A Covid–19-fertőzötteknek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos tünetei, ha tartósan légszennyezésnek voltak kitéve. A közelmúltban egy tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akiknek a lakhelyük környékén magas a légkör nitrogén-dioxid szennyezettsége, nagyobb eséllyel kerültek intenzív osztályra vagy gépi lélegeztetésre, amennyiben Coviddal fertőződnek meg.
Gyakoribbak a súlyos Covid-megbetegedések olyan területeken, ahol erős a légszennyezettség
A levegőt szennyező nitrogén-dioxid hozzájárulhat az intenzív osztályba kerüléshez – állapítja meg német tanulmány.
A nitrogén-dioxid, mint lehetséges indikátor A fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor nitrogén-dioxid kerül a légkörbe, és köztudott, hogy a gáz káros hatással van az emberi tüdőre. Különösen az endothel sejtek – amelyek a szív és az erek belsejét bélelő vékony membránt képeznek – károsodnak, és ez gátolja az oxigén átjutását a belélegzett leheletből az ember vérébe. |
Eredményeink egyenes arányos összefüggést mutatnak a hosszú távú nitrogén-dioxidnak való kitettség és a Covid–19-fertőzések és a vírus okozta halálozások között
– közölte a német kutatócsoport, amelyet Susanne Koch, az Berlini Orvostudományi Egyetem és a helyi oktatókórház munkatársa vezetett.
Légszennyezés és a koronavírus
Korábbi kutatások már mutattak ki összefüggést a Covid megbetegedések és a légszennyezés között, de eddig még kevés tanulmány összpontosított a különösen súlyos esetekre vagy a betegségben érintettek általános egészségi állapotára.
Koch és csapata levegőszennyezettségi adatok alapján számították ki a nitrogén-dioxid átlagos szintjét Németország egyes megyéiben. A legmagasabbat Frankfurtban, míg a legalacsonyabbat egy kis türingiai megyében, Suhlban mérték – ez derül ki a csoport jelentéséből, amelyet a múlt héten hoztak nyilvánosságra az Európai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság éves találkozóján Milánóban.
A csoport azt is tanulmányozta, hogy 2020-ban egy hónap alatt hány Covid-beteg igényelt intenzív osztályos ellátást és gépi lélegeztetést a német kórházakban. Ezeket a számokat más tényezőkkel is összevetették, például a fertőzöttek betegséget megelőző általános egészségügyi állapotával.
A csapat arról számolt be, hogy azokban a megyékben, amelyekben a legalacsonyabb a nitrogén-dioxid szennyezettség, átlagosan 28 koronavírus fertőzött volt az intenzív osztályokon és 19 betegnek volt szüksége lélegeztetőgépre. Ellentétben a 10 legmagasabb szennyezettségű megyével, amelyekben átlagosan 144 koronavírus fertőzött került intenzív osztályokra és 102 betegnek volt szüksége lélegeztetőgépre.
Aggasztó helyzet az Egyesült Királyságban
Az Egyesült Királyságban 2019-ben a városi területek 75 százalékán volt illegális légszennyezés, ami azt bizonyítja, hogy a brit kormány szinte semmilyen előrelépést nem tett azon jogi kötelezettségek terén, amelyeket 2010-ben kellett volna teljesítenie. A karantén alatt átmenetileg csökkent a légszennyezés mértéke, de azt követően a forgalom és a környezetszennyezés számos városban visszatért a korábbi szintre.
A Royal College of Physicians szerint a levegőszennyezés évente negyvenezer korai halálesetért felel, és összefüggésbe hozható a rákkal, az asztmával, a szélütéssel és a szívbetegségekkel, a cukorbetegséggel, az elhízással és a demenciával összefüggő változásokkal. Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Covidot fel kell venni erre a listára.
A kutatók végül úgy értékelték, hogy a német tanulmány nem igazolt okozati összefüggést a légszennyezettség és a súlyos Covid-megbetegedések között, azonban a légkör nitrogén-dioxid-szintje és a súlyos koronavírus fertőzések között már bizonyíthatóbb ok-okozati összefüggésre bukkantak.
Borítókép: Koronavírus-tesztelésre váró emberek sorakoznak egy pekingi tesztállomás előtt 2022. június 9-én (Fotó: MTI/AP/Mark Schiefelbein)
További Mozaik híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezSör mint titkos szupererő? Íme a komló eddig titokban tartott egészségügyi előnyei
Ha azt hitte, csak a hasa nő a sörivástól, rosszul gondolta.
Szikla? Hajóroncs? A kutatókat is meglepte, amit a víz alatt találtak
Az űrből is látszik a világ legnagyobb korallja.
Kutatók kiderítették: a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá
Magyar kutatók is részt vettek a Nap születésének időskálájának megmérésében.
Erre a KRESZ-kérdésre mindenkinek tudnia kellene a választ, még akkor is, ha egy kicsit csalfa
Vigyázzon!
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Mutatjuk hol nem járnak a vonatok a havazás miatt
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Eluralkodott a káosz Budapesten: óriási csapás, lehetetlen tömegközlekedni
Üvegvisszaváltás: van egy nagy probléma – nem hagyja annyiban a Mohu
"Tudjátok, hányas a kabát..." - máris balhézik a Házasság első látásra új sztárja
Magyar Péter azt gondolja, hogy bármilyen nőt megkaphat + videó
Az újpestiek alaposan kiszúrtak a Fradival, a zöld-fehérek válasza még késik
Elképesztő hajrával idegenben is megverte a Szeged a Kielcét!
Magyar Péter: Én egy jelenség, egy karakter vagyok, bárkit megkaphatok + videó
Pánikhangulat Kijevben az orosz megtorló csapások árnyékában
Oroszország megváltoztathatja a háború menetét
Nagy Bandó Andrásnak elgurult a gyógyszere, elvakította az Orbán-gyűlölet
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezSör mint titkos szupererő? Íme a komló eddig titokban tartott egészségügyi előnyei
Ha azt hitte, csak a hasa nő a sörivástól, rosszul gondolta.
Szikla? Hajóroncs? A kutatókat is meglepte, amit a víz alatt találtak
Az űrből is látszik a világ legnagyobb korallja.
Kutatók kiderítették: a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá
Magyar kutatók is részt vettek a Nap születésének időskálájának megmérésében.
Erre a KRESZ-kérdésre mindenkinek tudnia kellene a választ, még akkor is, ha egy kicsit csalfa
Vigyázzon!