Megtalálták a végső bizonyítékot a bibliatagadók ellen

Az eddigi legősibb, az i. e. 13. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a Ynet.

A Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó.

A szakemberek egyenesen földrengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, mely új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáninak neveznek a tudósok.

A két-három centiméter vastagságú, négyzet alakú lemezen 40 ősi héber betű található. Az írás évszázadokkal régebbi, mint bármely eddig ismert héber felirat az ókori Izraelből.
Gerson Galil, a Haifai Egyetem professzora a lapnak elmondta, hogy eddig egy i. e. 10. századból származó, a Kiafa romnál, az Ella-völgy közelében talált írásos héber szöveget tekintettek a legősibbnek.

Az új felfedezés halálos ütést jelent minden bibliatagadó számára

– hangsúlyozta Galil professzor.

„Sok bibliakritikus azzal érvelt, hogy az i. e. 13. században Izrael népe nem tudott írni és olvasni, és ezért nem írhatta meg a Bibliát. A bibliatagadók azt állították, hogy a Biblia nagyon későn, a perzsa vagy hellenisztikus időszakban (i. e. 5–2. század) íródott” – tette hozzá a tudós.

Az egykor amulettbe rejtett, összehajtogatott ólomlapocskát a Bibliában Átok-hegyként ismert Ebal-hegyen fedezték fel, mely Galil szerint történelmi jelentőségű. A kutató úgy véli, zsidók írta szövegről lehet csak szó, ugyanis Izrael Istenére hivatkozik, és a nem zsidó, kánaáni emberek nem ismerhették a Jahve nevet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)