Veszélyes lehet a Grimsö-vírus? Svédországban egy újfajta koronavírust azonosítottak

A kutatók a svédországi vöröshátú pocokban azonosítottak egy gyakori koronavírust, amelyet a felfedezés helye után Grimsö-vírusnak neveztek el. Az újonnan talált koronavírusról egyelőre még nem állapították meg, hogy veszélyes-e bármilyen módon az emberre. Ugyanakkor az Uppsalai Egyetem munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy a vadon élő állatok környezetének kiszorítása közvetlenül növeli az állatbetegségek emberre való átterjedésének kockázatát. A vöröshátú pocok Európában a leggyakrabban előforduló rágcsálók közé tartozik, ráadásul menedéket keresve gyakran keresztezik az emberek lakóhelyét is. A rágcsálók által hordozott kórokozók olyan ismert megbetegedésért is felelősek, mint a vérzéses láz.

Budapest, 2020. április 21. A kormany.hu által közreadott képen védõfelszerelést viselõ orvos a koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított részlegen az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. április 21-én. MTI/kormany.hu/Árvai Károly Fotó: kormany.hu/Árvai Károly

Honnan ered a Grimsö-vírus? 

Nem a denevérek és a tobzoskák az egyetlen olyan vadon élő állatok, amelyek egy új koronavírust veszélyét rejthetik. A patkányok, egerek és pockok is hordozhatnak olyan vírusokat, melyek képesek lehetnek az emberre is átterjedni – olvasható a a ScienceAlert cikkében.

A kutatók a svédországi vöröshátú pocokban azonosítottak egy gyakori koronavírust, amelyet a felfedezés helye után Grimsö-vírusnak neveztek el.

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy az újonnan talált vírus veszélyes-e bármilyen módon az emberre. A leletek ugyanakkor megerősítették, hogy miért annyira fontos figyelni a vadon élő állatok vírusait, különösen a környezetünkben élőkét. 

Még mindig nem tudjuk, hogy a Grimsö-vírus milyen potenciális veszélyeket jelenthet a közegészségügyre. Megfigyeléseink és a pockok között azonosított korábbi koronavírusok alapján azonban jó okunk van a koronavírus vadon élő rágcsálók körében történő megfigyelésére

– mondta Åke Lundkvist, az Uppsalai Egyetem munkatársa.

A járványok terjedésében egyre nagyobb szerepük lehet a rágcsálóknak

A vöröshátú erdei pocok Európában a leggyakrabban előforduló rágcsálók közé tartozik. A pockok viszonylag gyakran találkoznak az emberekkel, főként, amikor menedéket keresve a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt az épületekben húzzák meg magukat. 

Az erdei pockok így könnyen bevihetnek a háztartásba olyan kórokozókat, amivel növelhetik a fertőzések esélyét és annak a kockázatát, hogy a betegség átterjedjen az emberekre. Figyelembe véve az éghajlatváltozást és az élőhelyek pusztulását, minden esély megvan arra, hogy az erdei pockokkal való interakciónk a jövőben csak fokozódni fog.

A rágcsálók által hordozott kórokozók olyan ismert megbetegedésért is felelősek, mint a vérzéses láz.

Óvatosságra inti a kutatókat a vöröshátú erdei pockokban felfedezett vírus

Lundkvist és munkatársai már a Covid–19-világjárvány kitörése előtt vizsgálták a pockok vadvilágát, hogy jobban felkészüljenek a vírusok terjedésére. A svéd kutatócsapat 2015 és 2017 között 450 vadon élő pockot vizsgáltak meg a Stockholmtól nyugatra fekvő Grimsönél. 

A szakértők a rágcsálókat koronavírustesztnek vetették alá, és megállapították, hogy a béta-koronavírusok a minták 3,4 százalékában van jelen. 

A béta-koronavírusok általában a denevérek és a rágcsálók körében jellemző, az emberekre átterjedve pedig megfázást és légúti megbetegedéseket okozhat. 

A vöröshátú erdei pockokban felfedezett vírus még nem terjedt át az emberekre, azonban a kutatók kiemelték, hogy „ha a Covid–19 megtanított nekünk valamit, akkor az az, hogy fokozott felügyeletre van szükségünk a vadon élő állatok betegségeivel kapcsolatban, hogy megelőzzük a további járványokat.”

Grimsö-vírusnak nevezték el azt a koronavírust, melyet a svédországi vöröshátú pocokban fedeztek fel. Európában a leggyakrabban előforduló rágcsálók közé tartozik a vöröshátú erdei pocok, ráadásul menedéket keresve gyakran keresztezik az emberek lakóhelyét is. A rágcsálók által hordozott kórokozók olyan ismert megbetegedésért is felelősek, mint a vérzéses láz. (Fotó: Flickr)

Az uppsalai kutatók az elmúlt három évben a Grimsö-vírus több törzsét is kimutatták az erdei pockok populációjában. Ráadásul a vírus különböző típusai már Európa más részein is elterjedtek a rágcsálók között. Franciaországban, Németországban és Lengyelországban is azonosították ezt a vírust az állatokban. 

A szakértők szerint a Grimsö-vírus változatossága egy rossz jel, ami arra utal, hogy a vírus könnyen alkalmazkodik új vírushordozókhoz és élőhelyekhez.

A vöröshátú erdei pocok az egyik leggyakoribb rágcsálófaj Svédországban és Európában. Eredményeink azt mutatják, hogy a Grimsö-vírus széles körben jelen vannak az erdei pockok populációjában

A szakértők hangsúlyozták, hogy a friss eredmények ismét megerősítik, hogy mennyire fontosak a vadon élő állatok átfogó virológiai megfigyelései.

Az állatok környezetének kiszorításával nő a betegségek átterjedésének kockázata

Számos tanulmány figyelmezteti az embereket arról, hogy a vadon élő állatok környezetének kiszorítása közvetlenül növeli az állatbetegségek emberre való átterjedésének kockázatát.

Különösen figyelemre méltó ez a változás az olyan állatok esetében, mint a denevérek, rágcsálók és főemlősök, amelyeknek nagy populációjuk van és könnyen alkalmazkodtak az emberi környezethez.

A rágcsálókat és a denevéreket régóta az emberi betegségek hordozóinak tekintik, ám nemcsak ezek azok a fajok, amelyeknél a fertőző betegségek miatt aggódnunk kell.

A nagyobb emlősök, például a szarvasok is szoros kapcsolatban állnak az emberi civilizációval. Az Egyesült Államok északkeleti részén a szarvasok nagyjából negyven százaléka kapta el a koronavírust.

A másik komoly veszélyforrás a nyérc, a kutatók attól tartanak, hogy a vírus könnyen mutálódhat az állatok szervezetében, és újra megfertőzhet minket a betegség egy másik változatával. A félelem végül több millió tenyésztett nyérc megöléséhez vezetett. Az állatok populációinak megtizedelése egy elfogadhatatlan megoldás, különösen a vadonban. 

A kutatók szerint egy nagy mértékű mesterséges beavatkozás csak az ökoszisztémák további kiegyensúlyozatlanságát fogja szolgálni, ami még több állatot vesz rá lakóhelyének elhagyására, ezzel még több lehetőséget teremtve a vírusok számára. 

Kiemelték: A jövőben kulcsfontosságú a megfelelő környezeti felügyelet és a részletes kutatás.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kormány.hu/Árvai Károly)