Réges-régi egzisztenciális kérdés, hogy vajon melyik volt előbb – a tyúk vagy a tojás? Választ ugyan most sem kapunk rá, ám egy kutatócsoport az első háziasított csirkék (gallus gallus domesticus) megjelenésének eddig nem ismert idejéről és helyéről számolt be. A mai tyúkok dzsungelben élő szárnyasokból fejlődtek ki, de hogy az emberek pontosan mikor és hol háziasították először őket, régóta vita tárgyát képezi. Korábban azt állították, hogy a csirkék Délkelet-Ázsiában vagy Indiában és Észak-Kínában jelentek meg – írja a cikkében a Gizmondo.
Az új tanulmány 89 ország mintegy 600 különböző lelőhelyén talált csirkemaradványok adatait vizsgálta, és megtalálta a legkorábbi bizonyítékot arra, hogy
a házi csirkék a Ban Non Wat nevű neolitikus thaiföldi lelőhelyről származnak.
Noha az őserdő szárnyasai sokféle táplálékkal táplálkozhatnak, a magvakat részesítik előnyben, ezért feltételezzük, hogy kezdetben a vadon élő madarak a szántóföldeken kerestek maguknak élelmet, időnként pedig behatoltak a gabonatermesztő gazdálkodók falvaiba
– mondta Joris Peters, a tanulmány vezető szerzője. A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem zooarcheológusa hozzátette: idővel a szárnyasok állandó jelenléte az emberi környezetben lehetővé tette a szorosabb kapcsolat kialakítását, és végül magát a háziasítást is.
A kutatók megállapították, hogy Ban Non Wat faunamaradványait csirkecsontok uralják, amelyek időszámításunk előtt 1650 és ie 1250 között keletkeztek.
A helyszínen végzett ásatások fiatal madarak jelenlétét is feltárták, amelyeket a csapat a baromfitenyésztés bizonyítékaként értelmezett.
A megfelelő takarmáy lehetett a csirke háziasításának a kulcsa?
A tanulmány készítői összefüggést találtak a thaiföldi rizs és köles termesztése, valamint a csirke háziasításának zooarcheológiai bizonyítékai között is. Más szóval,
a vörös dzsungelmadarak rábukkanhattak a rizsre és a kölesre, és úgy döntöttek, hogy az emberek között könnyebb lesz az élet.
Noha a tyúkok háziasításának helyszínére vonatkozó korábbi jelöltek régebbiek, mint a neolitikus Ban Non Wat, Peters szerint a régebbi kutatások tévesen azonosították az állatokat, vagy háziasított madarakként értelmezték a vadszárnyasokat.
Az archeofauális és archeobotanikai bizonyítékok kombinálásával tanulmányunk újraírja a baromfitenyésztés eredetét és történetét, és először kínál tesztelhető hipotézist a csirketenyésztés emberi megélhetési gyakorlatokba való integrálására
– érvel Peters.
A házi csirke ma már messze a világ legnagyobb egyedszámmal rendelkező madara: több milliárd él bolygónkon. Amennyiben pedig a német egyetem tudósainak következtetései helyesek, egy dél-thaiföldi neolitikus közösségben jelentek meg először, majd valószínűleg szétszóródtak az emberek mozgása során: különösen a folyók mentén és a tengeri szállítás során. Ahogy pedig egyre több régészeti lelőhely kerül elő, úgy merül fel egyre több bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a csirke hogyan vált életünk szerves részévé.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
