Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS), ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) és az Aucklandi Egyetem kutatócsoportja egy közelmúltban publikált tanulmányban számolt be arról, hogy kutatásuk szerint a cetcápák vagy más néven bálnacápák étrendjének egy részét növények alkotják.
A kutatók az Ausztrália nyugati partjainál található Ningaloo-zátonynál vettek biopsziamintákat a cetcápákból, emellett a zátony lehetséges táplálékforrásainak mintáit elemezték, az apró planktontól a hínárokig. Ezután összehasonlították a planktonban és a növényi anyagokban található aminosavakat és zsírsavakat a cetcápákból vett mintákkal.
Megállapították, hogy a cápaszövetek nyomokban szargasszumot (barnamoszatot) tartalmaztak. A felfedezés alapján a kutatók szerint a cetcápák, amelyek akár 18 méter hosszúságúra is megnőnek, a világ legnagyobb ismert mindenevő fajának nevezhetők.
Úgy gondoljuk, hogy az evolúció során a cetcápák képesek lettek arra, hogy megemésszenek valamennyit az algákból, amelyek az emésztőrendszerükbe jutnak
– magyarázta Mark Meekan, az AIMS halbiológusa.
– Tehát az elképzelés, hogy a cetcápák csak azért jönnek Ningaloo-ba, hogy ezekből a kis krillekből lakmározzanak, csak a történet egyik fele. Valójában elég sok algát is esznek – tette hozzá.
Borítókép: Két indonéz férfi próbál meg kötéllel partra vontatni egy kimúlt, 9 méter hosszú cetcápát (Rhincodon typus) az indonéziai Bantul Parang Kusumo tengerparti strandján 2012. augusztus 4-én. (Fotó: MTI/EPA/Bimo Satrio)
