1492-ben az európaiak eljuthattak Ázsiába a selyemúton vagy Afrika déli csücskét megkerülve, de azt lehetetlennek tartották, hogy Európából folyamatosan nyugatra hajózva elérjék Ázsiát. Azt már az ókori görögök (pontosan) kiszámították, hogy a Föld kerülete negyvenezer kilométer, de nem mindenki volt jártas a számításokban.
Kolumbusz sem, aki pedig hitt abban, hogy a Föld gömbölyű és folyamatosan nyugatra hajózva elérheti Indiát. Ő azonban mindössze 4500 kilométerre számolta a távolságot Nyugat-Európa és India között, miközben Európától Japán közel 20 ezer kilométerre van.
Így hát Kolumbusz hajói úgy indultak útnak, hogy nem volt elegendő készletük ahhoz, hogy elérjék Ázsiát. Szerencséjére Amerikáig volt mit enniük. Kolumbusz azt hitte, hogy Kelet-Indiát találta meg, indiánoknak nevezte annak népét. Úgy halt meg, hogy nem tudta, új kontinenst fedezett fel. Amerigo Vespucci jött rá, hogy Kolumbusz ismeretlen kontinenst talált.
1507-ben Amerigo Vespucci tiszteletére használták az új földrészre az Amerika kifejezést.
Csak hogy Kolumbusz embereket talált az új kontinensen, amiből egyértelműen következik, hogy csupán az akkori európaiak számára volt új a felfedezés. Mai ismereteink szerint az ember több hullámban hódította meg az amerikai kontinenst.