időjárás 4°C Csenge , Ráhel 2023. február 4.
logo
A legújabb tanulmány eredményeinek segítségével leküzdhetjük a rossz álmokat, megelőzve a stressz és depresszió kialakulását

Megtalálták a rémálom ellenszerét

Forrás: CNN/Webbeteg
2022.11.04. 10:55 2022.11.15. 07:54
Megtalálták a rémálom ellenszerét

Időnként mindannyian szenvedünk rémálmoktól. Azonban vannak olyan emberek, akiknél mindennapos a szorongás az esti alvástól, hiszen nagy valószínűséggel ismétlődő jelleggel jelennek meg a rossz álmok és az azt követő depresszió. Egy új kutatás szerint két hét alatt megfordítható a folyamat egy ígéretes módszerrel.

Talán mindannyian ismerjük a borzasztó érzést, amikor szívünk hevesen kalapál, hirtelen felegyenesedünk az ágyban, kipirulva, izzadtan és teljesen pánikba esve, mert az agyunk kimentett minket egy rémálomból. Egy álomból, amely annyira ijesztő volt, hogy felébredtünk. Mégis elmondható, hogy átlagosan havonta egy-két ilyen éjszaka fordul elő egy átlagos ember életében. 

A traumában, poszttraumásstressz-zavarban, depresszióban vagy szorongásban szenvedők számára szinte minden éjszaka ijesztő álmokkal telhet, amelyek megakadályozzák pihentető alvásukat és végső soron tönkreteszik egészségüket – olvasható a CNN cikkében.

A rémálom két legfőbb kiváltója a stressz és a depresszió. Fotó: Pexels

A rémálmokból származó látomások sötét árnyakként kúszhatnak a következő nap fényébe, megzavarva az ember fókuszálási és gondolkodási képességét. A hangulat romlik, a szorongás nő. Napközben agyunk eltelhet az elalvástól való intenzív félelemmel, amely egy újabb rémálmot válthat ki.

Az Amerikai Orvostudományi Akadémia szerint ezek a tünetek rémálomzavar diagnózisához vezethetnek, egy olyan alvászavarhoz, amely a felnőttek körülbelül négy százalékát érinti.

 

Újfajta kezelést alkalmaznak a rémálmokra

A rémálomkezelés magában foglalja a stressz csökkentését, a tanácsadást, a fokozatos érzéketlenítést és a gyógyszereket, de bevált módszer a kognitív viselkedési tréning egy formája is, amely megtanítja az embereket, hogy elképzeljék rémálmaikat pozitív végződésekkel. Viszont a szakértők szerint nem mindenki reagál egyformán erre a kezelésre.

Azonban egy új tanulmány áttörést hozott: olyan hangot kell a kezelés közben lejátszani, amelyet a személy memóriája pozitívabb kimenetelhez társít a REM-fázisban (gyors szemmozgás) vagy az alvás álomszakaszában. 

Az eredmény négyszeresére csökkentette a rémálmok számát, mint az alapterápia önmagában.

„Amennyire én tudom, ez az első olyan klinikai és terápiás vizsgálat, amely célmemória-aktiválást használ a terápia felgyorsítására és fokozására” – mondta Dr. Lampros Perogamvros, a Genfi Egyetemi Kórház Alváslaboratóriumának pszichiátere.

„Ez egy ígéretes fejlemény. Úgy tűnik, hogy egy jól időzített hang a REM-fázis alatt fokozza a terápia hatását, amely jelenleg egy standard és talán az egyik leghatékonyabb nem gyógyszeres terápia” – mondta Dr. Timothy Morgenthaler, a tanulmány vezető szerzője.

 

A rémálmok kezelhetők, de nem mindegy hogyan

Szakértők szerint a képi próbaterápia négy alapvető lépésből áll, amelyeket egy nap alatt el lehet sajátítani. 

Először is megkérik az embereket, hogy írják le rémálmuk minden részletét. Ezután mindenki pozitívra írja át a rémálmot, ügyelve arra, hogy kellemes megoldással és feloldással végződjön.

Az átdolgozott álmot minden nap 5–20 percig kell gyakorolni, amíg be nem ágyazódik az agy memóriaáramköreibe. Ha ez megvan, ideje gyakorlatba ültetni az új álmot lefekvés előtt.

 Ahol a hang pozitív összefüggést mutatott, a rémálmok csökkenése lényegesen nagyobb volt. Fotó: Pexels

A Current Biology folyóiratban csütörtökön megjelent új tanulmány újabb kísérleti anyaggal szolgál. Tizennyolc rémálomzavarban szenvedő ember semleges hangot – egy zongoraakkordot – hallott, miközben rémálmaikat pozitívabb módon élték át újra. A másik 18 fős kontrollcsoport tagjaival nem hallgattattak zenét, miközben átdolgozták álmaikat.

Mind a 36 ember kapott egy aktiméternek nevezett fejpántot, amelyet éjszaka viseltek két hétig. Az alvási szakaszok figyelése mellett a készülék olyan hangot adott ki, amely nem ébreszti fel az alanyokat.

Az új technológia ezért kiemelkedően hatásos, mert pontosabban időzíti az ingert (hangot) a valódi REM-fázishoz

– mondta Morgenthaler professzor.

„Mert a legtöbb eszköz nem méri pontosan a tényleges REM-fázist. Természetesen a további tanulmányok során kiderülhet, hogy az időzítés nem olyan fontos a sikerhez, de ezt még alaposabban meg kell vizsgálni” – tette hozzá. 

A hangot mindkét csoport tíz másodpercenként kapta meg az alvás álomszakaszában, két héten keresztül. 

– A tanulmány valamennyi résztvevőjénél működött a rémálomterápia, beleértve a kontrollcsoportot is – mondta Perogamvros.

„A kísérleti csoportban azonban, ahol a hang pozitív összefüggést mutatott, a csökkenés lényegesen nagyobb volt, közel négyszer kevesebb rémálmuk lett” – tette hozzá.

Miért álmodunk rosszat?

A rémálmok nem csak az éjszakai pihenést teszik tönkre – írja a Webbeteg.hu. A negatív élményekkel teli, zavart alvás következményeként jelentkezhet nappali nyugtalanság, depresszió is. Mindez azonban elkerülhető, rémálmok ellen is létezik gyógymód.

Gyermekkorban igen gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása mind olyan élethelyzet, mely a gyermek számára fokozott stresszel jár. Ilyen helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket.

A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója. A felnőttek megközelítőleg nyolc százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Azontúl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk.

Az összefüggés felnőttkorban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszttraumásstressz-szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stresszhatás következtében.

A rémálmok hátterében leggyakrabban stressz, feszültség áll, azonban a külső tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy számtalan organikus betegség tüneteként jelentkezhetnek, pl. pszichiátriai betegségek (hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (pl. pajzsmirigy-túlműködés), éjszakai fájdalommal járó betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom).


Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Élethosszig tarthat a gyerekkori stressz hatása

Mára egyértelműen kimutatható, hogy a gyermekkor során tapasztalt krónikus stressz káros hatással bír a felnőttkori egészség alakulására, és fontos szerepet játszik a függőségek kialakulásában.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.