Megtalálták a rémálom ellenszerét

Időnként mindannyian szenvedünk rémálmoktól. Azonban vannak olyan emberek, akiknél mindennapos a szorongás az esti alvástól, hiszen nagy valószínűséggel ismétlődő jelleggel jelennek meg a rossz álmok és az azt követő depresszió. Egy új kutatás szerint két hét alatt megfordítható a folyamat egy ígéretes módszerrel.

„Amennyire én tudom, ez az első olyan klinikai és terápiás vizsgálat, amely célmemória-aktiválást használ a terápia felgyorsítására és fokozására” – mondta Dr. Lampros Perogamvros, a Genfi Egyetemi Kórház Alváslaboratóriumának pszichiátere.

„Ez egy ígéretes fejlemény. Úgy tűnik, hogy egy jól időzített hang a REM-fázis alatt fokozza a terápia hatását, amely jelenleg egy standard és talán az egyik leghatékonyabb nem gyógyszeres terápia” – mondta Dr. Timothy Morgenthaler, a tanulmány vezető szerzője.

A rémálmok kezelhetők, de nem mindegy hogyan

Szakértők szerint a képi próbaterápia négy alapvető lépésből áll, amelyeket egy nap alatt el lehet sajátítani. 

Először is megkérik az embereket, hogy írják le rémálmuk minden részletét. Ezután mindenki pozitívra írja át a rémálmot, ügyelve arra, hogy kellemes megoldással és feloldással végződjön.

Az átdolgozott álmot minden nap 5–20 percig kell gyakorolni, amíg be nem ágyazódik az agy memóriaáramköreibe. Ha ez megvan, ideje gyakorlatba ültetni az új álmot lefekvés előtt.

 Ahol a hang pozitív összefüggést mutatott, a rémálmok csökkenése lényegesen nagyobb volt. Fotó: Pexels

A Current Biology folyóiratban csütörtökön megjelent új tanulmány újabb kísérleti anyaggal szolgál. Tizennyolc rémálomzavarban szenvedő ember semleges hangot – egy zongoraakkordot – hallott, miközben rémálmaikat pozitívabb módon élték át újra. A másik 18 fős kontrollcsoport tagjaival nem hallgattattak zenét, miközben átdolgozták álmaikat.

Mind a 36 ember kapott egy aktiméternek nevezett fejpántot, amelyet éjszaka viseltek két hétig. Az alvási szakaszok figyelése mellett a készülék olyan hangot adott ki, amely nem ébreszti fel az alanyokat.

Az új technológia ezért kiemelkedően hatásos, mert pontosabban időzíti az ingert (hangot) a valódi REM-fázishoz

– mondta Morgenthaler professzor.

„Mert a legtöbb eszköz nem méri pontosan a tényleges REM-fázist. Természetesen a további tanulmányok során kiderülhet, hogy az időzítés nem olyan fontos a sikerhez, de ezt még alaposabban meg kell vizsgálni” – tette hozzá. 

A hangot mindkét csoport tíz másodpercenként kapta meg az alvás álomszakaszában, két héten keresztül. 

– A tanulmány valamennyi résztvevőjénél működött a rémálomterápia, beleértve a kontrollcsoportot is – mondta Perogamvros.

„A kísérleti csoportban azonban, ahol a hang pozitív összefüggést mutatott, a csökkenés lényegesen nagyobb volt, közel négyszer kevesebb rémálmuk lett” – tette hozzá.

Miért álmodunk rosszat?

A rémálmok nem csak az éjszakai pihenést teszik tönkre – írja a Webbeteg.hu. A negatív élményekkel teli, zavart alvás következményeként jelentkezhet nappali nyugtalanság, depresszió is. Mindez azonban elkerülhető, rémálmok ellen is létezik gyógymód.

Gyermekkorban igen gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása mind olyan élethelyzet, mely a gyermek számára fokozott stresszel jár. Ilyen helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket.

A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója. A felnőttek megközelítőleg nyolc százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Azontúl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk.

Az összefüggés felnőttkorban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszttraumásstressz-szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stresszhatás következtében.

A rémálmok hátterében leggyakrabban stressz, feszültség áll, azonban a külső tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy számtalan organikus betegség tüneteként jelentkezhetnek, pl. pszichiátriai betegségek (hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (pl. pajzsmirigy-túlműködés), éjszakai fájdalommal járó betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom).

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)