Már most teljesült Magyarországon az Európai Unió egyik legfontosabb, 2030-ig megvalósítandó célja.
Nagy Kristóf
2022. 05. 01. 19:30
Amszterdam, 2021. szeptember 5.
A koronavírus-járvány megfékezését szolgáló korlátozások ellen tüntetnek emberek az amszterdami Dam téren 2021. szeptember 5-én.
MTI/EPA-ANP/Ramon van Flymen Fotó: Ramon van Flymen
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Magyarországon sikerült megvédeni a munkahelyeket a Covid–19-járvány megjelenését követő lezárások és nehézségek közepette is. A munkahelyek megtartására tett intézkedések miatt is nőtt a foglalkoztatottság hazánkban, így ma már többen dolgoznak, mint 2019-ben. A hazai foglalkoztatottság megközelíti a 79 százalékot, vagyis a 20 és 64 év közöttiek közül gyakorlatilag minden második embernek van állása.
Ezzel a foglalkoztatottsági mutatóval hazánk már jóval a 2030-as határidő előtt teljesítette az európai szociális pillérben meghatározott foglalkoztatási célt.
Eszerint a tagállamoknak 2030-ra kellene elérniük a 78 százalékos foglalkoztatottságot. Tavaly a 27 országból mindössze hat tagállamnak sikerült a miénknél jobb mutatókat elérnie. A foglalkoztatottak aránya
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy több terület mellett a munkaerőpiacon is Ausztria volt az egyik legnagyobb vesztese a járványnak Európában: az osztrákoknál 2020-ban két százalékponttal esett vissza a foglalkoztatottság, 2021-ben pedig csak alig egy százalékponttal emelkedett. Az uniós statisztikai hivatal adatai azt mutatják, tizenegy országban még mindig alacsonyabb volt a munkavállalói létszám, mint a járványt megelőzően. Ezek közé az országok közé tartozik a térségünkből
Csehország,
Ausztria
és Szlovákia.
Nem sikerült elérnie a járvány előtti foglalkoztatottságot a balti államoknak, de kevesebben dolgoznak Svédországban és a dél-európai tagállamokban is.
A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája (Grafika: Mandiner)
Az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 73,1 százalék volt a foglalkoztatottság 2021-ben, vagyis a közösségnek még a 2020-ra kitűzött 75 százalékos munkavállalási arányt sem sikerült elérnie. Az átlagot jelentősen visszavetik a mediterrán országok. A legalacsonyabb foglalkoztatottság továbbra is Görögországban és Olaszországban tapasztalható, a munkavállalási arány a 63 százalékot sem éri el. Szintén elmarad az EU átlagától Spanyolország, Horvátország, Románia és Belgium.
Hazánkban a munkavállalók száma 2022. első negyedévében sem esett vissza, továbbra is közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő az adatokra reagálva Facebook-bejegyzésében megállapította: noha a szezonális hatások miatt az év első hónapjaiban némileg csökkenni szokott a foglalkoztatottság, idén ez nem történt meg. Kiemelte:
a tavaly január és március közti időszakhoz képest 107 ezerrel dolgoznak többen, 81 ezer nő és 26 ezer férfi állt munkába.
A szakértő az elemzésében rámutatott: az első negyedévben 43 ezerrel dolgoztak többen, mint a 2019-es esztendőben. Közülük 34 ezer fő nő, vagyis egyértelműen tovább javult a nők munkaerőpiaci helyzete és csökkent a nemek közti különbség.
Szalai Piroska baloldali álhírnek nevezte, hogy a közmunkások és a részmunkaidősök létszámnövekedése miatt alakul egyre kedvezőbben a foglalkoztatottság. Közmunkásból egyre kevesebb van, míg a részmunkaidősök aránya nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
Borítókép: A koronavírus-járvány megfékezését szolgáló korlátozások ellen tüntetnek emberek az amszterdami Dam téren 2021. szeptember 5-én. (Fotó: MTI/EPA-ANP/Ramon van Flymen)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
