időjárás 15°C Amália 2022. október 7.
logo
Valójában ki fedezte fel Amerikát?

Amerikát több hullámban hódították meg az emberek – Kolumbusz az utolsó felfedező volt

Ötvös Zoltán
2022.09.19. 13:21 2022.09.25. 09:33
Amerikát több hullámban hódították meg az emberek – Kolumbusz az utolsó felfedező volt

Amikor Kolumbusz 1492-ben partra szállt, Amerika több tízezer éve lakott volt. Azaz, nem ő volt az első ember, aki először a kontinensre lépett, előtte jártak már arra vikingek, inuitok is. Valójában ő volt az utolsó a felfedezők sorában, hiszen az emberek legalább hét hullámban történt Amerika felfedezése. Sokan maradtak, mások hazamentek. De hogy került indián nyom a kelet-polinéz emberek DNS-be?

1492-ben az európaiak eljuthattak Ázsiába a selyemúton vagy Afrika déli csücskét megkerülve, de azt lehetetlennek tartották, hogy Európából folyamatosan nyugatra hajózva elérjék Ázsiát. Azt már az ókori görögök (pontosan) kiszámították, hogy a Föld kerülete negyvenezer kilométer, de nem mindenki volt jártas a számításokban. 

Kolumbusz sem, aki pedig hitt abban, hogy a Föld gömbölyű és folyamatosan nyugatra hajózva elérheti Indiát. Ő azonban mindössze 4500 kilométerre számolta a távolságot Nyugat-Európa és India között, miközben Európától Japán közel 20 ezer kilométerre van.

Így hát Kolumbusz hajói úgy indultak útnak, hogy nem volt elegendő készletük ahhoz, hogy elérjék Ázsiát. Szerencséjére Amerikáig volt mit enniük. Kolumbusz azt hitte, hogy Kelet-Indiát találta meg, indiánoknak nevezte annak népét. Úgy halt meg, hogy nem tudta, új kontinenst fedezett fel. Amerigo Vespucci jött rá, hogy Kolumbusz ismeretlen kontinenst talált. 

1507-ben Amerigo Vespucci tiszteletére használták az új földrészre az Amerika kifejezést. 

Csak hogy Kolumbusz embereket talált az új kontinensen, amiből egyértelműen következik, hogy csupán az akkori európaiak számára volt új a felfedezés. Mai ismereteink szerint az ember több hullámban hódította meg az amerikai kontinenst.

Hányszor fedezték fel Amerikát? 

Amerika felfedezéséről számos érdekesség látott napvilágot. Időszámításunk előtt 2500 körül egy tengerész nép elhagyta Tajvant, hogy új földeket keressen. Délre hajózva elérték a Fülöp-szigeteket, keletre Melanéziát, majd kihajóztak a Csendes-óceán déli részére. Ezek az emberek mesteri navigátorok voltak, több ezer kilométernyi nyílt óceánon keltek át. 

Útjuk során benépesítették Szamoát, a Fidzsi-szigeteket, Tongát és a Cook-szigeteket. Néhányan délre mentek Új-Zélandra és maorikká váltak. Mások elérték Tahitit, Hawaiit, a Húsvét-szigeteket. Innen meghódították Dél-Amerikát. Majd miután felfedezték a Csendes-óceán nagy részét, elfelejtették Dél-Amerikát. 

Ennek a figyelemre méltó utazásnak több bizonyítéka maradt fenn. A dél-amerikaiak a hódítóktól szerezték be a csirkéket, míg a hajósok a dél-amerikaiaktól az édesburgonyát. És nem csupán az ételeiket osztották meg. 

A mai kelet-polinézek DNS-ében indián nyomok mutathatók ki. Azaz, utódaik születtek.

Martin Waldseemüller 1507 áprilisában megjelentetett térképének teljes neve Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque lustrationes, azaz „Egyetemes kozmográfia Ptolemaiosz hagyománya alapján, Amerigo Vespucci és mások felfedezéseit követve”. Amerika több tízezer éve lakott volt, amikor Kolumbusz 1492-ben partra szállt, tehát nem ő volt az első ember, aki először a kontinensre lépett, előtte jártak már arra vikingek, inuitok is

A vikingek mikor találtak Amerikára? 

A viking mondák szerint 980 körül Vörös Eric egy hatalmas, jeges pusztaságot, a mai Grönlandot hódította meg. 986-ban egy viking hajó legénysége megpillantotta Kanada partjait. 1021 körül Erik fia, Leif települést alapított Új-Fundlandon. 

A vikingek küzdöttek a zord éghajlattal, háborúztak az őslakos amerikaiakkal, végül visszatértek Grönlandra. Ezeket a történeteket sokáig mítoszokként kezelték, egészen 1960-ig, amikor a régészek viking települések maradványait tárták fel Új-Fundlandon.

Nem sokkal a vikingek előtt az inuitok, vagy eszkimók apró hajókon keltek át Szibériából Alaszkába. A bálnákra és fókákra vadászó, jégkunyhókban élő nép kiválóan alkalmazkodott a körülményekhez. Egészen Grönlandig megkerülték Észak-Amerika partjait. 

Egyes (meghökkentő) eredmények arra utalnak – erről a theconversation.com portál számolt be –, hogy az eszkimók ősei Alaszkából gyarmatosították Ázsia keleti részét, majd visszatértek, hogy újra felfedezzék Amerikát. 

Először talán 4000–4500 évvel ezelőtt érkeztek a Bering-tengeren át a mai Oroszországtól Alaszkáig, részben kiszorítva és keveredve a korábbi betelepülőkkel: a Na-Dene néppel. Utóbbiak körülbelül ötezer évvel ezelőtt keltek át a Bering-tengeren Alaszkába, bár egyes kutatók szerint tízezer évvel ezelőtt érkeztek Amerikába. (A Na-Dene nyelvek állnak a legközelebb a Szibériában beszélt nyelvekhez.)

A polinézek délről, az indiánok északról érkeztek Amerikába 

Szinte az összes indián törzs – sziúk, komancsok, irokézek, cserokik, aztékok, majak, kecsuák és több tucat más nép – hasonló nyelvet beszél. Ez azt sugallja, hogy nyelveik közös ősnyelvből fejlődtek ki, amelyet egyetlen, vélhetően az először letelepedő törzs beszélt. Utódaik genetikai állománya arra utal, hogy ez az alapító törzs kis létszámú volt, kevesebb mint nyolcvan emberből állt.

Ez az őstörzs hogyan és mikor jutott Amerikába? Az utolsó jégkorszak 11 700 évvel ezelőtt ért véget, de addig annyi víz halmozódott fel a gleccserekben, hogy a tengerszint jelentősen lecsökkent. A Bering-tenger kiszáradt. Logikusnak tűnik, hogy Amerika első emberei akkor sétáltak át Oroszországból Alaszkába. Ám vándorlásuk időpontja ellentmondásos.

A régészek sokáig azt hitték, hogy a 13 ezer évvel ezelőtt élt Clovis-kultúra képviselői voltak az első telepesek. 

A bizonyítékok azonban azt sugallják, hogy az emberek sokkal korábban érkeztek Amerikába. 

A Washingtonban, Oregonban, Texasban és Floridában található leletek azt mutatják, hogy az elsők jóval a Clovis nép előtt érték el Amerikát. Új-Mexikóban 23 ezer éves embertől származó lábnyomot találtak. Egy mexikói barlangban 32 ezer éve készült kőeszközök kerültek elő. Egy Coloradóból származó mamutot 31–38 ezer évvel ezelőtt mészároltak le. Alaszkában 32 ezer éves tűznyomokra bukkantak.

A tizenháromezer évvel ezelőtti hódítás ellen szól, hogy akkor egy hatalmas gleccser három kilométer vastag jégbe temette Kanadát. Ha az emberek akkor érkeztek Észak-Amerikába, hogyan keltek át a hatalmas jégmezőn? 

Alaszka délkeleti, gleccserekkel és fjordokkal teli zord partvidéke valószínűleg járhatatlan volt, de harmincezer évvel ezelőtt a jégtakaró még nem alakult ki teljesen. Akkor könnyebben jöhettek Ázsiából emberek. Az sem zárható ki, hogy az első amerikai őslakosok Nyugat-Európából érkeztek, akik a Neander-völgyiek elől menekültek.

Amerika utolsó felfedezése 1492-ben volt. Az újabb és újabb felfedezéseknek köszönhetően Amerika benépesülésének története még mindig íródik. Ha arra gondolunk, hogy például a vikingek milyen kevés nyomot hagytak hátra, elképzelhető, hogy voltak más hódítók is, akik még kevesebb jelet hagytak.

Borítókép: Kolumbusz bemutatja tervét a királyi párnak – ismeretlen művész alkotása (Forrás: Wikipédia)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.