A Bristoli Egyetem, a svéd Lund Egyetem, valamint az Ontario Királyi Múzeum kutatói a múzeumban őrzött mintegy négyszázmillió éves, devon időszaki tengeri üledékes kőzetlap tanulmányozása során egy óriási kihalt sörteféreg maradványaira bukkantak.
Soha sem ismertek még ilyen félelmetes rágószervvel felszerelt férget
A tudomány számára új fajnak bizonyult ősi sörteféreg a maga nemében egyedülállónak számít a fosszilis férgek között, mivel a hasonló típusú lényeknél valaha észlelt legnagyobb „állkapcsokkal”, vagyis rágószervekkel rendelkezik, amelynek hossza meghaladja az egy centimétert, és szabad szemmel is jól látható. A rokon fosszilis ragadozó féregfajoknak általában néhány milliméter hosszúak a fogószervei, amiket ezért csak mikroszkóppal lehet tanulmányozni.
A kutatók szerint a Websteroprion armstrongi tudományos fajnevet kapott féreg a ma élő recens rokonfajokkal összehasonlítva hatalmasra nőtt, a teljes testhossza elérhette akár a két métert is.
A devon kori óriás a mai eunicid fajokhoz hasonlítható, amelyek félelmetes, opportunista és lesből támadó ragadozók. (A devon a földtörténeti óidő, a paleozoikum negyedik kora, amely 420 millió éve kezdődött és 358 millió éve ért véget.)
A Websteroprion armstrongi erőteljes állkapcsaival ragadhatta meg a zsákmányát, például halakat és lábasfejűeket (tintahalakat, illetve polipokat), amelyeket a recens rokonaihoz hasonlóan a tengeraljzatba ásott odújába hurcolva falhatott fel. A Websteroprion armstrongi a devon kor tengerének egyik legfélelmetesebb gerinctelen ragadozója lehetett.
A devon forradalmi változást jelentett az élővilág fejlődésében: ekkor kezdték benépesíteni a szárazföldeket az első ízeltlábúak, valamint a tengerből származó és a szárazföldi léthez alkalmazkodó gerincesek is.
A teljes cikket ITT érheti el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: BAON)
