Gyakoribbak a súlyos Covid-megbetegedések olyan területeken, ahol erős a légszennyezettség

A levegőt szennyező nitrogén-dioxid hozzájárulhat az intenzív osztályba kerüléshez – állapítja meg német tanulmány.

Peking, 2022. június 9. Koronavírus-tesztelésre váró emberek sorakoznak egy pekingi tesztállomás elõtt 2022. június 9-én. Kínában még mindig a zéró tolerancia politikája van érvényben a koronavírus-járvánnyal szemben, ez továbbra is lezárásokat, korlátozásokat jelent. MTI/AP/Mark Schiefelbein Fotó: Mark Schiefelbein

A nitrogén-dioxid, mint lehetséges indikátor A fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor nitrogén-dioxid kerül a légkörbe, és köztudott, hogy a gáz káros hatással van az emberi tüdőre. Különösen az endothel sejtek – amelyek a szív és az erek belsejét bélelő vékony membránt képeznek – károsodnak, és ez gátolja az oxigén átjutását a belélegzett leheletből az ember vérébe.

Eredményeink egyenes arányos összefüggést mutatnak a hosszú távú nitrogén-dioxidnak való kitettség és a Covid–19-fertőzések és a vírus okozta halálozások között

 – közölte a német kutatócsoport, amelyet Susanne Koch, az Berlini Orvostudományi Egyetem és a helyi oktatókórház munkatársa vezetett. 

Légszennyezés és a koronavírus

Korábbi kutatások már mutattak ki összefüggést a Covid megbetegedések és a légszennyezés között, de eddig még kevés tanulmány összpontosított a különösen súlyos esetekre vagy a betegségben érintettek általános egészségi állapotára.

Koch és csapata levegőszennyezettségi adatok alapján számították ki a nitrogén-dioxid átlagos szintjét Németország egyes megyéiben. A legmagasabbat Frankfurtban, míg a legalacsonyabbat egy kis türingiai megyében, Suhlban mérték – ez derül ki a csoport jelentéséből, amelyet a múlt héten hoztak nyilvánosságra az Európai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság éves találkozóján Milánóban. 

A csoport azt is tanulmányozta, hogy 2020-ban egy hónap alatt hány Covid-beteg igényelt intenzív osztályos ellátást és gépi lélegeztetést a német kórházakban. Ezeket a számokat más tényezőkkel is összevetették, például a fertőzöttek betegséget megelőző általános egészségügyi állapotával.

A csapat arról számolt be, hogy azokban a megyékben, amelyekben a legalacsonyabb a nitrogén-dioxid szennyezettség, átlagosan 28 koronavírus fertőzött volt az intenzív osztályokon és 19 betegnek volt szüksége lélegeztetőgépre. Ellentétben a 10 legmagasabb szennyezettségű megyével, amelyekben átlagosan 144 koronavírus fertőzött került intenzív osztályokra és 102 betegnek volt szüksége lélegeztetőgépre. 

 Összefüggést lehet a Covid megbetegedések és a légszennyezés között. A légkör nitrogén-dioxid-szintje és a súlyos koronavírus fertőzéseknél már bizonyíthatóbb ok-okozati összefüggésre bukkantak (Fotó: MTI/EPA/Dzsagadis Nv)

Aggasztó helyzet az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyságban 2019-ben a városi területek 75 százalékán volt illegális légszennyezés, ami azt bizonyítja, hogy a brit kormány szinte semmilyen előrelépést nem tett azon jogi kötelezettségek terén, amelyeket 2010-ben kellett volna teljesítenie. A karantén alatt átmenetileg csökkent a légszennyezés mértéke, de azt követően a forgalom és a környezetszennyezés számos városban visszatért a korábbi szintre. 

A Royal College of Physicians szerint a levegőszennyezés évente negyvenezer korai halálesetért felel, és összefüggésbe hozható a rákkal, az asztmával, a szélütéssel és a szívbetegségekkel, a cukorbetegséggel, az elhízással és a demenciával összefüggő változásokkal. Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Covidot fel kell venni erre a listára. 

A kutatók végül úgy értékelték, hogy a német tanulmány nem igazolt okozati összefüggést a légszennyezettség és a súlyos Covid-megbetegedések között, azonban a légkör nitrogén-dioxid-szintje és a súlyos koronavírus fertőzések között már bizonyíthatóbb ok-okozati összefüggésre bukkantak.

Borítókép: Koronavírus-tesztelésre váró emberek sorakoznak egy pekingi tesztállomás előtt 2022. június 9-én (Fotó: MTI/AP/Mark Schiefelbein)