Ezekkel szemben a hosszúperiódusú üstökösök jóval távolabbról, a Naprendszer legkülső zónájából, az úgynevezett Oort-felhőből jönnek a Nap közelébe. A Nap-közelbe érkezett üstökösöket a szilárd kőzetmag körül kialakult por és gázfelhő, a kóma, valamint a hosszú csóva különbözteti meg az aszteroidáktól. Ha az üstökös pályája keresztezi a Föld-pályát, azon a ponton ahol a Föld áthalad a csóva törmelékhalmazán, meteorzápor alakulhat ki.
Az üstökös kőzetmagját jég cementálja össze.
Amikor a kométa megközelíti a Napot, a megnövekedett hőmérséklet miatt a fagyott gázok és vízjég párologni kezdenek és kiáramlanak a magból, magukkal rántva a beléjük fagyott szilikátokat és szulfidokat.
Ezekből alakul ki a szabálytalan üstökösmagot körülvevő „légkör”, a kóma. A kiszabadult porrészecskék hamar elszakadnak a gázoktól és a Nap sugárnyomásának, illetve a napszélnek a hatására kialakul
egy óriási, akár több százezer, millió kilométer hosszúságú csóva,
ami mindig a Nappal ellentétes irányba mutat. Az üstökösmagok mérete is rendkívül szélsőséges; száz métertől akár 40 kilométerig terjedhet az átmérőjük.
Az eddig felfedezett és katalogizált több ezer üstökös csupán a töredéke a Kuiper-övben és a külső Oort-felhőben lévő kométáknak, amelyek száma milliárdos nagyságrendű is lehet.
Az eredeti, teljes írás Ötvenezer éve nem volt ilyen a Földön, mint ami most jön címen az Origo.hu oldalon olvasható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!