Bár a fosztogatók negyven évvel ezelőtt fedezték fel – az ókori Lákis város közelében, Jeruzsálemtől körülbelül 48 kilométerre délnyugatra található – barlangot, és a régészek 1984-ben kutatást végeztek a helyen, az új ásatás az első, amely a barlang előterét, egy 350 négyzetméteres, mozaikpadlóval díszített, kőfalakkal körülvett helyet tárt fel. Az ásatásokat közösen végzi az izraeli örökségvédelmi minisztérium, a Zsidó Nemzeti Alapítvány (Keren Kajemet) és az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA).
Maga a Szalome-barlang több kamrából áll, sziklába vájt temetkezési fülkékkel és törött osszáriumokkal, amelyek az eredeti zsidó temetkezési szokást tanúsítják. A régészeknek azonban meglepetés volt, hogy az egyik helyiséget keresztény kápolnává alakították át. A korai muszlim korban a falakra vésett keresztek és több tucat felirat szerint ezt a kápolnát Szent Szalome kultuszának szentelték. A feliratok nyelve idővel arab lett, de a keresztény hívők továbbra is imádkoztak itt.
Noha keresztény zarándokok látogatták a barlangot az időszámításunk szerinti V. századtól kezdve, de a bizonyítékok arra utalnak, hogy eredetileg egy gazdag zsidó család használta a barlangot temetkezésre körülbelül kétezer évvel ezelőtt. A régészek közleménye szerint a sír tulajdonosa a júdeai alföld egyik magas rangú családja volt a második templom időszakában, amely időszámításunk előtt 516-tól tartott időszámításunk után 70-ig.
A Szalome név már az ókorban feltűnhetett a sírban lévő maradványok egyikén, erre alapozva a helyet Szalome bábával azonosították.
Szalome, a bába történetét Jakab evangéliuma meséli el, amelyet a keresztények apokrifnak tartanak – vagyis kétségbe vonják a hitelességét –, és nem jelenik meg az Újszövetségben. Szalome története emiatt nagyrészt ismeretlen a nyugati keresztények számára, de a korai keresztények tisztelték, és sok keleti ortodox ikon megjeleníti a nőt Jézus születésekor. (Jakab evangéliumának története szerint Szalome egy másik, névtelen bába társa volt Jézus születésekor, de a keze elsorvadt, amikor nem volt hajlandó elhinni, hogy Jézus anyja szűz. Csak azután gyógyult meg, hogy megérintette a baba bölcsőjét.)
A Szalome-barlangba vezető keresztény zarándoklat legalább az időszámításunk utáni IX. századig tartott.
Az idei feltárás során a Szalome-barlangban több száz agyag olajlámpát, valamint faragott feliratokat találtak a falakon. Az udvar mellett a barlang bejáratát is nívós faragványok díszítik. A felfedezéséről beszámoló Live Science tudományos portál arra is kitért, hogy az agyag olajlámpák közül sok a VIII–IX. századból származik. A csapat feltárt több árusítóhelyet is a barlang előterében, ahol eladták vagy bérbe adták a lámpákat a zarándokoknak, talán azért, hogy bemerészkedhessenek a sötét barlang belsejébe.
– A lámpák a barlang megvilágítására vagy a vallási szertartások részeként szolgálhattak, hasonlóan ahhoz, ahogy gyertyákat árulnak a szent emberek sírjainál vagy a mai templomokban – vélekedtek az ásatásokat vezető régészek, Nir Shimshon-Paran és Zvi Firer, az IAA ásatási igazgatói.
Bár a barlang felfedezése óta zárva van a nyilvánosság elől, Szalome-barlangja megnyitja kapuit, amint befejeződnek az ásatások.
