Összeroppant egy Róma-nagyságú Conger-jégself az Antarktiszon

Műholdfelvételek szerint a mintegy Róma-nagyságú Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt – írta meg a The Guardian pénteken.

A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. 

A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11,8 Celsius- fokot mértek, ami több mint 40 Celsius-fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhőmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget a kontinens felett.

Complete collapse of East Antarctica's Conger Ice Shelf (~1200 sq. km) ~March 15, seen in combo of #Landsat and #MODIS imagery. Possible it hit its tipping point following the #Antarctic #AtmosphericRiver and heatwave too? #CongerIceShelf #Antarctica @helenafricker @icy_pete https://t.co/7dP5d6isvd pic.twitter.com/1wzmuOwdQn

— Catherine Colello Walker (@CapComCatWalk) March 24, 2022

A jégselfek a jégtakarók óceán feletti nyúlványai, amelyek fontos szerepet játszanak a szárazföldi jég visszatartásában. Nélkülük a szárazföldi jég gyorsabban áramlik az óceánba, ami a tengerszint emelkedéséhez vezet.

Az Antarktiszon legutóbb a 2000-es évek elején a Larsen B-jégself leszakadása volt ilyen horderejű esemény, annak ellenére, hogy a Conger a Larsen B-hez képest viszonylagosan kicsi. Catherine Colello Walker, a NASA tudósa szerint miközben a Conger eltűnésének nem lesz igazán nagy hatása, azt azonban jól jelzi, hogy mire számíthatunk.

A Conger-jégself a 2000-es évek közepe óta egészen 2020 elejéig fokozatosan zsugorodott– idézte fel Walker. Idén március 4-re úgy tűnt, hogy a jégtakaró a januárban mért 1200 négyzetkilométeres felszíni kiterjedésének több mint felét elvesztette.

Peter Neff, a Minnesotai Egyetem glaciológusa meglepőnek nevezte, hogy a kontinens keleti részén történt ilyen jelenség. 

Mint mondta: az Antarktisz keleti részére még mindig úgy gondolunk, mint szilárd, magas, hideg, mozdíthatatlan jégtömbre, miközben a jelek arra utalnak, hogy az ottani jég szintén gyors ütemben olvad.A Copernicus Sentinel–1 műholdfelvételei azt mutatják, hogy a jégself összeroppanása március 5. és 7. között kezdődött.

Helen Amanda Fricker, a Scripps Sarkközpont kutatója egy Twitter-üzenetben arról írt, hogy  márciusban a Kelet-Antarktiszon három alkalommal szakadtak le jégdarabok: a Conger-jégself összeomlásán kívül a Totten-gleccserről és a Glenzer-jégselfről is törtek le kisebb jégdarabok. 

Felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kelet-Antarktisz jegének nagy részét a jégselfek tartják vissza, az összes ottani jégselfet szemmel kell tartani.Matt King ausztrál professzor, az Antarktiszi Tudományos Központ vezetője elmondta, hogy szerencsére a Conger mögött lévő gleccser kicsi, így annak nem lesz komoly hatása, hogy bejut a tengerbe. 

A tudós azonban azt jósolta, hogy az éghajlat felmelegedésével a jövőben még több jégtábla fog leszakadni, és ennek következtében annyi jég olvadhat el, ami már megemelheti a globális tengerszintet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)