Újabb testnedvekben találták meg a majomhimlő vírusát

Egy új jelentés felveti az aggodalmat amiatt, hogy a vírus másokat is megfertőzhet egyéb testnedveken keresztül. Spanyol kutatók magas vírusterhelést fedeztek fel a nyálban, a spermiumban, a vizeletben és más mintákban, amelyek igazolt majomhimlős betegektől származnak.

Fotó: PC

A Barcelona Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) csapata megjegyzi, hogy a majomhimlő a legújabb zoonózisos betegség (amely állatról emberre terjed), amely világszerte elterjedt.

Az elmúlt hat hónapban több mint kilencezer majomhimlős esetet jelentettek világszerte.

A tanulmány szerzői szerint a kezdeti eseteket Nagy-Britanniában, Portugáliában és Spanyolországban főként olyan férfiak körében fedezték fel, akik más férfiakkal közösülnek. Az Egyesült Államokban eddig több mint 1400 megerősített esetet regisztráltak.

Közeleg az újabb pandémia? Fotó: Idrees Mohammed

Eddig a kutatók szerint a vírus terjedésének fő módja a fertőzött páciens bőrén lévő elváltozásokkal való közvetlen érintkezés.

Az ezekkel az elváltozásokkal szennyezett felületekkel való érintkezés szintén terjesztheti a vírust. Nem világos azonban, hogy a majomhimlő átjut-e emberről emberre olyan testnedveken keresztül, mint a vér és a sperma.

Vírusterhelés minden beteg nyálában megtalálható

A koronavírus okozta pandémia óta született új tanulmány 12, majomhimlővel igazolt beteg különböző biológiai mintáit vizsgálta. A diagnózis felállításakor az orvosok magas vírus-DNS-terhelést találtak minden egyes páciens bőrelváltozásaiban.

A kutatók felfedezték, hogy mind a 12 beteg nyálában vírus-DNS is volt, és néhány betegnél nagyon magas a vírusterhelés.

E vizsgálat előtt csak egy tanulmány találta meg a vírust egyetlen majomhimlős beteg nyálában.

A csapat vírus-DNS-t is felfedezett a majomhimlős csoportból származó rektális (12 betegből 11), nazális (12 betegből 10), sperma- (9 betegből 7) és székletmintákban (12 betegből 8).

Néhány korábbi tanulmány már kimutatta a vírus-DNS alkalmankénti jelenlétét egyes mintákban és egyes betegekben, de itt azt mutatjuk be, hogy a vírus-DNS gyakran jelen van különböző biológiai folyadékokban, különösen a nyálban, a betegség akut fázisában és utána, egy betegnél a tünetek megjelenése után 16 nappal

– magyarázza Aida Peiró, az ISGlobal kutatója, a tanulmány első szerzője egy sajtóközleményben.

A vírusterhelés vírusátvitelt jelent?

Bár a kutatócsoport a majomhimlő vírust találta a folyadékminták túlnyomó többségében, a kutatók szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy fertőzőek. Vizsgálatuk következő lépésében a kutatók azt tervezik, hogy fertőző vírusrészecskéket izolálnak ezekből a mintákból.

Hozzáteszik azonban, hogy a nyálban és az ondóban lévő magas vírusterhelés arra utal, hogy a vírus ilyen módon is fertőzhet.

Ez összhangban van a korábbi jelentésekkel, amelyek a majomhimlős betegekkel való csókolózás és szex ellen figyelmeztetnek.

Tanulmányunk eredményei hozzájárulnak a vírusátvitel mechanizmusainak és dinamikájának, valamint a szexuális átvitel lehetséges szerepének jobb megértéséhez

– összegzi Mikel Martínez csoportvezető.

A tanulmány az Eurosurveillance folyóiratban jelent meg.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)