Az első magyar miniszterelnök vára

A régi nyugati magyar határvidék egyik legnagyobb erődítménye Városszalónak.

Balázs D. Attila
2022. 01. 12. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A régi nyugati magyar határvidék egyik legnagyobb erődítménye Városszalónak. Valamiért ritkán emlegetjük, mintha kikopott volna az emlékezetünkből, pedig Fraknó fellegvárával egy „súlycsoportba” tartozik. Hiszen Városszalónak csodaszép fekvésű erősségének is van ám öregtornya, mély várárok rendszere, várkápolnája, és persze gazdag középkori magyar múltja.

Egy 1271-ből származó oklevél szerint a Németújvári család már birtokolt várat a szalónaki vársziklán, ám az öt méter falvastagságú öregtorony korábban, a XII. században is létezett egyes kutatások szerint. Az épületegyüttes később a Kanizsaiaké lett, de közben többször is királyi tulajdonú lett.

Városszalónak első fénykorát a Mátyáshoz hű német zsoldosvezér, Baumkirchner András idején élte 1446–1471 között, a fejedelmi udvart tartó várúr pedig a magyar pálos szerzetesek számára templomot és kolostort épített a várhoz kapcsolódó községben. Manapság is itt található a régi Nyugat-Magyarország, azaz a mai Burgenland, egyetlen épségben maradt pálos temploma.

Mohács után több mint háromszáz évig a Batthyány család birtokolta Városszalónakot, de megesett az is, hogy az uradalmon meg kellett osztozniuk a Kanizsaiak mellett a Nádasdyakkal és az Újlakiakkal is egy időben. A családból gróf Batthyány Lajos, az első alkotmányos magyar miniszterelnök volt az utolsó vártulajdonos, akinek 1849-es kivégzése után a kamarára szállt a tulajdonjog. Legeza László Burgenland albuma szerint a família végül visszakapta a várat, s az első világháború előtt eladta.

A nagy országcsonkítás után viszont Új-Ausztriáé lett minden: a vár és a kisváros is. Mindezek előtt néhány évvel, 1911-ben kelt útra a mi képeslapunk is. 

Az eddigi utolsó magyar vonatkozású történelmi esemény, ami a várkastélyhoz kapcsolódik, hogy 1956-ban itt volt a vörösök elől nyugatra menekülő magyarok átmenő tábora. Városszalónak ekkor ismét magyar végvárrá vált.

Az Időutazás a magyar múltba 56. része a békebeli Tusnádfürdőre röpít vissza bennünket egy korabeli futurisztikus képeslap segítségével.

A sorozat további epizódjait IDE KATTINTVA tekinthetik meg.

Borítókép: „Városszalónak. Vár.” Pfeiler József helyi kiadása. 1911 nyarán postázott képeslap (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.