Forrás: Wikimedia Commons

A szent tárgy első részletes leírása Mózes könyvéből ismert: 

Megcsinálá az asztalt is sittim-fából: két sing a hossza, a szélessége egy sing, magassága másfél sing. És beborítá azt tiszta arannyal, és csinála reá köröskörül arany pártázatot. Csinála egy tenyérnyi széles karájt is köröskörül; és a karájhoz csinála arany pártázatot köröskörül

 – fogalmaz a ma emberének némileg nehezen érthető veretes bibliai nyelvezet Mózes II. könyvében a frigyláda „paramétereiről”.

Mai mértékegységre átültetve az ókori héber mértékeket, a láda hossza (harmadfél sing) 111,25 cm, a szélessége és a magassága pedig (másfél sing) egyaránt 66,75 cm lehetett. A bibliai leírásokból azt is tudjuk, hogy a kívül-belül aranylemezekkel borított láda tetején két színaranyból készített és egymással szembefordított kerub ült. A kerubok az ábrahámi vallások mennyei lényei, amelyek a héber apologetika szerint Isten közvetlen környezetében a legmagasabb rendűeknek számítanak.

Mózes az Úrtól kapott kőtáblákkal Forrás: Wikimedia Commons/Rembrandt

A bibliai hagyomány szerint a szent ládában őrizték azt a két kőtáblát, amit a tízparancsolat szövegével Mózes a Sínai-hegyen kapott az Úrtól, de a frigyláda mélye néhány mannadarabot is rejtett (a manna isteni étek) Áron kivirágzott botja mellett.

A ládát a hagyomány szerint személyesen Mózes készíttette el. A frigyláda óriási szakrális jelentőségű tárgy volt, ami az ókori zsidó nép hite szerint mágikus erővel rendelkezett. A frigyládát mindig letakarva hordozták, és tilos volt megérinteni. Éli főpap idején, amikor kitört a filiszteusokkal vívott háború, a kultikus ládát a katonai táborba vitték. Miután a filiszteusok győzedelmeskedtek és kifosztották a tábort,

a ládát hadizsákmányként magukkal vitték, és a városukban, Asdóban tették ki közszemlére,

Dágon isten szentélyében. Nem sokkal a frigyláda kiállítása után súlyos pestisjárvány tört ki Asdóban. A megrémült filiszteus vezetők a szörnyű csapást az idegen istenség haragjának tudták be, ezért sietve visszajuttatták az izraelitáknak a félelmetes ládát.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Flickr