A régi nyugati magyar határvidék egyik legnagyobb erődítménye Városszalónak. Valamiért ritkán emlegetjük, mintha kikopott volna az emlékezetünkből, pedig Fraknó fellegvárával egy „súlycsoportba” tartozik. Hiszen Városszalónak csodaszép fekvésű erősségének is van ám öregtornya, mély várárok rendszere, várkápolnája, és persze gazdag középkori magyar múltja.
Az első magyar miniszterelnök vára
A régi nyugati magyar határvidék egyik legnagyobb erődítménye Városszalónak.

Egy 1271-ből származó oklevél szerint a Németújvári család már birtokolt várat a szalónaki vársziklán, ám az öt méter falvastagságú öregtorony korábban, a XII. században is létezett egyes kutatások szerint. Az épületegyüttes később a Kanizsaiaké lett, de közben többször is királyi tulajdonú lett.
Városszalónak első fénykorát a Mátyáshoz hű német zsoldosvezér, Baumkirchner András idején élte 1446–1471 között, a fejedelmi udvart tartó várúr pedig a magyar pálos szerzetesek számára templomot és kolostort épített a várhoz kapcsolódó községben. Manapság is itt található a régi Nyugat-Magyarország, azaz a mai Burgenland, egyetlen épségben maradt pálos temploma.
Mohács után több mint háromszáz évig a Batthyány család birtokolta Városszalónakot, de megesett az is, hogy az uradalmon meg kellett osztozniuk a Kanizsaiak mellett a Nádasdyakkal és az Újlakiakkal is egy időben. A családból gróf Batthyány Lajos, az első alkotmányos magyar miniszterelnök volt az utolsó vártulajdonos, akinek 1849-es kivégzése után a kamarára szállt a tulajdonjog. Legeza László Burgenland albuma szerint a família végül visszakapta a várat, s az első világháború előtt eladta.
A nagy országcsonkítás után viszont Új-Ausztriáé lett minden: a vár és a kisváros is. Mindezek előtt néhány évvel, 1911-ben kelt útra a mi képeslapunk is.
Az eddigi utolsó magyar vonatkozású történelmi esemény, ami a várkastélyhoz kapcsolódik, hogy 1956-ban itt volt a vörösök elől nyugatra menekülő magyarok átmenő tábora. Városszalónak ekkor ismét magyar végvárrá vált.
Az Időutazás a magyar múltba 56. része a békebeli Tusnádfürdőre röpít vissza bennünket egy korabeli futurisztikus képeslap segítségével.
A sorozat további epizódjait IDE KATTINTVA tekinthetik meg.
Borítókép: „Városszalónak. Vár.” Pfeiler József helyi kiadása. 1911 nyarán postázott képeslap (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Ikonikus műremekek
Ön tudja, hol találhatóak?

Csodás karácsonyi fények
Élvezze velünk a vásárok hangulatát!

Mit keres ott a kutya – tudja a választ?
A magyar nyelv számos szólásmondást ismer, amelyekben előszeretettel bukkannak fel állatok, olykor éppen kutyák. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat kvízünkben, ahol ellenőrizheti, mennyire ismeri a valódi jelentésüket.

Itt a Mikulás!
Mindent tud róla?
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Ikonikus műremekek
Ön tudja, hol találhatóak?

Csodás karácsonyi fények
Élvezze velünk a vásárok hangulatát!

Mit keres ott a kutya – tudja a választ?
A magyar nyelv számos szólásmondást ismer, amelyekben előszeretettel bukkannak fel állatok, olykor éppen kutyák. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat kvízünkben, ahol ellenőrizheti, mennyire ismeri a valódi jelentésüket.

Itt a Mikulás!
Mindent tud róla?














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!