IQ-teszt kutyáknak
A smartDOG tíz különálló tesztet tartalmaz, amelyek olyan tulajdonságokat mérnek, mint az aktivitási szint, a felfedező viselkedés, a gátló kontroll, a problémamegoldó képesség, a logikus gondolkodás és a rövid távú memória.
Az egyik értékelésben, amely a szociális megismerést méri, a gazdit arra utasítják, hogy a hangsúlyos mutatástól kezdve az egyszerű tekintetig különböző előírt gesztusokkal mutasson az ételt tartalmazó tál felé, hogy lássák, a kutya megérti-e a gondozója jelzéseit.
Egy másik, a logikus gondolkodást vizsgáló teszt során a kutyának két felfordított tálat és egy jutalomfalatot mutatnak, majd eltakarják a tálat a kutya elől. Az emberi tesztelő ezután az egyik tálba helyezi a jutalomfalatot, eltávolítja a takarólapot, majd felemeli az üres tálat. Ha a kutya helyesen következtet arra, hogy a jutalomfalat a másik tál alatt van, és odamegy, akkor megkapja a jutalomfalatot.
Tizenhárom fajtát vizsgáltak, amelyek mindegyike közepes vagy nagy méretű volt, és mindegyikből legalább 40 egyedet vontak be. A vizsgálatba bekerült a border collie, a belga malinois, az angol cocker spániel, a német juhászkutya, a golden retriever, a labrador retriever és a „keverék fajta” tág kategóriája, néhány más fajta mellett.
Okos kutya, buta kutya
A rövid távú memória és a logikus gondolkodás mérésében nem mutatkozott különbség a fajták között, de a szociális megismerés, a gátló kontroll és a térbeli problémamegoldó képesség kategóriáiban találtak eltéréseket. Mindezen kategóriákban a border collie-k végeztek az élen vagy annak közelében. A közepes termetű terelőkutyák már eleve agyas kutyák hírében állnak. Sokan képesek megtanulni több tucat tárgy nevét, és képesek részletes parancsokat követni.
A labrador retrieverek viszont az összes fajta közül az utolsó helyeken végeztek a problémamegoldó képesség és a gátló kontroll terén. Az Egyesült Államok legnépszerűbb fajtája a labrador. E kutyák szeretetreméltóak, hűségesek, barátságosak és jól taníthatóak, de általában nem számítanak a legokosabbnak.
A keverék fajtájú kutyák a szociális megismerés és a térbeli problémamegoldó képesség terén a legalacsonyabb pontszámot érték el, de jól teljesítettek a gátló kontrollban, vagyis abban a képességben, hogy visszatartják magukat egy hatástalan, de korábban hasznos viselkedés végrehajtásától. Ez hatékony tesztje annak, hogy az állatok képesek-e menet közben változtatni a stratégiájukon, hogy jutalomfalatokat kapjanak.
A kutyák intelligenciáját vizsgáló tanulmánynak volt egy nagyon jelentős korlátja.
Lehetséges, hogy a vizsgálatunkban megfigyelt különbségek nem a fajták közötti genetikai különbségeken alapulnak, hanem inkább az élettapasztalatok vagy a kiképzés különbözőségének köszönhetőek, mivel ezekről is kiderült, hogy befolyásolják a viselkedést a kognitív tesztekben
– írták a kutatók. A nagy mintanagyság azonban remélhetőleg segített kiegyenlíteni ezt a változékonyságot.
