A növekvő jólét nem enyhíti a környezetre nehezedő nyomást

Ökológiai szempontból elképesztően fenntarthatatlan Budapest és környéke: egy fővárosi lakos háztartási fogyasztásának ökolábnyoma két és fél globális hektár, egy agglomerációban élőé csaknem három globális hektár – állapítja meg egy magyar tanulmány.

Dugó Illusztráció 20210831 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

A szerzők megállapították, az ország egészének ökológiai deficitje a 2000-es évek eleje óta fokozatosan mérséklődik, amelynek oka a népesség csökkenése és az ország egészét nézve a biokapacitás növekedése. Budapest ökológiai erőforrásai azonban csökkentek, aminek oka a környezetminőség romlása, az urbanizáció okozta biológiailag aktív felületek zsugorodása és a városiasodás lehet.

A fővárost és az agglomerációját magában foglaló budapesti nagyvárosi térség részesedése Magyarország teljes ökológiai lábnyomában 28,3 százalékról 31,5 százalékra nőtt 2003 és 2018 között. A kutatás szerint a növekvő jólét nem enyhíti a környezetre nehezedő nyomást, ezért nagyobb környezeti hatékonyságra és új fogyasztási szokásokra van szükség.

Budapest túlterheltsége nagymértékű, bár enyhén csökkenő: míg 2003-ban 34-szer annyi földterületre lett volna szükségük a fővárosiaknak a fenntarthatóság eléréséhez, mint amennyi rendelkezésükre állt valójában, 2018-ra ez az arány harmincszorosra csökkent. Az agglomerációs övezetben viszont nőtt a túllépés: 2,1-ről 2,4-szeresre. Ez hétszázalékos emelkedés másfél évtized alatt. A tanulmány szerint Magyarország többi részén még vannak „ökológiai tartalékok”, ezek 2003 és 2018 között 13 százalékról 24 százalékra nőttek. Ez egyrészt a budapesti nagyvárosi régión kívüli számottevő népességfogyással (a 2003-as 7,4 millióról 2018-ra 6,8 millióra), másrészt a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javulásával hozható összefüggésbe. 

Az eredmények segíthetnek a politikai döntéshozóknak abban, hogy azonosítsák a városrégiók átlagon felüli ökológiai egyensúlyhiányáért felelős gócpontokat.

Ahhoz, hogy megváltozzon az emberek fogyasztási magatartása és javuljon a környezeti hatékonyság a Magyarországhoz hasonló, erősen központosított városi rendszerű, elöregedő társadalmakban, speciális, az elsődleges nagyvárosi területekre irányuló programokat kellene indítani az ökolábnyom további növekedésének csökkentésére és a biokapacitás zsugorodásának megállítására. Ilyen program lehet például a közösségi közlekedési rendszer támogatása, energiahatékonysági beruházások vagy a kompakt város koncepciója szerinti fejlesztések

– idézte a Corvinus Egyetem közleménye Harangozó Gábort, az egyetem fenntarthatósági menedzsment és környezet-gazdaságtan tanszékének vezetőjét.

Borítókép: A biológiailag aktív felületek zsugorodnak (Fotó: Bach Máté)