Veszélyes lehet a Grimsö-vírus? Svédországban egy újfajta koronavírust azonosítottak
A kutatók a svédországi vöröshátú pocokban azonosítottak egy gyakori koronavírust, amelyet a felfedezés helye után Grimsö-vírusnak neveztek el. Az újonnan talált koronavírusról egyelőre még nem állapították meg, hogy veszélyes-e bármilyen módon az emberre. Ugyanakkor az Uppsalai Egyetem munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy a vadon élő állatok környezetének kiszorítása közvetlenül növeli az állatbetegségek emberre való átterjedésének kockázatát. A vöröshátú pocok Európában a leggyakrabban előforduló rágcsálók közé tartozik, ráadásul menedéket keresve gyakran keresztezik az emberek lakóhelyét is. A rágcsálók által hordozott kórokozók olyan ismert megbetegedésért is felelősek, mint a vérzéses láz.
Forrás: Sciencealert.com2022. 06. 12. 14:00
Budapest, 2020. április 21.
A kormany.hu által közreadott képen védõfelszerelést viselõ orvos a koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított részlegen az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. április 21-én.
MTI/kormany.hu/Árvai Károly Fotó: kormany.hu/Árvai Károly
Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Honnan ered a Grimsö-vírus?
Nem a denevérek és a tobzoskák az egyetlen olyan vadon élő állatok, amelyek egy új koronavírust veszélyét rejthetik. A patkányok, egerek és pockok is hordozhatnak olyan vírusokat, melyek képesek lehetnek az emberre is átterjedni – olvasható a a ScienceAlert cikkében.
A kutatók a svédországi vöröshátú pocokban azonosítottak egy gyakori koronavírust, amelyet a felfedezés helye után Grimsö-vírusnak neveztek el.
Egyelőre még nem lehet tudni, hogy az újonnan talált vírus veszélyes-e bármilyen módon az emberre. A leletek ugyanakkor megerősítették, hogy miért annyira fontos figyelni a vadon élő állatok vírusait, különösen a környezetünkben élőkét.
Még mindig nem tudjuk, hogy a Grimsö-vírus milyen potenciális veszélyeket jelenthet a közegészségügyre. Megfigyeléseink és a pockok között azonosított korábbi koronavírusok alapján azonban jó okunk van a koronavírus vadon élő rágcsálók körében történő megfigyelésére
A járványok terjedésében egyre nagyobb szerepük lehet a rágcsálóknak
A vöröshátú erdei pocok Európában a leggyakrabban előforduló rágcsálók közé tartozik. A pockok viszonylag gyakran találkoznak az emberekkel, főként, amikor menedéket keresve a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt az épületekben húzzák meg magukat.
Az erdei pockok így könnyen bevihetnek a háztartásba olyan kórokozókat, amivel növelhetik a fertőzések esélyét és annak a kockázatát, hogy a betegség átterjedjen az emberekre. Figyelembe véve az éghajlatváltozást és az élőhelyek pusztulását, minden esély megvan arra, hogy az erdei pockokkal való interakciónk a jövőben csak fokozódni fog.
A rágcsálók által hordozott kórokozók olyan ismert megbetegedésért is felelősek, mint a vérzéses láz.
Óvatosságra inti a kutatókat a vöröshátú erdei pockokban felfedezett vírus
Lundkvist és munkatársai már a Covid–19-világjárvány kitörése előtt vizsgálták a pockok vadvilágát, hogy jobban felkészüljenek a vírusok terjedésére. A svéd kutatócsapat 2015 és 2017 között 450 vadon élő pockot vizsgáltak meg a Stockholmtól nyugatra fekvő Grimsönél.
A szakértők a rágcsálókat koronavírustesztnek vetették alá, és megállapították, hogy a béta-koronavírusok a minták 3,4 százalékában van jelen.
A béta-koronavírusok általában a denevérek és a rágcsálók körében jellemző, az emberekre átterjedve pedig megfázást és légúti megbetegedéseket okozhat.
A vöröshátú erdei pockokban felfedezett vírus még nem terjedt át az emberekre, azonban a kutatók kiemelték, hogy „ha a Covid–19 megtanított nekünk valamit, akkor az az, hogy fokozott felügyeletre van szükségünk a vadon élő állatok betegségeivel kapcsolatban, hogy megelőzzük a további járványokat.”
Grimsö-vírusnak nevezték el azt a koronavírust, melyet a svédországi vöröshátú pocokban fedeztek fel. Európában a leggyakrabban előforduló rágcsálók közé tartozik a vöröshátú erdei pocok, ráadásul menedéket keresve gyakran keresztezik az emberek lakóhelyét is. A rágcsálók által hordozott kórokozók olyan ismert megbetegedésért is felelősek, mint a vérzéses láz. (Fotó: Flickr)
Az uppsalai kutatók az elmúlt három évben a Grimsö-vírus több törzsét is kimutatták az erdei pockok populációjában. Ráadásul a vírus különböző típusai már Európa más részein is elterjedtek a rágcsálók között. Franciaországban, Németországban és Lengyelországban is azonosították ezt a vírust az állatokban.
A szakértők szerint a Grimsö-vírus változatossága egy rossz jel, ami arra utal, hogy a vírus könnyen alkalmazkodik új vírushordozókhoz és élőhelyekhez.
A vöröshátú erdei pocok az egyik leggyakoribb rágcsálófaj Svédországban és Európában. Eredményeink azt mutatják, hogy a Grimsö-vírus széles körben jelen vannak az erdei pockok populációjában
A szakértők hangsúlyozták, hogy a friss eredmények ismét megerősítik, hogy mennyire fontosak a vadon élő állatok átfogó virológiai megfigyelései.
Az állatok környezetének kiszorításával nő a betegségek átterjedésének kockázata
Számos tanulmány figyelmezteti az embereket arról, hogy a vadon élő állatok környezetének kiszorítása közvetlenül növeli az állatbetegségek emberre való átterjedésének kockázatát.
Különösen figyelemre méltó ez a változás az olyan állatok esetében, mint a denevérek, rágcsálók és főemlősök, amelyeknek nagy populációjuk van és könnyen alkalmazkodtak az emberi környezethez.
A rágcsálókat és a denevéreket régóta az emberi betegségek hordozóinak tekintik, ám nemcsak ezek azok a fajok, amelyeknél a fertőző betegségek miatt aggódnunk kell.
A nagyobb emlősök, például a szarvasok is szoros kapcsolatban állnak az emberi civilizációval. Az Egyesült Államok északkeleti részén a szarvasok nagyjából negyven százaléka kapta el a koronavírust.
A másik komoly veszélyforrás a nyérc, a kutatók attól tartanak, hogy a vírus könnyen mutálódhat az állatok szervezetében, és újra megfertőzhet minket a betegség egy másik változatával. A félelem végül több millió tenyésztett nyérc megöléséhez vezetett. Az állatok populációinak megtizedelése egy elfogadhatatlan megoldás, különösen a vadonban.
A kutatók szerint egy nagy mértékű mesterséges beavatkozás csak az ökoszisztémák további kiegyensúlyozatlanságát fogja szolgálni, ami még több állatot vesz rá lakóhelyének elhagyására, ezzel még több lehetőséget teremtve a vírusok számára.
Kiemelték: A jövőben kulcsfontosságú a megfelelő környezeti felügyelet és a részletes kutatás.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
