Talán mindannyian ismerjük a borzasztó érzést, amikor szívünk hevesen kalapál, hirtelen felegyenesedünk az ágyban, kipirulva, izzadtan és teljesen pánikba esve, mert az agyunk kimentett minket egy rémálomból. Egy álomból, amely annyira ijesztő volt, hogy felébredtünk. Mégis elmondható, hogy átlagosan havonta egy-két ilyen éjszaka fordul elő egy átlagos ember életében.
A traumában, poszttraumásstressz-zavarban, depresszióban vagy szorongásban szenvedők számára szinte minden éjszaka ijesztő álmokkal telhet, amelyek megakadályozzák pihentető alvásukat és végső soron tönkreteszik egészségüket – olvasható a CNN cikkében.
A rémálmokból származó látomások sötét árnyakként kúszhatnak a következő nap fényébe, megzavarva az ember fókuszálási és gondolkodási képességét. A hangulat romlik, a szorongás nő. Napközben agyunk eltelhet az elalvástól való intenzív félelemmel, amely egy újabb rémálmot válthat ki.
Az Amerikai Orvostudományi Akadémia szerint ezek a tünetek rémálomzavar diagnózisához vezethetnek, egy olyan alvászavarhoz, amely a felnőttek körülbelül négy százalékát érinti.
Újfajta kezelést alkalmaznak a rémálmokra
A rémálomkezelés magában foglalja a stressz csökkentését, a tanácsadást, a fokozatos érzéketlenítést és a gyógyszereket, de bevált módszer a kognitív viselkedési tréning egy formája is, amely megtanítja az embereket, hogy elképzeljék rémálmaikat pozitív végződésekkel. Viszont a szakértők szerint nem mindenki reagál egyformán erre a kezelésre.
Azonban egy új tanulmány áttörést hozott: olyan hangot kell a kezelés közben lejátszani, amelyet a személy memóriája pozitívabb kimenetelhez társít a REM-fázisban (gyors szemmozgás) vagy az alvás álomszakaszában.
Az eredmény négyszeresére csökkentette a rémálmok számát, mint az alapterápia önmagában.
