Sok ország még küzd a Covid–19 okozta válsággal

Már most teljesült Magyarországon az Európai Unió egyik legfontosabb, 2030-ig megvalósítandó célja.

Amszterdam, 2021. szeptember 5. A koronavírus-járvány megfékezését szolgáló korlátozások ellen tüntetnek emberek az amszterdami Dam téren 2021. szeptember 5-én. MTI/EPA-ANP/Ramon van Flymen Fotó: Ramon van Flymen

Magyarországon sikerült megvédeni a munkahelyeket a Covid–19-járvány megjelenését követő lezárások és nehézségek közepette is. A munkahelyek megtartására tett intézkedések miatt is nőtt a foglalkoztatottság hazánkban, így ma már többen dolgoznak, mint 2019-ben. A hazai foglalkoztatottság megközelíti a 79 százalékot, vagyis a 20 és 64 év közöttiek közül gyakorlatilag minden második embernek van állása.

Ezzel a foglalkoztatottsági mutatóval hazánk már jóval a 2030-as határidő előtt teljesítette az európai szociális pillérben meghatározott foglalkoztatási célt. 

Eszerint a tagállamoknak 2030-ra kellene elérniük a 78 százalékos foglalkoztatottságot. Tavaly a 27 országból mindössze hat tagállamnak sikerült a miénknél jobb mutatókat elérnie. A foglalkoztatottak aránya 

• Hollandiában,
• Csehországban és
• Svédországban haladta meg a nyolcvan százalékot.

Az Eurostat adataiból kiderül, hogy több terület mellett a munkaerőpiacon is Ausztria volt az egyik legnagyobb vesztese a járványnak Európában: az osztrákoknál 2020-ban két százalékponttal esett vissza a foglalkoztatottság, 2021-ben pedig csak alig egy százalékponttal emelkedett. Az uniós statisztikai hivatal adatai azt mutatják, tizenegy országban még mindig alacsonyabb volt a munkavállalói létszám, mint a járványt megelőzően. Ezek közé az országok közé tartozik a térségünkből 

• Csehország,
• Ausztria
• és Szlovákia.

Nem sikerült elérnie a járvány előtti foglalkoztatottságot a balti államoknak, de kevesebben dolgoznak Svédországban és a dél-európai tagállamokban is.

A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája (Grafika: Mandiner)

Az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 73,1 százalék volt a foglalkoztatottság 2021-ben, vagyis a közösségnek még a 2020-ra kitűzött 75 százalékos munkavállalási arányt sem sikerült elérnie. Az átlagot jelentősen visszavetik a mediterrán országok. A legalacsonyabb foglalkoztatottság továbbra is Görögországban és Olaszországban tapasztalható, a munkavállalási arány a 63 százalékot sem éri el. Szintén elmarad az EU átlagától Spanyolország, Horvátország, Románia és Belgium. 

Hazánkban a munkavállalók száma 2022. első negyedévében sem esett vissza, továbbra is közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő az adatokra reagálva Facebook-bejegyzésében megállapította: noha a szezonális hatások miatt az év első hónapjaiban némileg csökkenni szokott a foglalkoztatottság, idén ez nem történt meg. Kiemelte: 

a tavaly január és március közti időszakhoz képest 107 ezerrel dolgoznak többen, 81 ezer nő és 26 ezer férfi állt munkába.

A szakértő az elemzésében rámutatott: az első negyedévben 43 ezerrel dolgoztak többen, mint a 2019-es esztendőben. Közülük 34 ezer fő nő, vagyis egyértelműen tovább javult a nők munkaerőpiaci helyzete és csökkent a nemek közti különbség. 

Szalai Piroska baloldali álhírnek nevezte, hogy a közmunkások és a részmunkaidősök létszámnövekedése miatt alakul egyre kedvezőbben a foglalkoztatottság. Közmunkásból egyre kevesebb van, míg a részmunkaidősök aránya nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

Borítókép: A koronavírus-járvány megfékezését szolgáló korlátozások ellen tüntetnek emberek az amszterdami Dam téren 2021. szeptember 5-én.
(Fotó: MTI/EPA-ANP/Ramon van Flymen)