Thaiföldről származhatnak a csirkék

Egy új kutatási eredmény megkérdőjelezi a háziasított tyúk eredetére vonatkozó korábbi következtetéseket.

2022. 07. 31. 10:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Réges-régi egzisztenciális kérdés, hogy vajon melyik volt előbb – a tyúk vagy a tojás? Választ ugyan most sem kapunk rá, ám egy kutatócsoport az első háziasított csirkék (gallus gallus domesticus) megjelenésének eddig nem ismert idejéről és helyéről számolt be. A mai tyúkok dzsungelben élő szárnyasokból fejlődtek ki, de hogy az emberek pontosan mikor és hol háziasították először őket, régóta vita tárgyát képezi. Korábban azt állították, hogy a csirkék Délkelet-Ázsiában vagy Indiában és Észak-Kínában jelentek meg – írja a cikkében a Gizmondo.

Az új tanulmány 89 ország mintegy 600 különböző lelőhelyén talált csirkemaradványok adatait vizsgálta, és megtalálta a legkorábbi bizonyítékot arra, hogy 

a házi csirkék a Ban Non Wat nevű neolitikus thaiföldi lelőhelyről származnak.

Noha az őserdő szárnyasai sokféle táplálékkal táplálkozhatnak, a magvakat részesítik előnyben, ezért feltételezzük, hogy kezdetben a vadon élő madarak a szántóföldeken kerestek maguknak élelmet, időnként pedig behatoltak a gabonatermesztő gazdálkodók falvaiba

 – mondta Joris Peters, a tanulmány vezető szerzője. A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem zooarcheológusa hozzátette: idővel a szárnyasok állandó jelenléte az emberi környezetben lehetővé tette a szorosabb kapcsolat kialakítását, és végül magát a háziasítást is.

A kutatók megállapították, hogy Ban Non Wat faunamaradványait csirkecsontok uralják, amelyek időszámításunk előtt 1650 és ie 1250 között keletkeztek. 

A helyszínen végzett ásatások fiatal madarak jelenlétét is feltárták, amelyeket a csapat a baromfitenyésztés bizonyítékaként értelmezett.

A házi csirke ma már messze a világ legnagyobb egyedszámmal rendelkező madara: több milliárd él bolygónkon. Fotó: Pexels

A megfelelő takarmáy lehetett a csirke háziasításának a kulcsa?

A tanulmány készítői összefüggést találtak a thaiföldi rizs és köles termesztése, valamint a csirke háziasításának zooarcheológiai bizonyítékai között is. Más szóval, 

a vörös dzsungelmadarak rábukkanhattak a rizsre és a kölesre, és úgy döntöttek, hogy az emberek között könnyebb lesz az élet.

Noha a tyúkok háziasításának helyszínére vonatkozó korábbi jelöltek régebbiek, mint a neolitikus Ban Non Wat, Peters szerint a régebbi kutatások tévesen azonosították az állatokat, vagy háziasított madarakként értelmezték a vadszárnyasokat. 

Az archeofauális és archeobotanikai bizonyítékok kombinálásával tanulmányunk újraírja a baromfitenyésztés eredetét és történetét, és először kínál tesztelhető hipotézist a csirketenyésztés emberi megélhetési gyakorlatokba való integrálására

 – érvel Peters.

A házi csirke ma már messze a világ legnagyobb egyedszámmal rendelkező madara: több milliárd él bolygónkon. Amennyiben pedig a német egyetem tudósainak következtetései helyesek, egy dél-thaiföldi neolitikus közösségben jelentek meg először, majd valószínűleg szétszóródtak az emberek mozgása során: különösen a folyók mentén és a tengeri szállítás során. Ahogy pedig egyre több régészeti lelőhely kerül elő, úgy merül fel egyre több bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a csirke hogyan vált életünk szerves részévé.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.