Az elmúlt negyven évet az Északi-sarkvidék felderítésével töltő Roman Dial adatokat gyűjtött az éghajlatváltozás hatásairól Alaszka erdőségeiben. Az Alaska Pacific Egyetem biológia- és matematikaprofesszora 2020-ban, a Brooks-hegységben végzett terepmunka során észlelte először a vízminőség drasztikus változását. Akkor egy hónapot töltött hat végzős diákból álló csapattal, és a lényegében érintetlen területen nem találtak ivóvizet.
Számos vízfolyásnak nemcsak zavaros, hanem savas volt a vize
– mondta. Más patatok vize tiszta, de a nagyon furcsa íze miatt ihatatlan volt. A csapat a vízminőség változásának okát próbálja feltárni.
Úgy érzem magam, mintha végzős diák lennék egy olyan laborban, amelyről semmit sem tudok
– idézte a Wired.com Ramon Dialt.
Veszély a felolvadt földekben
A legtöbb rozsdásodó vízi út Alaszka legtávolabbi védett területein található. Az alaszkai kutató szerint az összes geológus, aki látta vízszennyezésről készült képeket, azt mondja: „ez olyan, mint a savas bányahulladék”. De nem bányahulladékról van szó – kutatók szerint a sziklák és patakpartok rozsdás bevonata a földfelszínről származik.
Az uralkodó hipotézis szerint az éghajlat felmelegedése egyebek mellett a permafroszt felolvadását okozza. Permafrosztnak azt a földet nevezik, amely legalább két évig folyamatosan fagyott állapotú.
A permafrosztban hatalmas mennyiségű szerves anyag található, ami felolvadáskor fel- és kiszabadulhat, például üvegházhatású gázok formájában.
Ez egyfajta ördögi kört eredményez: a globális felmelegedés felolvasztja a fagyott talajt, ami miatt olyan gázok szabadulnak fel, amelyek gyorsítják a globális felmelegedést – és így tovább.

Az északi féltekén több mint 23 millió négyzetkilométernyi permafroszt van, ami nagyjából annyi, mint az Egyesült Államok, Kanada és Kína területe együtt. Ez azonban folyamatosan csökken. Mivel a sarki melegedés kétszer gyorsabb, mint a mérsékeltebb övezetekben zajló, a kis hőmérséklet-változásokra is érzékeny fagyott talaj gyorsabban olvad, mint amire eredetileg számítottak a szakemberek – olvasható a Greenfo.hu-n.
Ha a Föld két Celsius-fokkal az iparosodás előtti szint fölé melegszik, akkor becslések szerint a permafroszt negyven százalékának mondhatunk búcsút.
Alaszkában, Grönlandon, Kanadában és Oroszországban a talajok kiolvadása miatt épületek süllyedtek el vagy omoltak össze. A 175 ezres oroszországi Norilszk épületeinek 60 százaléka sérült meg a permafroszt felengedése miatt, és ezek tizedét már elhagyták lakói. Mivel nem átmeneti károsodásról van szó, az újjáépítés is rendkívül nehézkes.