Miért esznek húst egyes növények?

A húsevő növények ragadozó viselkedése általános növényi védekező mechanizmusokból fejlődött ki – állapították meg a Salk Institute kutatói.

Régi tudományos dilemma övezi a ragadozó növények rejtélyét

Bár a rovarevő növények több mint egy évszázada izgatják a tudósok fantáziáját, mindmáig rejtély, hogy pontosan hogyan alakította ki az evolúció az élő préda elfogásának és elfogyasztásának képességét e különleges növénycsoportokban.

Most a Salk Institute kutatói a Washingtoni Egyetem St. Louis-i campusán dolgozó partnerekkel együttműködve bepillantást nyertek a növényi ragadozó viselkedés molekuláris hátterébe, és bizonyítékot találtak arra, hogy a húsevés a növényeknél olyan mechanizmusokból alakult ki, amelyek eredetileg védelmi célokat szolgáltak – írja az Origó.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban publikált közlemény részletesen leírja, miként áramlik a kalcium dinamikus módon a húsevő növények leveleinek sejtjeiben az élő prédarovar érintésének hatására. A kalciumszint változása idézi elő – feltehetőleg egy eredendően a védekezést szolgáló hormon fokozott termelésén keresztül – azokat a levélmozgásokat,

amelyek a zsákmány elfogásához vezetnek.

Az eredmények bővítik a növények és környezetük közötti kölcsönhatásról felhalmozott tudományos ismereteinket.

„Azzal, hogy többet megtudunk arról, milyen alkalmazkodások alakították az ilyen és más növények saját egyedi környezetükre adott válaszreakcióit, a jövőben talán meg tudjuk változtatni e molekuláris útvonalakat azzal a céllal, hogy a kedvezőtlen körülményeknek is ellenálló növényeket hozzunk létre – mondta el Joanne Chory professzor, a cikk egyik rangidős szerzője, a Salk Institute Növényi Molekuláris- és Sejtbiológiai Laboratóriumának vezetője és a Howard Hughes Medical Institute tudósa.

Egy különleges növényi ragadozó: A harmatfű

A biológusok azt már jó ideje feltételezik, hogy a harmatfűfélék, például az e tanulmányban szereplő Drosera spatulata a tápanyagszegény viszonyokhoz való alkalmazkodásképpen alakították ki a rovarcsapdázás képességét. Azonban a harmatfüveket elég nehéz laboratóriumi körülmények között növeszteni,

és a genomjuk teljes DNS-szekvenciáját is csak nemrégiben határozták meg,

ezért a tudósoknak eddig nem nyílt alkalmuk a sejtek szintjén tanulmányozni a növényi húsevés működését.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)