Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A napokban tették közzé, hogy a Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat. A kutatás olyan 46 új anyai vonal vizsgálatára terjedt ki, amelyek az 1500 évvel ezelőtti Erdélyből, a gepida korszakból származtak.
A kutatásnak köszönhetően immár össze lehet hasonlítani a V–VI. században itt temetkező népességek keletről vagy nyugatról származtak-e, esetleg a megelőző korokban a Kárpát-medencében élő helybeli népesség leszármazottjai.
A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkövet jelentő kutatás összefoglalója a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg. A Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette.
A Magyarságkutató Intézet kutatói tárják fel lépésről lépésre a népvándorlás kori népességek genetikai hátterét. A Magyarságkutató Intézetnek az elmúlt három évben csak az archeogenetikai szakterületen hat tudományos cikke jelent meg, és további négyet küldtek be nemzetközi szaklapokba.
Magáról a gepida kori népességről (röviden: gepidákról), annak rétegződéséről, biológiai kapcsolatairól azonban keveset lehet tudni a hiteles történeti, régészeti és embertani adatok alacsony száma miatt. Genetikai szempontból pedig a teljes európai népvándorlási kor alul reprezentált.
A kutatócsoport egy nagyobb projekthez kapcsolódva kezdte meg hiánypótló vizsgálatait a témában, melynek első lépéseként három erdélyi lelőhelyről összesen 46 minta analízisét végezték el.
A teljes mitokondriális DNS (mtDNS) vizsgálatával az anyai leszármazási vonalak értékelésére nyílt lehetőség. Az eredményeket összevetették a más régészeti korú populációk, összesen 4324 minta mtDNS adatát tartalmazó adatbázissal, hogy előzetes képet kapjanak a vizsgált gepida szériák eredetét, struktúráját, biológiai kapcsolatait illetően – összességében tehát arról, hogy hol a helyük a népek országútján.
A genetikai adatok túlnyomórészt északnyugat-európai mitokondriális leszármazási vonalak jelenlétét mutatták a gepidák esetében.
Kiemelten fontos, hogy az eredmények valóban kapcsolatot mutatnak más germán csoportokkal (például a langobardokkal) és a gepidák „bölcsőjének” tekintett Wielbark-kultúra népességével egyaránt. Ezzel szemben ázsiai leszármazási vonalat csak egyetlen esetben találtak, tehát a vizsgált populációknál nem feltételezhető jelentősebb keveredés keletről érkező csoportokkal a hun korban.
A különböző populációgenetikai analízisek végső soron ugyan azt a szerkezetet tárták fel: a gepidák anyai vonalú génkészletük jelentős részét európai őskori (elsősorban bronzkori) kultúráktól kapták, és az anyai leszármazásban jelentős helyi hatással kell számolni. Az egykorú szomszéd népcsoportokkal és a gepidák előtt itt élő helyi lakossággal kapcsolatban azonban annyira kevés adat áll jelenleg rendelkezésre, hogy mindenképpen további vizsgálatok szükségesek – olvasható a Magyarságkutató Intézet közleményében.
A népvándorlás kori, az antik szerzők megnevezésével élve „barbár” népcsoportok története egyre nagyobb érdeklődésre tart számot Európa szerte.
Ugyanakkor joggal merülhet fel a kérdés, miért is érdekes számunkra, a Kárpát-medence és a magyarság története szempontjából egy germán csoport kutatása?
A gepidák az ún. keleti germán törzsek közé tartoztak, akik az írott forrásokban először az Kr. u. III. század második felében jelentek meg, legkorábbi leletanyagukat pedig a vaskori Wielbark-kultúrára vezették vissza, ami a mai Lengyelország területén helyezkedett el. Kárpát-medencei jelenlétüket az V. századtól lehet bizonyítani, a Hun Birodalom terjeszkedésével párhuzamosan, amelynek ők is a részeivé váltak.
A gepidák egy nagyon fontos összekötő kapocs a hun és az avar kor között. Vizsgálatuk közelebb juttat minket azoknak az összetett populációs folyamatoknak a megismeréséhez, amelyek a hun időszaktól kezdődően zajlottak le. Mindemellett kétségtelen, hogy nagyban hozzájárultak annak az alaplakosságnak a több évszázados formálásához, amelyet végül a keletről érkező magyarság is helyben talált és sikerrel integrált. Ezáltal a korai magyarság kutatásához is fontos információkkal járulhatnak hozzá.
Összességében azonban elmondható, hogy már az első vizsgálatok során rendkívül fontos, hiánypótló eredmények láttak napvilágot, amelyek támpontot jelentenek minden további, a korszak rendkívül összetett eseményeinek és népmozgásainak feltérképezését célzó kutatás számára – olvasható a Magyarságkutató Intézet közleményében.
A tudományos szakcikk ide kattintva érhető el.
Borítókép: A Kr. u. V–VI. század idején a Tisza mentén élő harcos gepidákat bemutató kiállítás (Fotó: Kurucz Árpád)
Ritka alkatrészeket is beszerezhettek a gyűjtők ezen a különleges eseményen, amit idén még háromszor megismételnek ugyanitt.
Megjelent az MCC Magyar Összetartozás Intézete Látkép című sorozatának legújabb része. Balázs D. Attila írása ezúttal az utóbbi évek látványos nagyváradi román térnyeréséről rántja le a leplet.
A csalók legalább 76 számlatulajdonosnak összesen több mint kétszázmillió forint kárt okoztak.
Marad az átlagosnál jóval hidegebb idő a hétvégén is.
Elképesztő dolog derült ki Ukrajnáról, erre nem gondolt senki
Meghökkentő videó jelent meg Putyin rettegett szövetségeséről
Csalódtak Katalin és a királyi család rajongói: nem azt kapták, amit vártak Lajos születésnapján
Megkérdezte a Politico az EP-képviselőket, mit tartanak a legnagyobb problémának – ki nem találná, mi került az első helyre
Nagyot fog zuhanni az üzemanyag ára, ekkor várható
Új üzemanyagárak: megtörte a kereskedőket a kormány fenyegetése – szerdától sokkal olcsóbb adják a dízelt
Szabó Zsófi kapta Ördög Nóra sikerműsorát
Galajfű, a pajzsmirigy doktora: ezért érdemes a teáját fogyasztani
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Ukrán egységeket semmisített meg az orosz harci helikopter a háborúban + videó
Bognár György a nagyképűség mellett arról is beszélt, akarja-e a Fradit
Kifejtette az elemző, kell-e tartani a világháború kitörésétől
Ritka alkatrészeket is beszerezhettek a gyűjtők ezen a különleges eseményen, amit idén még háromszor megismételnek ugyanitt.
Megjelent az MCC Magyar Összetartozás Intézete Látkép című sorozatának legújabb része. Balázs D. Attila írása ezúttal az utóbbi évek látványos nagyváradi román térnyeréséről rántja le a leplet.
A csalók legalább 76 számlatulajdonosnak összesen több mint kétszázmillió forint kárt okoztak.
Marad az átlagosnál jóval hidegebb idő a hétvégén is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Csak egy valamit felejtettek el.
A mentők 31 gyermeket szállítottak vizsgálatra a Heim Pál gyermekkórházba.
Mázli, a szerencse kutyája.
A Könyves Kálmán körút–Üllői út kereszteződésénél keletkezett a tűz.
Éjszaka történt a baleset.
Elég fura dolgokra bukkantak nála.
Kis megingás látszik az ügyben.
Az építési és közlekedési miniszter jelezte, hogy az utasok is érezhetik az előnyeit annak, hogy egy cégbe szervezték a MÁV-ot és a Volánbuszt.
Azért támadják Magyarországot, mert mi, magyarok a béke pártján állunk.
Az első Metuscope Filmszemlén megnézhetjük a jövő magyar filmrendezőinek alkotásait is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
