A sziklának látszó, rövid hatótávolságú robot nem minden helyzetben alkalmazható, de a frontvonalak lövészárkaiba betekintve hasznos információkat adhat üzemeltetőinek. A lövészárkokat leginkább az első és a második világháborúban alkalmazták, de az ilyen erődítmények ásása napjaink hadviselésében is bevett megoldás. Kelet-Ukrajnában, ahol az oroszok által támogatott szakadárok 2014 óta háborúznak Kijev ellen, nagyon sok lövészárkot ástak.
Ilyen helyzetben a Kémkő hasznos lehet, hiszen ha le tud gurulni a lövészárokba, segítségével az operátorok valós képet kaphatnak az ellenséges katonák mozgásáról vagy hiányáról.
Így felkészülhetnek a támadásra vagy maguk támadhatnak. A szerkentyű kis mérete és rejtett alakja révén sokkal hasznosabb felderítő eszköz lehet, mint egy zümmögő drón vagy egy repülőgép. Bár a Kémkő csak prototípus, más katonai robotokkal kapcsolatos ismeretek alapján fejlesztették ki – a kadétprojekt tanácsadóját a Szíriában szerzett tapasztalatai inspirálták.
A Spy Stone előnye a kis mérete, de egyúttal a hátránya is, mivel még egy szerényebb szikladarab is felboríthatja, illetve a közepes méretű gödörből sem tud kikecmeregni, annak mélyéről pedig hiába nyújtogatja a kameráját, semmit sem lát. A Kémkő kommunikációjának rövid hatósugara is kemény határt jelenthet, mivel a kezelők az ellenséges aknavetők hatótávolságán belül vannak. Ha ezek a problémák leküzdhetők, és ha Oroszország úgy dönt, hogy a lövészárok-felderítő robotot továbbfejleszti, az hadászati és pszichológiai előnyt is jelenthet az országnak. Ha arra gondolunk, hogy a lövészárkokban megbúvó ellenséges katonák minden sziklában kémet gyaníthatnak, az jelentősen növelheti a stresszt bennük.
