Megdöbbentette a kutatókat a marsi rengések nagy száma

A Marsot sokáig kihűlt, belül élettelen égitestnek hitték, de egyre több adat utal arra, hogy a vörös bolygó belsejében még ma is maradt forró magma, amely földrengéseket és vulkánkitöréseket produkál – olvasható az Origó cikkében.

Amióta a NASA a 2018-as InSight misszió keretében leküldte a SEIS szeizmométert a Mars felszínére, az ETH Zürich (Svájc) szeizmológusai és geofizikusai több mint 1300 marsi rengés jeleit regisztrálták – olvasható az Origó cikkében.

A kutatók újra és újra kisebb-nagyobb rengéseket észlelnek, és e rengések előfordulási helyének és spektrális jellegzetességeinek részletes elemzése érdekes meglepetést tartogatott számukra.

A rengések epicentruma következetesen a Cerberus-árkok közelében lokalizálható, és abból, ahogy ezen a hasadékok – úgynevezett grabenek – sokaságával tarkított területen sorra földrengések pattannak ki, arra lehet következtetni, hogy 

a vulkanizmus ma is aktív szerepet játszik a Mars felszínének alakításában.

Az ETH Zürich által koordinált nemzetközi kutatócsoport több mint húsz közelmúltbeli rengéscsoportot elemzett, amelyek mind a Cerberus-árkok graben-rendszere környékéről eredtek.

A szeizmikus adatok elemzéséből a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsony frekvenciájú rengések egy meleg forrást sejtetnek, és ez a mintázat magyarázható lenne a mai napig jelen lévő olvadt lávával, például mélységi magmával, illetve a hozzá köthető vulkanikus aktivitással.

Porlerakódások is bizonyítják a vulkáni aktivizmust

A kutatók megállapították, hogy a rengések leginkább a Cerberus-árkok legbelső területeit érintik. A szeizmológiai megfigyelések és az ugyanezen területről készült felszíni felvételek összevetésével azt is észrevették, hogy sötétebb porlerakódások nemcsak az uralkodó széliránynak megfelelően, hanem a Cerberus-árkok palástrégiója körül minden irányban kiterjednek.  

A por sötétebb árnyalata a közelmúltban – talán az utóbbi 50 ezer évben, vagyis geológiai értelemben egész frissen – lezajlott vulkáni aktivitásról tanúskodik

– magyarázza Simon Staehler, a Nature folyóiratban megjelent közlemény első szerzője, aki az ETH Zürich Geofizikai Intézetében a Domenico Giardini professzor vezette szeizmológiai és geodinamikai csoport tudományos főmunkatársa. A Föld testvérbolygóinak megfigyelése korántsem egyszerű feladat.

– Lehetőséget nyújt a geofizikusoknak és szeizmológusoknak arra, hogy a pillanatnyi állapotot tükröző adatokkal dolgozzanak, s így kiderítsék, mi zajlik éppen most a Mars felszínén és a bolygó belsejében. A professzor hangsúlyozta: a szeizmológiai adatok és a műholdképek egymást erősítő információi alapján megbízhatóbb tudományos következtetéseket lehet levonni.

A teljes cikk Döbbenetes dolgot találtak a Marson címen olvasható az Origó oldalán.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)