Egy 1271-ből származó oklevél szerint a Németújvári család már birtokolt várat a szalónaki vársziklán, ám az öt méter falvastagságú öregtorony korábban, a XII. században is létezett egyes kutatások szerint. Az épületegyüttes később a Kanizsaiaké lett, de közben többször is királyi tulajdonú lett.
Városszalónak első fénykorát a Mátyáshoz hű német zsoldosvezér, Baumkirchner András idején élte 1446–1471 között, a fejedelmi udvart tartó várúr pedig a magyar pálos szerzetesek számára templomot és kolostort épített a várhoz kapcsolódó községben. Manapság is itt található a régi Nyugat-Magyarország, azaz a mai Burgenland, egyetlen épségben maradt pálos temploma.
Mohács után több mint háromszáz évig a Batthyány család birtokolta Városszalónakot, de megesett az is, hogy az uradalmon meg kellett osztozniuk a Kanizsaiak mellett a Nádasdyakkal és az Újlakiakkal is egy időben. A családból gróf Batthyány Lajos, az első alkotmányos magyar miniszterelnök volt az utolsó vártulajdonos, akinek 1849-es kivégzése után a kamarára szállt a tulajdonjog. Legeza László Burgenland albuma szerint a família végül visszakapta a várat, s az első világháború előtt eladta.
A nagy országcsonkítás után viszont Új-Ausztriáé lett minden: a vár és a kisváros is. Mindezek előtt néhány évvel, 1911-ben kelt útra a mi képeslapunk is.
Az eddigi utolsó magyar vonatkozású történelmi esemény, ami a várkastélyhoz kapcsolódik, hogy 1956-ban itt volt a vörösök elől nyugatra menekülő magyarok átmenő tábora. Városszalónak ekkor ismét magyar végvárrá vált.
Az Időutazás a magyar múltba 56. része a békebeli Tusnádfürdőre röpít vissza bennünket egy korabeli futurisztikus képeslap segítségével.
A sorozat további epizódjait IDE KATTINTVA tekinthetik meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!