Így lettek a dinoszauruszok a világ urai

A dinoszauruszok a versenytársaikat kipusztító hirtelen globális lehűlések után vették át az uralmat a Föld fölött – olvasható az Origó cikkében.

A legtöbben ismerjük a hagyományos elméletet arról, miként haltak ki a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtt egy vehemens aszteroidabecsapódás nyomán, amely a légkört porral és törmelékkel árasztotta el, és elhúzódó globális telet idézett elő. Volt azonban egy ezt megelőző, sokkal rejtélyesebb és kevesebbet tárgyalt kihalási esemény 202 millió évvel ezelőtt, amely leradírozta a bolygóról az addig uralkodó nagy hüllőket, s ezzel megnyitotta az utat a dinoszauruszok hatalomátvétele előtt. Vajon mi idézte elő a triász és jura időszakokat elválasztó tömeges kihalást, és minek köszönhették a dinoszauruszok, hogy ők prosperáltak, míg annyi más élőlény odaveszett?

Tudjuk, hogy a kihalást megelőző triász időszakban jobbára forró és párás klíma uralkodott, és a következő, a dinoszauruszok felemelkedésével egybeeső jura időszakot is hasonló éghajlat jellemezte. Egy friss tanulmány azonban a feje tetejére állítja a melegkedvelő dinoszauruszok közkeletű ideáját.

Első alkalommal mutat be fizikai bizonyítékokat arra nézve, hogy a triász kori dinoszauruszfajoknak – amelyek akkor egy marginális, a sarki régiókra visszaszorított csoportot képeztek – rendszeresen fagyos körülményeket kellett átvészelniük.

A beszédes bizonyítékok a dinoszaurusz-lábnyomokkal együtt megőrződött furcsa sziklatörmelékek, amelyek csak jeges körülmények között jöhettek létre. A tanulmány szerzői azt állítják, hogy a kihalás alatt a sarkvidékeken már megszokott hideghullámok az alacsonyabb földrajzi szélességekre is kiterjedtek, és megölték az ott élő hidegvérű hüllőket. A dinoszauruszok ellenben, amelyek korábban alkalmazkodtak a hideg körülményekhez, áthaladtak ezen az evolúciós útszűkületen, és utóbb szétrajzottak. A többi a már jól ismert őstörténet.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)