Petra Levin, a St. Louis-i Washington Egyetem mikrobiológusa felvetette a kérdést, hogy
hány ilyen óriásbaktérium élhet még a világban, és emlékeztet minket arra, hogy nem szabad alábecsülnünk a baktériumokat.
Gros a baktériumot osztrigahéjakhoz, sziklákhoz és üvegpalackokhoz tapadva is megtalálta a mocsárban.
A kutatók szerint a sejtnek olyan szerkezete van, amely szokatlan a baktériumoknál. Az egyik legfontosabb különbség, hogy egy membránnal körülvett központi sejtszervecskével, vakuólummal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy egyes sejtfunkciók ebben az ellenőrzött környezetben történjenek, ahelyett, hogy az egész sejtben zajlanának.
Ez a nagy központi sejtszervecske, vakuólum segít a sejtnek abban, hogy megkerülje a fizikai korlátokat, ami a sejtek méretét illeti
– magyarázta Manuel Campos, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ biológusa, aki nem vett részt a tanulmányban.
A kutatók elmondták: még nem tudják biztosan, hogy a baktérium miért ilyen nagy. Volland elmélete szerint az alkalmazkodás lehet az oka: a nagy méret segíthet elkerülni, hogy kisebb organizmusok megegyék.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!