Több lehet a káruk, mint a hasznuk a nem megfelelően alkalmazott légzéstechnikáknak

A közösségi médiában egyre népszerűbbek a légzéstechnikát oktató anyagok, de a szakértők szerint a kezdőknek óvatosnak kell lenniük. A különböző gyakorlatok látszólag könnyen elsajátíthatók, de váratlan következményekkel járhatnak.

A légzés automatikus folyamat, akkor is folyamatos, ha nem figyelünk oda, mint például alvás közben. Az újszülött egy perc alatt harmincszor vesz levegőt, felnőttek esetében a 14–16 lélegzetvétel/perc tekinthető átlagosnak. 

Ezt bárki megmérheti otthon, és ha ennél tartósan magasabb légzésszámot tapasztal, érdemes tüdőgyógyászhoz fordulnia. Amikor nem figyelünk a légzésre, általában nem lélegzünk mélyen: a has alig mozog, csupán a mellkas középső része emelkedik. 

Amikor viszont elkezdünk tudatosan lélegezni (orron keresztül), a mély belégzésekkor a mellkas megemelkedésével párhuzamosan a köldök is kiemelkedik, míg a hosszú, elnyújtott kilégzésekkor a köldök befelé, a gerinc felé közelít, miközben a mellkas lesüllyed. 

A jóga és a meditáció is remek módszer a helyes légzés elsajátítására. Fotó: Pexels

Az Origo.hu korábbi cikke szerint sok ember fordítva lélegzik: belégzéskor beszívja a hasát. Ez különösen jellemző a sokat szorongókra, a dohányosokra, illetve a karcsúságukra nagyon ügyelő nőkre.

Amerikai szakértők állítják, hogy sokak nehezen tanulnak új légzéstechnikákat, aminek részben az az oka, hogy hozzászoktak ahhoz, hogy a mellkasukból vegyenek rövid levegőt, ahelyett, hogy a hasukból lélegeznének. Ennek a mintának a megváltoztatása olyan tudatosságot feltételez, amellyel sok ember nem rendelkezik. 

Ugyanakkor veszélyeket is rejt a megfelelő útmutatás és támogatás nélküli légzésgyakorlás. 

A szorongók, vagy súlyos traumát átélők esetében a légzésre való összpontosítás kényelmetlenséget és újabb szorongást válthat ki. 

Vannak, akik úgy találják, hogy a váltás fájdalmas emlékeket hoz a felszínre, elfojtott érzelmeket vált ki. A közösségi média oktatóanyagai gyakran figyelmen kívül hagyják ezeket a részleteket.

Veszélyesek lehetnek a tudatos légzést oktató videók

A járvány kezdete óta sok edző az interneten oktat. A TikTokon a „lélegzetvétel” keresési kifejezés több mint 170 millió találatot ad, egyes videók milliós megtekintést érnek el. 

Az Egyesült Államokban a légzéstechnikát oktató csoportos foglalkozások általában 25 dollárnál kezdődnek, a személyre szabott gyakorlatok betanítása pedig 90 dollártól 300 dollárig terjedhetnek. 

A jelenléti képzés még drágább. 

Azok, akik alig várják, hogy felfedezzenek egy gyors önsegítő technikát, hajlamosak lehetnek figyelmen kívül hagyni a hátrányokat. 

A Mashable.com portál Thérese Cator tapasztalatait idézi, aki szerint, ha az emberek maguk próbálják ki a gyakorlatokat olyan online oktatás segítségével, amely nem biztosít megfelelő szakmai keretet, a gyakorlás negatív élménnyé válhat.

Ahelyett, hogy online oktatóanyagokat keresnének, Cator és más szakértők azt mondják, hogy képzett, traumák kezelésében is jártas szakember segítségét kell kérni.

Amikor Thérese Cator lélegzetvételre oktat valakit, arra törekszik, hogy az úgynevezett „tolerancia ablakában” tartsa azt. 

Mivel a légzésmunka különféle okok miatt kihívást jelenthet, gondoskodni kell arról, hogy a személy kényelmetlenségi szintje kezelhető legyen. 

Előfordulhat, hogy meg kell állni, és kortyolni kell egy kis vizet vagy be kell fejezni a gyakorlást.

 

A legfontosabb légzésterápia-módszerek

A légzésmintázat tudatos megváltoztatására számos módszer létezik. Ilyen a jóga- és más meditációs gyakorlatok, amelyek magukban foglalják a belégzés és a kilégzés természetes ritmusának megváltoztatását. 

A tajcsi is elősegíti a lassú és mély ritmikus légzést. A Wim Hof-módszer, amely lélegzet-visszatartást és erőteljes belégzést és kilégzést tartalmaz, az elmúlt években lett népszerű.

A légzésnek az agyra és az alvásra gyakorolt hatását tanulmányozó Selda Yildiz, az Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem Orvostudományi Karának neurológiai tanszékének adjunktusa, okleveles jóga- és meditációs tanár szerint a kezdők jobban teszik, ha tapasztalt tanár irányításával megismernek számos gyakorlatot és módszert, hogy kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbbet. 

– Ami nekem bevált, az lehet, hogy másnak nem jó – mondja Selda Yildiz, aki jelenleg azt kutatja, hogy jógalégzési minták hogyan befolyásolják az agy-gerincvelői folyadék (CSF) mozgását. 

A helyes légzésterápia alkalmazása az alvásunkat javítja, valamint több betegséget is elmulaszt. Fotó: Pixabay

Ez a tiszta, színtelen folyadék alapvető szerepet játszik a salakanyag eltávolításában. A kutatócsoport azt is elemzi, hogy a jógalégzési technikák javítják-e az alvás minőségét. Selda Yildiz azt reméli, hogy a tartósan alkalmazott jógalégzés potenciális terápia lehet a neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer-kór kezelésére.

A különböző gyakorlatok kipróbálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük, mi hatékony egy ember számára. 

Ennek ellenére a kezdők kísértést érezhetnek, hogy a tökéletességre törekedjenek, és ragaszkodjanak egy ambiciózus gyakorlathoz. Ellen kell állni ennek a késztetésnek. 

– Olyan ez, mintha egy százkilós súlyzót adnánk valakinek az első súlyemelő edzésen – mondja Selda Yildiz.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)