Több oldalról támadtak rá

Húsz éve nyílt meg az ELTE Lágymányosi Campusán a Biológiai és paleontológiai kiállítás, illetve az Ásvány- és kőzettár. 2004-ben a bemutatóhely a Matematikai gyűjteménnyel bővült. Ez így együtt az egyetem Természetrajzi Múzeuma. A különleges kincsek tárát évente több ezren látogatják.

2022.06.17. Budapest Elte TTK, természettudományi múzeum Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz

Az első magyar antropológusprofesszor, Török Aurél vezetésével 1881-ben alapított Anthropológiai Intézet a világon az ötödik, Európában a negyedik volt. Az utódintézménytől, az Embertani Tanszéktől származó embrió­modell-sorozat tíz lépésben mutatja be a petesejt fejlődésének korai lépéseit a megtermékenyüléstől a bélcsíra kialakulásáig, valamint további nyolc modellen követhetők a humán egyedfejlődés korai stádiumainak történései negyvenöt napos korig. A humán központi idegrendszert bemutató modell mellett egy strucc szíve is megtekinthető. A legrégebbi kiállított mikroszkóp az 1830-as években készült, még az 1950-es években is használták állatanatómiai, szövettani vizsgálatokhoz. Két Zeiss mikroszkóp a XIX. század végéről származik.

Ha nem is mindegyik tárgyhoz köthető hasonlóan izgalmas történet, de ez előbb említettek is jelzik, hogy akár egy egyetemi gyűjteményben is lehetnek izgalmas, meghökkentő, egyedülálló értéket képviselő darabok – márpedig az ELTE kollekciója sok ezer tárgyból áll.

Lekapart címerállat 

Az Ásvány- és kőzettár – két év múlva ünneplik alapításának 250. évfordulóját – féltve őrzött darabja egyszerre példa a kőbe vésett történelemre és a rongálásra. A cinnabarit nevű higanyércet 1490-ben fedezték fel a szlovéniai Idrija település határában. A terület 1575-ben a Habsburg császár uralma alá került – egy cinnabaritdarabkára ekkor véshették rá Pallas Athénét, pajzsára a császári címerállatot, a kétfejű sast. Ez a példány az ásványgyűjtésnek hódoló Mária Anna főhercegnő (Mária Terézia lánya) révén került 1781-ben az egyetem kollekciójába. A főhercegnő gyűjteményét (királyi rendeletre) az Országgyűlés vásárolta meg az egyetemnek 25 ezer aranyforintért. Az 1848–49-es szabadságharc alatt valaki – bizonnyal hazafias érzelmektől vezérelve – lekaparta a pajzsról a Habsburg kétfejű sast. Az ásványtár másik féltve őrzött kincse ugyancsak ebből a pénzből lett a gyűjtemény része. A szibériai Krasznojarszkban talált pallazit nemcsak rendkívül látványos, hanem az egyik legritkább meteoritfajta. Egzotikus külseje alapján Ernst F. Chladni német fizikus és csillagász arra jutott, hogy az orosz város közelében talált kődarab az űrből érkezett, hasonlót a Földön nem ismerünk.

Borítókép: Szeniczey Tamás antropológus kezében a tragikus véget ért Árpád-házi sarj maradványa (Fotó: Kurucz Árpád)